Kérdőívet küldött a pedagógusoknak a KRÉTA rendszerben az Oktatási Államtitkárság a Nemzeti Pedagógus Kar jövőjéről. A PDSZ szerint azonban a kezdeményezés több sebből vérzik. A szakszervezet látszatkonzultációnak tartja a felmérést, amely szerintük nem alkalmas a pedagógusok véleményének hiteles felmérésére.
A PDSZ Facebook-bejegyzésében azt írja, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar létezése önmagában is alapvető elvi kérdés. Emlékeztetnek arra, hogy a szakszervezetek és egyre több szakmai szervezet régóta kezdeményezi az NPK megszüntetését, mert szerintük nincs szükség „államilag létrehozott, felülről szervezett korporatív testületekre”.
Szerintük, ha a kormány valóban kíváncsi a pedagógusok szakmai véleményére, akkor azokat a szakmai szervezeteket és szakszervezeteket kellene bevonnia az egyeztetésekbe, amelyek alulról szerveződtek, tényleges szakmai munkát végeznek, és évek óta képviselik a pedagógusokat.
A szakszervezet szerint az sem világos, milyen következtetések vonhatók le egy olyan kérdőívből, amelyet – állításuk szerint – gyakorlatilag bárki, akár többször is kitölthet. „Egy ilyen eljárás sem szakmailag, sem módszertanilag nem alkalmas arra, hogy valós képet adjon a pedagógusok álláspontjáról” – írják.
A PDSZ azt is kifogásolja, hogy a kérdőív egyik válaszlehetősége szerintük azt sugallja, hogy a pedagógusoknak arról kellene dönteniük, szükség van-e önkéntes szakmai szervezetekre.
Egy demokratikus országban nem kérdőíveken döntjük el, hogy lehetnek-e önkéntes szakmai közösségek. Ha pedagógusok szakmai szervezetet akarnak létrehozni, akkor létrehozzák
– fogalmaz a szakszervezet.
A PDSZ felidézte, hogy néhány nappal korábban, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban tartott egyeztetésen arra is rákérdeztek, napirenden van-e még egy pedagóguskamara létrehozásának terve. Tájékoztatásuk szerint az államtitkárság részéről Lányi Marietta azt közölte, hogy ilyen elképzelés már nincs napirenden. A szakszervezet szerint ezért még kevésbé érthető, mi a most kiküldött kérdőív célja.
„A pedagógusoknak nem látszatkonzultációkra, hanem valódi párbeszédre van szükségük. Nem előre kialakított keretek között feltett kérdésekre, hanem arra, hogy a döntéshozók végre meghallják azokat, akik nap mint nap az iskolákban dolgoznak” – írják.
A PDSZ szerint a szakmai érdekképviseletet nem kérdőívekkel kell megteremteni, mert az már jelenleg is létezik. Álláspontjuk szerint a döntéshozóknak inkább azokra a szakmai szervezetekre és szakszervezetekre kellene figyelniük, amelyek már most is a pedagógusok érdekeit képviselik.
A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke szerint a szervezet nem alulról szerveződő civil kezdeményezésként jött létre, ugyanakkor továbbra is szükség lenne egy országos szakmai testületre. Az NPK jövője jelenleg bizonytalan, miközben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a szervezet megszüntetését sürgeti.
A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.
A jövő héten már a parlament dönthet a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének felfüggesztéséről.
A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
„Az Európai Bizottság soha nem kérte az alapítványi struktúra megszüntetését” – ezzel érvelt Hankó Balázs az Országgyűlésben az uniós forrásokhoz való hozzáférést célzó törvénycsomag vitájában.
Megjelent a Magyar Közlönyben a pedagógusbérek korrekciójáról szóló kormányrendelet. A korábban bejelentett 0,4 százalékpontos béremelés részletszabályai is nyilvánossá váltak. Mutatjuk, mire lehet számítani.
Bár sok iskolában ma is természetesnek számít, hogy a tanárok az egész osztály előtt ismertetik a dolgozatok vagy vizsgák eredményeit, a Tanítanék Mozgalom szerint ez nemcsak adatvédelmi kérdéseket vet fel.
