A KSH adatai szerint még soha nem járt ennyire kevés hátrányos helyzetű diák a gimnáziumba, mint a 2024/2025-ös tanévben.
Már csak 881 hátrányos helyzetű gimnazista volt az elmúlt tanévben a KSH legfrissebb statisztikái alapján. Érdemes megjegyezni, hogy a 2023/2024-es tanévben még 1031, míg a 2022/2023-asban 1037 hátrányos helyzetű diák tanult gimnáziumban.
Ezzel párhuzamosan a technikumba járó hátrányos helyzetű diákok száma megugrott: míg a 2023/2024-es tanévben 3048 ilyen tanuló volt, addig a 2024/2025-ös tanévben a számuk már 3305 főre emelkedett.
A jelenség hátterében feltehetően az is áll, hogy a szakképzésben tanuló diákok ösztöndíjat kapnak, melynek nagysága az iskola típusától, az évfolyamtól és a tanulmányi eredménytől is függ. Ha valaki például egy technikum 11. vagy 12. évfolyamán jól tanul, és 4,49 feletti az átlaga, akkor közel 60 ezer forintra jogosult havonta.
Másrészt pedig az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy egyre nehezebb egy jó osztályba, gimnáziumba bejutnia még azoknak a gyerekeknek is, akiknek az édesanyja diplomás.
A diplomás anyák esetében a gyerek kétszer nagyobb eséllyel került be egy jó osztályba, mintha az édesanyja csak az általános iskolát végezte volna el.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
