A jelenség a magániskolákban és az egyházi intézményekben dolgozó pedagógusokat érinti.
"Akadnak olyan egyházi iskolákban alkalmazott pedagógusok, akiknek az új jogviszony elfogadásával csökkenni fog a fizetésük" - írta meg a hozzájuk beérkezett olvasói visszajelzések alapján a Magyar Hang.
A lap szerint az alapítványi magániskolákban és az egyházi iskolákban tanító pedagógusoknak eddig is magasabb volt a bérezésük, mint azoknak, akik állami iskolákban oktatnak, az idősebb, Pedagógus I. fokozattal rendelkező tanároknak pedig a most meghatározott bruttó 440 ezer forintos illetményt is meghaladta.
Ennek az az oka, hogy a bértáblában szereplő összegnél magasabb illetményt is adhattak nekik az intézmények. Bár jellemzően ezzel inkább a magániskolák éltek, az egyházi fenntartású intézményekben sem volt példátlan, hogy valamivel jobban kerestek az ott tanító pedagógusok, ami vonzóbbá tette ezeket az intézményeket.
A pedagógusok új életpályáról szóló törvénye azonban minden köznevelésben dolgozó pedagógust egy egységes munkajogi szabályozás alá terel, megszüntetve ezzel a bérkülönbségeket., ami miatt számos egyház iskolában dolgozó pedagógusnak nem ajánlottak fel magasabb fizetést.
Egy katolikus iskolában dolgozó vidéki pedagógus azt írja; neki például 328 forinttal csökkenni fog a fizetése, a státusztörvényben viszont nem talált magyarázatot arra, hogy ez miért van.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja szerint ilyenkor érdemes béralkut kezdeményezni a munkáltatóval, mivel a törvényben vannak olyan szempontok, amiknek a megajánlott bérnek meg kell felelnie. Ilyen például az, hogy hány diplomája van, hány tantárgyat tanít, milyen díjai és elismerései vannak.
"Ha valaki sok ilyen feltételnek megfelel, akkor követelje, hogy neki ennek megfelelő várható illetményt ajánljanak fel"
- mondta.
Nagy Erzsébet ugyanakkor azt is hozzátette: nem kizárt, hogy ezeket a munkáltatók elhárítják majd, mivel egyelőre nem tudni, hogy milyen kondíciói lesznek a fenntartóknak januárban, amikor a törvény életbe lép.
A PDSZ választmányi tagja úgy látja, a pedagógusoknak kiküldött tájékoztatókban kevés az egyéni szempontok alapján megajánlott bér. Az egyházi intézményekben tanítóknak küldött tájékoztatókban jellemzően a jelenlegi keresetük szerepel, mert az egyébként is magasabb, mint a státusztörvényben szereplő bérfokozat alsó határa. Továbbá az eddigi osztályfőnöki vagy munkaközösségi vezetői pótlék az új törvény értelmében megbízási díjjá változik, aminek alapja a gyakornoki illetmény lesz, így ezt másként számítják majd.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
