196 ponttal is be lehetett kerülni állami ösztöndíjasként, nappali tagozaton tanítónak

Gyenge négyes- erős hármas középiskolai bizonyítvány és érettségi is elég volt ahhoz, hogy valakit felvegyenek tanító alapszakra állami ösztöndíjasként, nappali tagozaton.

Az idei felvételi eljárásban összesen 2633 diák jelölte meg első helyen a tanító alapképzést, az összes jelentkezése száma pedig a 8406-ot. Ehhez képest a ponthatárok a nappali tagozatos, állami ösztöndíjas képzéseken nem voltak túl magasak, hiszen nem érték el semelyik egyetemen a 300-at.

Ponthatárok 2025

A legtöbb pont az ELTE-re kellett, de itt is elég volt 288 pont a bejutáshoz. A Gál Ferenc Egyetemen pedig ennél jóval kevesebb, 192 ponttal is be lehetett kerülni állami ösztöndíjasként tanító szakra nappalira.

Így alakultak nappali tagozaton az állami ösztöndíjas tanító képzésen a ponthatárok

  • AVKF 238 pont
  • DRHE 223 pont
  • EJF 246 pont
  • EKKE 246 pont
  • ELTE BDPK 196 pont
  • ELTE TÓK 288 pont
  • GFE 192 pont
  • KRE 251 pont
  • MATE 269 pont
  • NKE 262 pont
  • NYE 286 pont
  • PE 268 pont
  • PTE 222 pont
  • SZE 283 pont
  • SZTE 267 pont
  • THE 206 pont

Azt érdemes kiemelni, hogy a tanítói szakon állami ösztöndíjas levelező képzéseken ennél azért magasabb pontokat húztak, például az AVKF-en 380 volt a ponthatár. Ennek felthetően az az oka, hogy a legtöbb egyetem a munkatapasztalatot pluszpontokkal jutalmazza.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István