Magyar író kapta az irodalmi Nobel-díjat

Krasznahorkai László a második magyar író, aki megkapta a legrangosabb irodalmi elismerést.

Újabb Nobel-díjassal büszkélkedhet Magyarország, 23 év után először kapta meg magyar író ezt a rangos kitüntetést.

A díjat az írónak „lenyűgöző és látnoki életművéért ítélték oda, amely az apokaliptikus borzalmak közepette is megerősíti a művészet erejét.”

Krasznahorkai László a közép-európai hagyomány nagy epikus írója, akinek munkássága Kafkán és Thomas Bernhardon átívelő vonulatba illeszkedik, s amelyet az abszurditás és a groteszk túlzás jellemez. Ugyanakkor művészetének más hangjai is vannak: figyelme hamar a Kelet felé fordul, ahol egy szemlélődőbb, finomabban hangolt kifejezésmódot alakít ki – írja Krasznahorkairól a Svéd Akadémia.

A Kossuth-díjas író 2004 óta a Digitális Irodalmi Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, 2015. május 18-án elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat, 2019-ben pedig a legjobb fordítás kategóriában az amerikai Nemzeti Könyvdíjat.

A díjat a Svéd Akadémia bizottsága ítéli oda egy több lépcsőből álló, hosszú folyamat végén. Elsőként az irodalmi Nobel-bizottság négy-öt tagja több száz személyt – korábbi díjazottakat, neves kutatókat, tanárokat és más akadémiák tagjait – kér fel jelölésre. A beérkezett javaslatok listája kezdetben 15–20 névre szűkül, majd ebből öt marad a végső körben. Ezt az ötfős listát szeptemberben az Akadémia 18 tagja elé terjesztik, és a díjat végül az kapja, aki megszerzi a szavazatok legalább felét.

 

Nyitókép forrása: The Nobel Prize

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.