Mégsem szűnik meg az akkreditált nyelvvizsga lehetősége eszperantóból

"Az Origó Nyelvvizsga-Centrum vezetőinek és az eszperantó szervezetek képviselőinek év elejei találkozója után az Origó visszavonta a korábbi döntését, és továbbra is biztosítja eszperantóból is az akkreditált nyelvvizsga lehetőségét minden évben a többi kisnyelvhez hasonló módon" - tájékoztatta lapunkat Szilvási László, az Eszperantó Alapítvány igazgatója.

  • Székács Linda

Szilvási azt követően kereste fel szerkesztőségünket, hogy hétfőn megírtuk; a honlapjukon feltüntetett tájékoztatás szerint 2025-ben már csak egyetlen alkalommal lehet az ELTE Origó Nyelvi Centrumnál - az egyetlen magyarországi vizsgahelyen - nyelvvizsgát szerezni eszperantó nyelvből. 2026-tól megszűnik a nyelvvizsgáztatás.

Sajnálatos módon az Origó nem távolította el és nem frissítette a weboldalán a régi hírt, és ez okozta a téves tájékoztatást

- tette hozzá az alapítvány igazgatója.

Az MTI-ben megjelent közleményükben azt írják; az akkreditált nyelvvizsga megszüntetése a nyelv elismerésének eltörlését jelentette volna, ami számos, igen erős problémát vetne fel, mint például nyelvi és kulturális diszkrimináció, a korábbi vizsgadokumentumok érvényessége és beszámíthatósága, munkahelyi előírások, felvételi pontszámok.

"Az eszperantó továbbra is virul, többletpontokat ér a felvételiknél, doktorandusz hallgatók tanulják, a Google után a Microsoft is bevezette idén a fordítási szolgáltatásába, rengeteg könyv, zene, kulturális termék jelenik meg eszperantóul, - és a nagyobb mesterséges intelligenciák (ChatGPT, Copilot, DeepSeek, stb) mind kiválóan beszélnek eszperantóul is!" - írják.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.