A pedagógusok visszajelzései szerint a legtöbbeknek csak a minimummal emelték a bruttó béreik.
A mindenkori minimálbérhez igazított illetményhez képest a gyakornokoknál csak 23 százalékos emelés jön ki, pedagógus I. kategóriában 6–25 százalékos, pedagógus II-ben 1–29 százalékos, a mesterpedagógusoknál 0–18 százalékos, a kutatótanároknál pedig 6–27 százalékos - írta meg a PDSZ adatai alapján a 24.hu.
A lap arra volt kíváncsi, hogy pontosan hogyan valósult meg a pedagógusok béremelése, amihez az illetékes államtitkárság mellett az Oktatási Hivatalt, a szakszervezeteket, a Klebelsberg Központot és a Belügyminisztériumot is arról kérdezték, hogy hányan dolgoznak az olyan főbb kategóriákban, mint a gyakornok, a pedagógus I, pedagógus II, mesterpedagógus és kutatótanár, továbbá, hogy
Érdemi információval csak a Klebelsberg Központ reagált, akik azt írták, a pedagógusok új életpályamodell-törvénye (státusztörvény) alapján az átlagbérük kategóriánként a következőképp alakult:
Közlésük szerint a kormány 340 milliárd forintból hozta létre a tanárbér-emelési alapot, valamint 2030-ig vállalta, hogy a diplomás átlagbérhez igazítják a pedagógusok fizetését. A 24.hu további kérdéseire nem válaszoltak.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azonban azt írja, az általuk készített, eddig 2100 kitöltőnél járó kérdőív szerint a legtöbben csak a minimumot kapták, ami alapján a pedagógusok bruttó fizetése jelenleg 570 ezer forintra jön ki még úgy is, hogy a kitöltők közül többen is megkapják az extra 20 százalékos esélyteremtési illetménykiegészítést és az egyéb olyan pótlékokat, mint az osztályfőnöki, munkaközösségvezetői és egyéb megbízási díjak.
Nagy Erzsébet, a szakszervezet ügyvivője szerint a magasabb végzettségű, illetve hosszabb ideje pályán lévő, magasabb fizetési kategóriába tartozó pedagógusok számára csak 10–15 százalékos emelés valósult meg, vagy még ennyi sem.
Problémát jelent továbbá az is, hogy számos pedagógus nem kapta meg a plusz illetményt, például a természettudományos szakokért járó extra 4 százalékot, illetve nem kapnak esélyteremtési illetményt a szakszolgálatoknál dolgozó gyógypedagógusok sem, ha nem listás településen foglalkoztatják őket, és kiesnek a szegregált intézményekben dolgozó pedagógusok is, mert feltétel, hogy a rendeletben meghatározott képességfejlesztő foglalkoztatást tartsanak, de náluk az egész tanítás képességfejlesztő foglalkozásokra épül.
A PDSZ szerint továbbá vannak olyan pedagógusok is, akik még mindig nem kapták meg az új kinevezésüket, pedig ennek határideje január 30 volt.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
