Teller Mici – a zseniális programozó-matematikus egy atomtudós árnyékában

Hogyan lett egy nagykanizsai félárva kislányból az egyik első női programozó? Új sorozatunkban híres tudósok kevésbé ismert feleségeit mutatjuk be, akiknek nemcsak az volt a dolguk, hogy esténként meleg vacsorát tegyenek az asztalra, hanem a tudományos életben is bizonyítottak.

Teller Augusztát, vagyis Micit nemcsak arról kellene ismernünk, hogy a világhírű tudós, a hidrogénbomba atyjának felesége volt, hanem tudományos munkásságáról is. Nemcsak a Manhattan-tervben vett részt matematikusként, hanem a XX. század legnagyobb vívmánya, a Neumann -féle számítógép programozásában is fontos szerepe volt.

Édesapja korán meghalt

Harkányi Auguszta Mária "Mici" 1909. április 30-án született Nagykanizsán. Korán árvaságra jutott, édesapja Harkányi Ede, néhány évvel az első világháború előtt meghalt. Édesanyja hamarosan újra férjhez ment Schütz Aladár gyermekorvoshoz.

Mici mindössze 15 éves volt, amikor 1924-ben először találkozott későbbi férjével, Teller Edével, aki a bátyjával járt egy osztályba a Trefort Gimnáziumban Budapesten. Mici 1926-ban kezdett matematikát tanulni a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Az ott töltött idő alatt nyári iskolában is tanított a németországi Odenwald Schule-ban. 1931-ben pedig tanári diplomát szerzett.

Ekkor már szoros érzelmi kapcsolatban voltak Teller Edével, de Mici mégis úgy döntött, hogy szakít vele, és az Egyesült Államokba költözik, hogy néhány évig külföldön tanulhasson. A Pittsburghi Egyetemen szociológiát és pszichológiát tanult, miközben 1933-ban megszerezte a mesterdiplomát is.

66 év házasság jóban-rosszban

Mici külföldi tanulmányait követően visszatért Magyarországra, újra kapcsolatba került Tellerrel, és végül az érzelmek győztek, 1934. február 24-én Budapesten összeházasodtak. Teller ezután vonzó állásajánlatokat kapott az USA-ból, Mici pedig biztatta férjét, hogy fogadja el valamelyiket, mert szeretett volna visszatérni Amerikába, és látta azt is, hogy zsidóként milyen jövő várna rájuk Európában.

A pár 1935-ben az Egyesült Államokba költözött, 1941. március 6-án pedig amerikai állampolgárok lettek. (Teller Edével egyébként két közös gyermekük született, Paul és Wendy. Paul 1943-ban, Wendy pedig 1946-ban látta meg a napvilágot.)
Los Alamos National Laboratory

Mici férjével együtt részt vett az atombomba előállítására irányuló Manhattan-tervben, matematikusként a rutinszámításokat végző részlegben dolgozott, az úgynevezett T-5 csoport tagjaként, amely a Hans Bethe által vezetett elméleti részleghez tartozott.

Teller Auguszta a Los Alamosban végzett munkájáért a háború után elismerő oklevelet is kapott Henry Stimson hadügyminisztertől.

Neumannal együtt dolgozott a MANIAC I programozásán

1946-ban, amikor férjével visszatértek Chicagóba, Mici újabb tudományos kihívást választott magának és egy olyan zsenivel dolgozott együtt, mint Neumann János, akinek a MANIAC I számítógép programozásában segített. 1950-ben Teller Edével visszatértek Los Alamosba. Amíg a férje a hidrogénbombán dolgozott, Mici Nick Metropolis, Marshall Rosenbluth és Ariana Rosenbluth csoportjában segédkezett számítógépes programban alkalmazni a Monte Carlo statisztikai módszert, amit Stanislaw Ulam dolgozott ki.

Az 1950-es évek végén a kaliforniai Palo Altóba költöztek. Az 1960-as évek végétől az 1970-es évek elejéig Mici vezette a Bay Area Pilot Projectet. Ez egy ösztöndíjprogram volt olyan középiskolás diákoknak, akik természettudományos és matematikai alapképzést terveztek.

Teller Mici 91 éves korában, 2000. június 4-én tüdőbetegségben hunyt el. Férjével 66 éven keresztül éltek boldog házasságban. Jóban és rosszban is kitartottak egymás mellett. Szeretett férje nem sokkal élte túl Mici halálát, Teller Ede 2003-ban, 95 esztendősen hunyt el Stanfordban.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.