Diploma nélkül bruttó 705 ezer forint? Az óvodai nevelő képzést elvégzők akkor is rögtön Gyakornok fizetést kapnak, ha NOKS-munkakörben alkalmazzák őket.
Az Eduline szerkesztősége olvasói levelet kapott egy óvodapedagógustól az óvodai nevelőkkel kapcsolatban.
A pedagógus kifejtette, hogy azok közül sokan, akik az óvodai nevelő képzést most végzik, és hamarosan képesítést szereznek, eddig is óvodában dolgoztak NOKS-munkakörben. Ha őket a végzettség megszerzése után is óvodai NOKS-os dolgozóként, például pedagógiai asszisztensként vagy dajkaként, alkalmazzák, akkor már pedagógusbért kapnak.
Az ügyben megkerestük az Oktatási Hivatalt is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy „a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak az óvodai nevelő pedagógus szakképzettség megszerzését követően a pedagógus életpálya hatálya alá kerülnek a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 96. § (2) bekezdésének a) pontja alapján, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban a jogszabálynak megfelelően sorolja a munkáltató őket a pedagógus életpálya szerinti fokozatba.”
A Tisza Párt programja szerint az óvodai nevelőket nem lehetne óvodapedagógusként alkalmazni
A gyakorlatban ez úgy értelmezhető, hogy az óvodai nevelő végzettséggel az óvodai NOKS-dolgozó is Gyakornok kategóriába kerül. (Ezt az Oktatási Hivatal egy korábbi megkeresésünk kapcsán is megerősítette.)Tehát a fizetése bruttó 705 ezer forint lesz, mely nettóban adókedvezmények nélkül 468 825 forint.
Ha viszont óvodai nevelő végzettséggel óvodapedagógusként alkalmazzák, akkor Pedagógus I-ben is kezdhet, ha előtte két évig NOKS-munkakörben dolgozott vagy van hat évnyi munkaviszonya, vagyis havonta minimum bruttó 718 ezer forintos bért fog kapni 2026-ban.
Ez azért is fontos, mert NOKS-munkakörben, nem pedagógusként körülbelül nettó 250–300 ezer forint körül lehet keresni még akkor is, ha valakinek felsőfokú végzettsége van.
Ráadásul az elmúlt években a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetése csak a kötelező minimum szintjén emelkedett, amely nem jelentett valódi bérrendezést. Emiatt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) sztrájktárgyalásokat kezdett a kormánnyal.
Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy az eredménytelen egyeztetések után egyértelművé vált, hogy a köznevelésben dolgozó, NOKS- és egyéb munkavállalók béremelésére jelenleg nincs forrás, és arra sem kaptak ígéretet, hogy ez a közeljövőben változna. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ezért kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett.
Nem sokkal később jött a hír, hogy Maruzsa Zoltán és a Belügyminisztérium bírósághoz fordul, majd Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője közölte, hogy elmarad a sztrájk. Hozzátette, hogy a kormány fél az összefogás erejétől.
A múlt heti sikertelen bértárgyalások után hirdetett sztrájkot a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, ám később azt közölték, hogy a kormány minden eszközzel igyekszik megakadályozni a sztrájkot, Maruzsa Zoltán és a Belügyminisztérium bírósághoz fordul. A szakszervezet azonban úgy döntött, ennek ellenére sem maradnak láthatatlanok.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével.
