Teller Mici – a zseniális programozó-matematikus egy atomtudós árnyékában

Hogyan lett egy nagykanizsai félárva kislányból az egyik első női programozó? Új sorozatunkban híres tudósok kevésbé ismert feleségeit mutatjuk be, akiknek nemcsak az volt a dolguk, hogy esténként meleg vacsorát tegyenek az asztalra, hanem a tudományos életben is bizonyítottak.

Teller Augusztát, vagyis Micit nemcsak arról kellene ismernünk, hogy a világhírű tudós, a hidrogénbomba atyjának felesége volt, hanem tudományos munkásságáról is. Nemcsak a Manhattan-tervben vett részt matematikusként, hanem a XX. század legnagyobb vívmánya, a Neumann -féle számítógép programozásában is fontos szerepe volt.

Édesapja korán meghalt

Harkányi Auguszta Mária "Mici"

1909. április 30-án született Nagykanizsán. Korán árvaságra jutott, édesapja Harkányi Ede, néhány évvel az első világháború előtt meghalt. Édesanyja hamarosan újra férjhez ment Schütz Aladár gyermekorvoshoz.

Mici mindössze 15 éves volt, amikor 1924-ben először találkozott későbbi férjével, Teller Edével, aki a bátyjával járt egy osztályba a Trefort Gimnáziumban Budapesten. Mici 1926-ban kezdett matematikát tanulni a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Az ott töltött idő alatt nyári iskolában is tanított a németországi Odenwald Schule-ban. 1931-ben pedig tanári diplomát szerzett.

Ekkor már szoros érzelmi kapcsolatban voltak

Teller Edével

, de Mici mégis úgy döntött, hogy szakít vele, és az Egyesült Államokba költözik, hogy néhány évig külföldön tanulhasson. A Pittsburghi Egyetemen szociológiát és pszichológiát tanult, miközben 1933-ban megszerezte a mesterdiplomát is.

66 év házasság jóban-rosszban

Mici külföldi tanulmányait követően visszatért Magyarországra, újra kapcsolatba került Tellerrel, és végül az érzelmek győztek, 1934. február 24-én Budapesten összeházasodtak. Teller ezután vonzó állásajánlatokat kapott az USA-ból, Mici pedig biztatta férjét, hogy fogadja el valamelyiket, mert szeretett volna visszatérni Amerikába, és látta azt is, hogy zsidóként milyen jövő várna rájuk Európában.

A pár 1935-ben az Egyesült Államokba költözött, 1941. március 6-án pedig amerikai állampolgárok lettek. (Teller Edével egyébként két közös gyermekük született, Paul és Wendy. Paul 1943-ban, Wendy pedig 1946-ban látta meg a napvilágot.)

Los Alamos National Laboratory

Mici férjével együtt részt vett az atombomba előállítására irányuló Manhattan-tervben, matematikusként a rutinszámításokat végző részlegben dolgozott, az úgynevezett T-5 csoport tagjaként, amely a Hans Bethe által vezetett elméleti részleghez tartozott.

Teller Auguszta a Los Alamosban végzett munkájáért a háború után elismerő oklevelet is kapott Henry Stimson hadügyminisztertől.

Neumannal együtt dolgozott a MANIAC I programozásán

1946-ban, amikor férjével visszatértek Chicagóba, Mici újabb tudományos kihívást választott magának és egy olyan zsenivel dolgozott együtt, mint Neumann János, akinek a MANIAC I számítógép programozásában segített. 1950-ben Teller Edével visszatértek Los Alamosba. Amíg a férje a hidrogénbombán dolgozott, Mici Nick Metropolis, Marshall Rosenbluth és Ariana Rosenbluth csoportjában segédkezett számítógépes programban alkalmazni a Monte Carlo statisztikai módszert, amit Stanislaw Ulam dolgozott ki.

Az 1950-es évek végén a kaliforniai Palo Altóba költöztek. Az 1960-as évek végétől az 1970-es évek elejéig Mici vezette a Bay Area Pilot Projectet. Ez egy ösztöndíjprogram volt olyan középiskolás diákoknak, akik természettudományos és matematikai alapképzést terveztek.

Teller Mici 91 éves korában, 2000. június 4-én tüdőbetegségben hunyt el. Férjével 66 éven keresztül éltek boldog házasságban. Jóban és rosszban is kitartottak egymás mellett. Szeretett férje nem sokkal élte túl Mici halálát, Teller Ede 2003-ban, 95 esztendősen hunyt el Stanfordban.

 

Hozzászólások
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.