Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2016-ban még mintegy 112 ezren tettek középfokú nyelvvizsgát, 2025-re azonban ez a szám 37 ezerre csökkent. A tendencia szinte folyamatos: 2019 kivételével évről évre kevesebben vizsgáztak ezen a szinten.
Drasztikusan csökken a nyelvvizsgázók száma Magyarországon
Ezzel szemben a felsőfokú nyelvvizsgák száma viszonylag stabil maradt. Míg 2016-ban körülbelül 15 ezren szereztek ilyen bizonyítványt, addig 2025-ben 17 ezren; a köztes években is jellemzően 15–18 ezer között mozgott a vizsgázók száma.
A visszaesés mögött több oktatáspolitikai döntés is áll. A 2020–2021-es úgynevezett „nyelvvizsga-amnesztia” idején azok a hallgatók is diplomát kaphattak, akik nem rendelkeztek a szükséges nyelvvizsgával. Ezt követően 2022 végén a jogszabályok módosítása megszüntette a kötelező, legalább B2-es nyelvvizsga előírását a diplomaszerzéshez, és az egyetemekre bízta a döntést. A gyakorlatban sok intézmény nem írta elő ezt a követelményt, ami érezhetően csökkentette a hallgatók motivációját.
A változások hatása az egyetemi nyelvtanulásban is megmutatkozik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az elmúlt közel 15 évben 60 ezerről mintegy 32 ezerre csökkent azoknak a hallgatóknak a száma, akik az egyetemi éveik alatt idegen nyelvet tanulnak.
Nyelvvizsga, nyelvi érettségi: melyik éri meg jobban?
Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.
