Bár a diploma megszerzéséhez már nem kötelező a nyelvvizsga, az egyetemi felvételin továbbra is értékes többletpontokat ér, és a munkaerőpiacon is komoly előnyt jelent. Jó hír, hogy 2026-ban az első sikeres vizsga után már akár 80 700 forintot is vissza lehet igényelni az államtól.
A nyelvtanulás egyik fontos mérföldköve a nyelvvizsga. A bizonyítvány nemcsak a továbbtanulásnál, hanem az álláskeresés során is komoly versenyelőnyt jelenthet. A vizsgadíjak ugyanakkor évről évre emelkednek - jellemzően az év elején módosítanak áraikon a vizsgaközpontok.
Számos nyelvvizsgaközpont már januárban módosította a díjszabását, az emelések mértéke azonban jelentős eltéréseket mutat. Míg egyes helyeken „csupán” 3-5 ezer forinttal nőtt a B2-es vizsga ára, addig máshol akár 23 ezer forintos drágulással is számolniuk kell idén a jelentkezőknek.
Friss körképünk szerint a középfokú (B2) komplex, egynyelvű vizsgákért átlagosan 55 ezer forintot, a felsőfokú (C1) komplex vizsgákért pedig átlagosan 58 ezer forintot kérnek el 2026-ban. A legolcsóbb B2-es vizsga 39 ezer forintba, a legdrágább 65 800 forintba kerül; C1-es szinten 41 ezer és 67 900 forint között mozognak az árak.
Hivatalos: 80 ezer forint felett az első sikeres nyelvvizsga támogatásának maximum összege 2026-ban
ELTE Origó Nyelvi Centrum: 59 800 Ft
LanguageCert: 65 800 Ft
DExam Vizsgaközpont: 39 000 Ft
BME Nyelvvizsgaközpont: 56 000 Ft
Euroexam: 65 500 Ft
iTOLC Nyelvvizsgaközpont: 58 500 Ft
telc: 59 900 Ft
ECL Nyelvvizsgarendszer: 55 000 Ft
társalKODÓ Nyelvvizsga: 39 500 Ft
ELTE Origó Nyelvi Centrum: 61 800 Ft
LanguageCert: 67 900 Ft
DExam Vizsgaközpont: 43 000 Ft
BME Nyelvvizsgaközpont: 59 000 Ft
Euroexam: 67 500 Ft
iTOLC Nyelvvizsgaközpont: 61 000 Ft
telc: 61 900 Ft
ECL Nyelvvizsgarendszer: 59 000 Ft
társalKODÓ Nyelvvizsga: 41 000 Ft
Érdemes megjegyezni, hogy a közép- és felsőfokú vizsgák ára között meglepően kicsi a különbség: több vizsgaközpontnál mindössze 2-4 ezer forinttal kerül többe a C1-es vizsga. Így azoknak, akik a magasabb szintet célozzák meg, anyagi szempontból alig jelent nagyobb terhet a felsőfokú bizonyítvány megszerzése.
Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.
A nyelvvizsga költségeinek egy részét az állam visszatéríti. A Magyar Államkincstár friss tájékoztatása szerint 2026-ban az első sikeres nyelvvizsga után legfeljebb 80 700 forint igényelhető vissza.
A támogatásra az jogosult, aki 35 évnél fiatalabb, és 2018. január 1. után tett sikeres, komplex vagy részvizsgát B2 vagy C1 szinten. A visszatérítés összege a ténylegesen befizetett vizsgadíj, de legfeljebb a díjfizetés időpontjában érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25 százaléka.
A támogatás akkor is igényelhető, ha a vizsgázó részvizsgákból állítja össze a komplex bizonyítványt, ám ebben az esetben feltétel, hogy a két sikeres részvizsga-bizonyítvány kiállítása között kevesebb mint egy év teljen el. Két sikeres részvizsga esetén a támogatás összege szintén a minimálbér 25 százaléka lehet maximum.
A benyújtott kérelmeket 30 napon belül bírálják el.
Néhány év alatt nagyjából a felére csökkent a nyelvvizsgázók száma.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
