Az Európai Tudományos Akadémia (Academia Europaea, AE) úgy döntött, hogy 2025-ben Lovász László magyar matematikust, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökét tünteti ki az Erasmus-éremmel.
Lovász László, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora korunk legkiemelkedőbb matematikusainak egyike, aki hat évtizedes munkássága során nemzetközileg elismert úttörő eredményeket mutatott föl a diszkrét matematika és a számítógéptudomány területén – olvasható az AE indoklásában.
Az érmet az Academia Europaea éves konferenciáján adják át, ahol a kitüntetett megtartja az éves Erasmus-előadást. Idén erre 2025. október 16-án, Barcelonában kerül sor, Lovász professzor előadásának címe pedig A matematika szépsége lesz.
Az Academia Europaea méltatása szerint Lovász László döntő szerepet játszott a diszkrét matematika és a számítástechnika térnyerésében, a tiszta és az alkalmazott matematika klasszikusabb területeivel való integrációjukban. Lovász László számos jelentős matematikai problémát oldott meg, minden alkalommal hatékony új technikákat dolgozva ki, amelyek jelentősége messze túlmutatott az eredeti céljukon.A méltatás szerint Lovász László fontos új eszközökkel járult hozzá a lineáris programozás, az információelmélet, a számelmélet, a kriptográfia, a funkcionálanalízis, a valószínűségszámítás és a statisztikus fizika fejlődéséhez is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
