Tavalyhoz képest jóval több diákot vettek fel osztatlan tanári képzésekre, sok helyen még a 300 pontot sem kellett elérni

Tavalyhoz képest 681-gyel több diákot vettek osztatlan tanárszakra, de még így is csak 2265-en kezdik meg a tanulmányaikat ősztől valamelyik osztatlan tanárképzésen.

220 és 300 pont közötti pontokkal jó eséllyel be lehetett kerülni az idei felvételin olyan osztatlan tanárszakra, mint digitális kultúra-történelem, biológia-matematika vagy éppenséggel angol.(Volt olyan egyetem, ahol a tanító alapszakhoz még ennyi sem kellett.)

Ezeknek azerős hármas-gyenge négyes érettségivel is megugorható ponthatároknak pedig az lett a következménye, hogy az előző évhez képest 681-gyel több, összesen 2265 diákot vettek fel valamelyik osztatlan tanári képzésre.

Ha megnézzük, az Oktatási Hivatal statisztikáiból kiderül, hogy utoljára 2018-ban kerültek be nagyjából ugyanennyien tanárszakra. A negatív mélypontot a 2020-as eljárás jelentette, amikor a felvételizők száma csak 1695 volt.

A pálya vonzerejét javította, hogy például 2025-ben és 2024-ben is emelkedett a pedagógusok fizetése.

Ezzel párhuzamosan érdemes megjegyezni, hogy az Eduline-nak korábban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy fogalmazott, hogy a korábbi évek statisztikái alapján a lemorzsolódás miatt, a felvett diákok egyötöde áll majd pályára.

Ezzel pedig nem könnyen lehet pótolni a nyugdíjba vonuló tanárokat, főleg például a természettudományos tantárgyakból. Alig egy hónappal a 2025/2026-os tanév kezdete előtt nagyjából szinte lehetetlen feladat például fizikatanárt találni.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.