Kérdőívet küldött a pedagógusoknak a KRÉTA rendszerben az Oktatási Államtitkárság a Nemzeti Pedagógus Kar jövőjéről. A PDSZ szerint azonban a kezdeményezés több sebből vérzik. A szakszervezet látszatkonzultációnak tartja a felmérést, amely szerintük nem alkalmas a pedagógusok véleményének hiteles felmérésére.
A PDSZ Facebook-bejegyzésében azt írja, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar létezése önmagában is alapvető elvi kérdés. Emlékeztetnek arra, hogy a szakszervezetek és egyre több szakmai szervezet régóta kezdeményezi az NPK megszüntetését, mert szerintük nincs szükség „államilag létrehozott, felülről szervezett korporatív testületekre”.
Szerintük, ha a kormány valóban kíváncsi a pedagógusok szakmai véleményére, akkor azokat a szakmai szervezeteket és szakszervezeteket kellene bevonnia az egyeztetésekbe, amelyek alulról szerveződtek, tényleges szakmai munkát végeznek, és évek óta képviselik a pedagógusokat.
A szakszervezet szerint az sem világos, milyen következtetések vonhatók le egy olyan kérdőívből, amelyet – állításuk szerint – gyakorlatilag bárki, akár többször is kitölthet. „Egy ilyen eljárás sem szakmailag, sem módszertanilag nem alkalmas arra, hogy valós képet adjon a pedagógusok álláspontjáról” – írják.
A PDSZ azt is kifogásolja, hogy a kérdőív egyik válaszlehetősége szerintük azt sugallja, hogy a pedagógusoknak arról kellene dönteniük, szükség van-e önkéntes szakmai szervezetekre.
Egy demokratikus országban nem kérdőíveken döntjük el, hogy lehetnek-e önkéntes szakmai közösségek. Ha pedagógusok szakmai szervezetet akarnak létrehozni, akkor létrehozzák
– fogalmaz a szakszervezet.
A PDSZ felidézte, hogy néhány nappal korábban, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban tartott egyeztetésen arra is rákérdeztek, napirenden van-e még egy pedagóguskamara létrehozásának terve. Tájékoztatásuk szerint az államtitkárság részéről Lányi Marietta azt közölte, hogy ilyen elképzelés már nincs napirenden. A szakszervezet szerint ezért még kevésbé érthető, mi a most kiküldött kérdőív célja.
„A pedagógusoknak nem látszatkonzultációkra, hanem valódi párbeszédre van szükségük. Nem előre kialakított keretek között feltett kérdésekre, hanem arra, hogy a döntéshozók végre meghallják azokat, akik nap mint nap az iskolákban dolgoznak” – írják.
A PDSZ szerint a szakmai érdekképviseletet nem kérdőívekkel kell megteremteni, mert az már jelenleg is létezik. Álláspontjuk szerint a döntéshozóknak inkább azokra a szakmai szervezetekre és szakszervezetekre kellene figyelniük, amelyek már most is a pedagógusok érdekeit képviselik.
A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke szerint a szervezet nem alulról szerveződő civil kezdeményezésként jött létre, ugyanakkor továbbra is szükség lenne egy országos szakmai testületre. Az NPK jövője jelenleg bizonytalan, miközben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a szervezet megszüntetését sürgeti.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
