Magyar író kapta az irodalmi Nobel-díjat

Krasznahorkai László a második magyar író, aki megkapta a legrangosabb irodalmi elismerést.

Újabb Nobel-díjassal büszkélkedhet Magyarország, 23 év után először kapta meg magyar író ezt a rangos kitüntetést.

A díjat az írónak „lenyűgöző és látnoki életművéért ítélték oda, amely az apokaliptikus borzalmak közepette is megerősíti a művészet erejét.”

Krasznahorkai László a közép-európai hagyomány nagy epikus írója, akinek munkássága Kafkán és Thomas Bernhardon átívelő vonulatba illeszkedik, s amelyet az abszurditás és a groteszk túlzás jellemez. Ugyanakkor művészetének más hangjai is vannak: figyelme hamar a Kelet felé fordul, ahol egy szemlélődőbb, finomabban hangolt kifejezésmódot alakít ki – írja Krasznahorkairól a Svéd Akadémia.

A Kossuth-díjas író 2004 óta a Digitális Irodalmi Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, 2015. május 18-án elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat, 2019-ben pedig a legjobb fordítás kategóriában az amerikai Nemzeti Könyvdíjat.

A díjat a Svéd Akadémia bizottsága ítéli oda egy több lépcsőből álló, hosszú folyamat végén. Elsőként az irodalmi Nobel-bizottság négy-öt tagja több száz személyt – korábbi díjazottakat, neves kutatókat, tanárokat és más akadémiák tagjait – kér fel jelölésre. A beérkezett javaslatok listája kezdetben 15–20 névre szűkül, majd ebből öt marad a végső körben. Ezt az ötfős listát szeptemberben az Akadémia 18 tagja elé terjesztik, és a díjat végül az kapja, aki megszerzi a szavazatok legalább felét.

 

Nyitókép forrása: The Nobel Prize

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?