Kérdőívet küldött a pedagógusoknak a KRÉTA rendszerben az Oktatási Államtitkárság a Nemzeti Pedagógus Kar jövőjéről. A PDSZ szerint azonban a kezdeményezés több sebből vérzik. A szakszervezet látszatkonzultációnak tartja a felmérést, amely szerintük nem alkalmas a pedagógusok véleményének hiteles felmérésére.
A PDSZ Facebook-bejegyzésében azt írja, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar létezése önmagában is alapvető elvi kérdés. Emlékeztetnek arra, hogy a szakszervezetek és egyre több szakmai szervezet régóta kezdeményezi az NPK megszüntetését, mert szerintük nincs szükség „államilag létrehozott, felülről szervezett korporatív testületekre”.
Szerintük, ha a kormány valóban kíváncsi a pedagógusok szakmai véleményére, akkor azokat a szakmai szervezeteket és szakszervezeteket kellene bevonnia az egyeztetésekbe, amelyek alulról szerveződtek, tényleges szakmai munkát végeznek, és évek óta képviselik a pedagógusokat.
A szakszervezet szerint az sem világos, milyen következtetések vonhatók le egy olyan kérdőívből, amelyet – állításuk szerint – gyakorlatilag bárki, akár többször is kitölthet. „Egy ilyen eljárás sem szakmailag, sem módszertanilag nem alkalmas arra, hogy valós képet adjon a pedagógusok álláspontjáról” – írják.
A PDSZ azt is kifogásolja, hogy a kérdőív egyik válaszlehetősége szerintük azt sugallja, hogy a pedagógusoknak arról kellene dönteniük, szükség van-e önkéntes szakmai szervezetekre.
Egy demokratikus országban nem kérdőíveken döntjük el, hogy lehetnek-e önkéntes szakmai közösségek. Ha pedagógusok szakmai szervezetet akarnak létrehozni, akkor létrehozzák
– fogalmaz a szakszervezet.
A PDSZ felidézte, hogy néhány nappal korábban, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban tartott egyeztetésen arra is rákérdeztek, napirenden van-e még egy pedagóguskamara létrehozásának terve. Tájékoztatásuk szerint az államtitkárság részéről Lányi Marietta azt közölte, hogy ilyen elképzelés már nincs napirenden. A szakszervezet szerint ezért még kevésbé érthető, mi a most kiküldött kérdőív célja.
„A pedagógusoknak nem látszatkonzultációkra, hanem valódi párbeszédre van szükségük. Nem előre kialakított keretek között feltett kérdésekre, hanem arra, hogy a döntéshozók végre meghallják azokat, akik nap mint nap az iskolákban dolgoznak” – írják.
A PDSZ szerint a szakmai érdekképviseletet nem kérdőívekkel kell megteremteni, mert az már jelenleg is létezik. Álláspontjuk szerint a döntéshozóknak inkább azokra a szakmai szervezetekre és szakszervezetekre kellene figyelniük, amelyek már most is a pedagógusok érdekeit képviselik.
A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke szerint a szervezet nem alulról szerveződő civil kezdeményezésként jött létre, ugyanakkor továbbra is szükség lenne egy országos szakmai testületre. Az NPK jövője jelenleg bizonytalan, miközben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a szervezet megszüntetését sürgeti.
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a státusztörvény miatt hagyta el a tanári pályát 2023-ban. Szeptembertől egy miskolci gimnáziumban tér vissza a tanterembe.
A két legnagyobb pedagógus-szakszervezet is reagált Rétvári Bence nyilatkozatára, miután a politikus a Tisza-kormányon kérte számon az oktatást segítő dolgozók béremelését, és az esetleges őszi sztrájkot is szóba hozta. A NOKS- és technikai dolgozók bérrendezését ugyanakkor a szakszervezetek hosszú ideje napirenden tartják: korábban sztrájkot is hirdettek miatta, most pedig ismét egy már korábban megfogalmazott követelésükre hívták fel a figyelmet.
„Olyan oktatást szeretnék Magyarországon, ahol nem dirigálunk” – mondta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium tanévnyitóján. A miniszter szerint az iskolának a kreativitás terévé kell válnia, és fontos, hogy a diákok hangját is meghallják. Lannert emellett bejelentette, hogy hamarosan béremelés jön a nevelést és oktatást segítő dolgozóknál.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Miközben volt olyan képzés, ahová 500 pont kellett, és olyan is, ahová 177 ponttal be lehetett kerülni, több száz meghirdetett képzés végül nem indult el a 2026-os pótfelvételin.
Összeszedtük, mit kell elintéznetek a sikeres pótfelvételi után.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár Kecskeméten és Szolnokon beszélt az előttük álló közös munkáról.
Miközben arra pontos előírás vonatkozik, hány foknak kell lennie legalább a tantermekben, felső hőmérsékleti határ jelenleg nincs az iskolákban - ezzel kapcsolatban sürget most változást a Tanítanék Mozgalom.
