Bár a diploma megszerzéséhez már nem kötelező a nyelvvizsga, az egyetemi felvételin továbbra is értékes többletpontokat ér, és a munkaerőpiacon is komoly előnyt jelent. Jó hír, hogy 2026-ban az első sikeres vizsga után már akár 80 700 forintot is vissza lehet igényelni az államtól.
A nyelvtanulás egyik fontos mérföldköve a nyelvvizsga. A bizonyítvány nemcsak a továbbtanulásnál, hanem az álláskeresés során is komoly versenyelőnyt jelenthet. A vizsgadíjak ugyanakkor évről évre emelkednek - jellemzően az év elején módosítanak áraikon a vizsgaközpontok.
Számos nyelvvizsgaközpont már januárban módosította a díjszabását, az emelések mértéke azonban jelentős eltéréseket mutat. Míg egyes helyeken „csupán” 3-5 ezer forinttal nőtt a B2-es vizsga ára, addig máshol akár 23 ezer forintos drágulással is számolniuk kell idén a jelentkezőknek.
Friss körképünk szerint a középfokú (B2) komplex, egynyelvű vizsgákért átlagosan 55 ezer forintot, a felsőfokú (C1) komplex vizsgákért pedig átlagosan 58 ezer forintot kérnek el 2026-ban. A legolcsóbb B2-es vizsga 39 ezer forintba, a legdrágább 65 800 forintba kerül; C1-es szinten 41 ezer és 67 900 forint között mozognak az árak.
Hivatalos: 80 ezer forint felett az első sikeres nyelvvizsga támogatásának maximum összege 2026-ban
ELTE Origó Nyelvi Centrum: 59 800 Ft
LanguageCert: 65 800 Ft
DExam Vizsgaközpont: 39 000 Ft
BME Nyelvvizsgaközpont: 56 000 Ft
Euroexam: 65 500 Ft
iTOLC Nyelvvizsgaközpont: 58 500 Ft
telc: 59 900 Ft
ECL Nyelvvizsgarendszer: 55 000 Ft
társalKODÓ Nyelvvizsga: 39 500 Ft
ELTE Origó Nyelvi Centrum: 61 800 Ft
LanguageCert: 67 900 Ft
DExam Vizsgaközpont: 43 000 Ft
BME Nyelvvizsgaközpont: 59 000 Ft
Euroexam: 67 500 Ft
iTOLC Nyelvvizsgaközpont: 61 000 Ft
telc: 61 900 Ft
ECL Nyelvvizsgarendszer: 59 000 Ft
társalKODÓ Nyelvvizsga: 41 000 Ft
Érdemes megjegyezni, hogy a közép- és felsőfokú vizsgák ára között meglepően kicsi a különbség: több vizsgaközpontnál mindössze 2-4 ezer forinttal kerül többe a C1-es vizsga. Így azoknak, akik a magasabb szintet célozzák meg, anyagi szempontból alig jelent nagyobb terhet a felsőfokú bizonyítvány megszerzése.
Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.
A nyelvvizsga költségeinek egy részét az állam visszatéríti. A Magyar Államkincstár friss tájékoztatása szerint 2026-ban az első sikeres nyelvvizsga után legfeljebb 80 700 forint igényelhető vissza.
A támogatásra az jogosult, aki 35 évnél fiatalabb, és 2018. január 1. után tett sikeres, komplex vagy részvizsgát B2 vagy C1 szinten. A visszatérítés összege a ténylegesen befizetett vizsgadíj, de legfeljebb a díjfizetés időpontjában érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25 százaléka.
A támogatás akkor is igényelhető, ha a vizsgázó részvizsgákból állítja össze a komplex bizonyítványt, ám ebben az esetben feltétel, hogy a két sikeres részvizsga-bizonyítvány kiállítása között kevesebb mint egy év teljen el. Két sikeres részvizsga esetén a támogatás összege szintén a minimálbér 25 százaléka lehet maximum.
A benyújtott kérelmeket 30 napon belül bírálják el.
Néhány év alatt nagyjából a felére csökkent a nyelvvizsgázók száma.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
