Bár a diploma megszerzéséhez már nem kötelező a nyelvvizsga, az egyetemi felvételin továbbra is értékes többletpontokat ér, és a munkaerőpiacon is komoly előnyt jelent. Jó hír, hogy 2026-ban az első sikeres vizsga után már akár 80 700 forintot is vissza lehet igényelni az államtól.
A nyelvtanulás egyik fontos mérföldköve a nyelvvizsga. A bizonyítvány nemcsak a továbbtanulásnál, hanem az álláskeresés során is komoly versenyelőnyt jelenthet. A vizsgadíjak ugyanakkor évről évre emelkednek - jellemzően az év elején módosítanak áraikon a vizsgaközpontok.
Számos nyelvvizsgaközpont már januárban módosította a díjszabását, az emelések mértéke azonban jelentős eltéréseket mutat. Míg egyes helyeken „csupán” 3-5 ezer forinttal nőtt a B2-es vizsga ára, addig máshol akár 23 ezer forintos drágulással is számolniuk kell idén a jelentkezőknek.
Friss körképünk szerint a középfokú (B2) komplex, egynyelvű vizsgákért átlagosan 55 ezer forintot, a felsőfokú (C1) komplex vizsgákért pedig átlagosan 58 ezer forintot kérnek el 2026-ban. A legolcsóbb B2-es vizsga 39 ezer forintba, a legdrágább 65 800 forintba kerül; C1-es szinten 41 ezer és 67 900 forint között mozognak az árak.
Hivatalos: 80 ezer forint felett az első sikeres nyelvvizsga támogatásának maximum összege 2026-ban
ELTE Origó Nyelvi Centrum: 59 800 Ft
LanguageCert: 65 800 Ft
DExam Vizsgaközpont: 39 000 Ft
BME Nyelvvizsgaközpont: 56 000 Ft
Euroexam: 65 500 Ft
iTOLC Nyelvvizsgaközpont: 58 500 Ft
telc: 59 900 Ft
ECL Nyelvvizsgarendszer: 55 000 Ft
társalKODÓ Nyelvvizsga: 39 500 Ft
ELTE Origó Nyelvi Centrum: 61 800 Ft
LanguageCert: 67 900 Ft
DExam Vizsgaközpont: 43 000 Ft
BME Nyelvvizsgaközpont: 59 000 Ft
Euroexam: 67 500 Ft
iTOLC Nyelvvizsgaközpont: 61 000 Ft
telc: 61 900 Ft
ECL Nyelvvizsgarendszer: 59 000 Ft
társalKODÓ Nyelvvizsga: 41 000 Ft
Érdemes megjegyezni, hogy a közép- és felsőfokú vizsgák ára között meglepően kicsi a különbség: több vizsgaközpontnál mindössze 2-4 ezer forinttal kerül többe a C1-es vizsga. Így azoknak, akik a magasabb szintet célozzák meg, anyagi szempontból alig jelent nagyobb terhet a felsőfokú bizonyítvány megszerzése.
Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.
A nyelvvizsga költségeinek egy részét az állam visszatéríti. A Magyar Államkincstár friss tájékoztatása szerint 2026-ban az első sikeres nyelvvizsga után legfeljebb 80 700 forint igényelhető vissza.
A támogatásra az jogosult, aki 35 évnél fiatalabb, és 2018. január 1. után tett sikeres, komplex vagy részvizsgát B2 vagy C1 szinten. A visszatérítés összege a ténylegesen befizetett vizsgadíj, de legfeljebb a díjfizetés időpontjában érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25 százaléka.
A támogatás akkor is igényelhető, ha a vizsgázó részvizsgákból állítja össze a komplex bizonyítványt, ám ebben az esetben feltétel, hogy a két sikeres részvizsga-bizonyítvány kiállítása között kevesebb mint egy év teljen el. Két sikeres részvizsga esetén a támogatás összege szintén a minimálbér 25 százaléka lehet maximum.
A benyújtott kérelmeket 30 napon belül bírálják el.
Néhány év alatt nagyjából a felére csökkent a nyelvvizsgázók száma.
Bár a diploma megszerzéséhez már nem kötelező a nyelvvizsga, az egyetemi felvételin továbbra is értékes többletpontokat ér, és a munkaerőpiacon is komoly előnyt jelent. Jó hír, hogy 2026-ban az első sikeres vizsga után már akár 80 700 forintot is vissza lehet igényelni az államtól.
A Pedagógusok Szakszervezetének közbenjárására február elsejétől nőtt az osztályfőnöki, a munkaközösség-vezetői és a gyógypedagógiai pótlék, valamint emelkedett az óraadói díj is a Kelet-Pesti Tankerületi Központ intézményeiben.
A polgármester azt szeretné, hogy megmaradjon az általános iskola Babóton, ezért magánemberként finanszírozza az utazást.
Jelentős visszhangot váltott ki a XII. kerületi önkormányzat óvodai intézményrendszer átalakítását célzó előterjesztés, amely több intézmény megszüntetését vetíti előre.
Nagyot rontottak a negyedikesek, javítottak a hatodikosok és a nyolcadikosok az idei központi írásbelin. Mutatjuk a pontos eredményeket.
Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.
A kokárdákat a Nemzeti Művelődési Intézet kérésére készítik az iskolai szakkörök és nyugdíjasklubok országszerte. Egyes helyeken diákok és pedagógusok túlórában dolgoznak a szűkös határidő miatt.
Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat azoknak az állami ösztöndíjas hallgatóknak, akik a passziváltatáson vagy akár a tanulmányaik félbehagyásán gondolkodnak.
