Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Krasznahorkai László a második magyar író, aki megkapta a legrangosabb irodalmi elismerést.
Újabb Nobel-díjassal büszkélkedhet Magyarország, 23 év után először kapta meg magyar író ezt a rangos kitüntetést.
A díjat az írónak „lenyűgöző és látnoki életművéért ítélték oda, amely az apokaliptikus borzalmak közepette is megerősíti a művészet erejét.”
Krasznahorkai László a közép-európai hagyomány nagy epikus írója, akinek munkássága Kafkán és Thomas Bernhardon átívelő vonulatba illeszkedik, s amelyet az abszurditás és a groteszk túlzás jellemez. Ugyanakkor művészetének más hangjai is vannak: figyelme hamar a Kelet felé fordul, ahol egy szemlélődőbb, finomabban hangolt kifejezésmódot alakít ki – írja Krasznahorkairól a Svéd Akadémia.
A Kossuth-díjas író 2004 óta a Digitális Irodalmi Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, 2015. május 18-án elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat, 2019-ben pedig a legjobb fordítás kategóriában az amerikai Nemzeti Könyvdíjat.
A díjat a Svéd Akadémia bizottsága ítéli oda egy több lépcsőből álló, hosszú folyamat végén. Elsőként az irodalmi Nobel-bizottság négy-öt tagja több száz személyt – korábbi díjazottakat, neves kutatókat, tanárokat és más akadémiák tagjait – kér fel jelölésre. A beérkezett javaslatok listája kezdetben 15–20 névre szűkül, majd ebből öt marad a végső körben. Ezt az ötfős listát szeptemberben az Akadémia 18 tagja elé terjesztik, és a díjat végül az kapja, aki megszerzi a szavazatok legalább felét.
Nyitókép forrása: The Nobel Prize
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.