196 ponttal is be lehetett kerülni állami ösztöndíjasként, nappali tagozaton tanítónak

Gyenge négyes- erős hármas középiskolai bizonyítvány és érettségi is elég volt ahhoz, hogy valakit felvegyenek tanító alapszakra állami ösztöndíjasként, nappali tagozaton.

Az idei felvételi eljárásban összesen 2633 diák jelölte meg első helyen a tanító alapképzést, az összes jelentkezése száma pedig a 8406-ot. Ehhez képest a ponthatárok a nappali tagozatos, állami ösztöndíjas képzéseken nem voltak túl magasak, hiszen nem érték el semelyik egyetemen a 300-at.

Ponthatárok 2025

A legtöbb pont az ELTE-re kellett, de itt is elég volt 288 pont a bejutáshoz. A Gál Ferenc Egyetemen pedig ennél jóval kevesebb, 192 ponttal is be lehetett kerülni állami ösztöndíjasként tanító szakra nappalira.

Így alakultak nappali tagozaton az állami ösztöndíjas tanító képzésen a ponthatárok

  • AVKF 238 pont
  • DRHE 223 pont
  • EJF 246 pont
  • EKKE 246 pont
  • ELTE BDPK 196 pont
  • ELTE TÓK 288 pont
  • GFE 192 pont
  • KRE 251 pont
  • MATE 269 pont
  • NKE 262 pont
  • NYE 286 pont
  • PE 268 pont
  • PTE 222 pont
  • SZE 283 pont
  • SZTE 267 pont
  • THE 206 pont

Azt érdemes kiemelni, hogy a tanítói szakon állami ösztöndíjas levelező képzéseken ennél azért magasabb pontokat húztak, például az AVKF-en 380 volt a ponthatár. Ennek felthetően az az oka, hogy a legtöbb egyetem a munkatapasztalatot pluszpontokkal jutalmazza.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.