Évekig jolly joker volt, amit a legolcsóbb és leggyorsabban megszerezhető nyelvvizsgaként emlegettek, mostanra viszont már alig maréknyian vizsgáznak belőle.
2025-ben már csak egyetlen alkalommal, októberben lehet akkreditált nyelvvizsgát tenni eszperantó nyelvből az ELTE Origó Nyelvi Centrumnál. 2026-tól az Eszperantó Világszövetség nem akkreditált nyelvvizsgáját lehet letenni - szerepel az ELTE Origó honlapján.
Az eszperantó mesterségesen megalkotott nyelv évekig a diploma előtt álló nyelvvizsgázók jolly jokere volt. Ebből lehetett ugyanis a leggyorsabban és legolcsóbban nyelvvizsgát szerezni azoknak, akiknek (a felsőoktatási törvény megváltoztatása előtt) szükségük volt legalább egy B2-es, tehát középszintű nyelvvizsgára ahhoz, hogy megkaphassák a diplomájukat.
| Mi az az eszperantó? |
| Az eszperantó, vagy eredeti nevén Lingvo Internacia nemzetektől független, semleges, mesterséges nyelv, amelyet 1887-ben alkotott meg Lazar Markovics Zamenhof. A nyelv létrehozásának egyik célja az volt, hogy egy könnyen megtanulható és politikailag semleges új világnyelvet teremtsenek. Jelenleg mintegy 115 országban beszélik, és bár ország sem fogadta el hivatalos nyelvének, az eszperantó több országban is az oktatás része - Magyarországon 2000 óta szerezhető belőle akkreditált nyelvvizsga. |
A kereslet azonban az évek alatt jelentősen bezuhant. Míg 2015-ben 2993 vizsgázóval az angol és a német után ez volt a harmadik legnépszerűbb nyelv a nyelvvizsgázók körében, addig 2024-ben mindössze 9 fő próbálkozott, közülük is csak 6-nak sikerült bizonyítványt szereznie. Feltételezhetően ez áll amögött, hogy az ELTE Origó a vizsgalehetőség megszüntetése mellett döntött.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
