Az Eduline szerkesztősége olvasói levelet kapott egy óvodapedagógustól az óvodai nevelőkkel kapcsolatban.
A pedagógus kifejtette, hogy azok közül sokan, akik az óvodai nevelő képzést most végzik, és hamarosan képesítést szereznek, eddig is óvodában dolgoztak NOKS-munkakörben. Ha őket a végzettség megszerzése után is óvodai NOKS-os dolgozóként, például pedagógiai asszisztensként vagy dajkaként, alkalmazzák, akkor már pedagógusbért kapnak.
Gyakornok kategóriába sorolják őket
Az ügyben megkerestük az Oktatási Hivatalt is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy „a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak az óvodai nevelő pedagógus szakképzettség megszerzését követően a pedagógus életpálya hatálya alá kerülnek a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 96. § (2) bekezdésének a) pontja alapján, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban a jogszabálynak megfelelően sorolja a munkáltató őket a pedagógus életpálya szerinti fokozatba.”
A Tisza Párt programja szerint az óvodai nevelőket nem lehetne óvodapedagógusként alkalmazni
A gyakorlatban ez úgy értelmezhető, hogy az óvodai nevelő végzettséggel az óvodai NOKS-dolgozó is Gyakornok kategóriába kerül. (Ezt az Oktatási Hivatal egy korábbi megkeresésünk kapcsán is megerősítette.)Tehát a fizetése bruttó 705 ezer forint lesz, mely nettóban adókedvezmények nélkül 468 825 forint.
Ha viszont óvodai nevelő végzettséggel óvodapedagógusként alkalmazzák, akkor Pedagógus I-ben is kezdhet, ha előtte két évig NOKS-munkakörben dolgozott vagy van hat évnyi munkaviszonya, vagyis havonta minimum bruttó 718 ezer forintos bért fog kapni 2026-ban.
Pedagógusvégzettség diploma nélkül
Az óvodai nevelői képesítés érettségivel nem három, hanem akár két év alatt, pedagógiai végzettséggel pedig egy év alatt is megszerezhető. Emiatt az óvodai nevelő képzés egy remek kiskapu lehet azoknak a 27 év feletti, pályaváltáson gondolkodó nőknek, akik kisgyerekekkel szeretnének foglalkozni. Egy biztos, az előző években ezek a nők még alapszakos óvodapedagógusi képzésre jelentkeztek.
A 2024-es felvételi eljárás az óvodapedagógusi BA-képzésre felvettek 60 százaléka, míg 2025-ben mintegy 52 százaléka volt 27 éves vagy annál idősebb nő. Ők azok, akik az állami ösztöndíjas, levelező óvodapedagógusi képzésekre jelentkeztek lehetőleg közel a lakhelyükhöz, munkahelyükhöz.
Azoknak a 27 évnél idősebbeknek, akiknek kevesebb pontjuk lenne a felvételin vagy csak egyszerűen nem szeretnének három évet várni, hogy diplomát kapjanak és kisgyerekekkel szeretnének foglalkozni, gyakorlatilag jobban megéri anyagilag és időben is elvégezni az óvodai nevelő képzést, mint a felsőoktatásba jelentkezni.
Sztrájk a magasabb fizetésért
Ez azért is fontos, mert NOKS-munkakörben, nem pedagógusként körülbelül nettó 250–300 ezer forint körül lehet keresni még akkor is, ha valakinek felsőfokú végzettsége van.
Ráadásul az elmúlt években a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetése csak a kötelező minimum szintjén emelkedett, amely nem jelentett valódi bérrendezést. Emiatt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) sztrájktárgyalásokat kezdett a kormánnyal.
Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy az eredménytelen egyeztetések után egyértelművé vált, hogy a köznevelésben dolgozó, NOKS- és egyéb munkavállalók béremelésére jelenleg nincs forrás, és arra sem kaptak ígéretet, hogy ez a közeljövőben változna. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ezért kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett.
Nem sokkal később jött a hír, hogy Maruzsa Zoltán és a Belügyminisztérium bírósághoz fordul, majd Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője közölte, hogy elmarad a sztrájk. Hozzátette, hogy a kormány fél az összefogás erejétől.
A múlt heti sikertelen bértárgyalások után hirdetett sztrájkot a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, ám később azt közölték, hogy a kormány minden eszközzel igyekszik megakadályozni a sztrájkot, Maruzsa Zoltán és a Belügyminisztérium bírósághoz fordul. A szakszervezet azonban úgy döntött, ennek ellenére sem maradnak láthatatlanok.