Pótfelvételi 2026: itt van minden fontos tudnivaló a jelentkezésről

Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek.

Kik jelentkezhetnek?

A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.

Milyen képzések közül lehet választani?

A pótfelvételiben azok a szakok jelennek meg, amelyeken az egyetemeknek az általános felvételi után maradtak szabad helyeik. A meghirdetett képzések többsége önköltséges, de minden évben akad néhány állami ösztöndíjas szak is.

Hány helyre lehet jelentkezni?

Az általános felvételivel ellentétben a pótfelvételi során csak egyetlen képzés jelölhető meg. A jelentkezést ugyanúgy az E-felvételi felületén kell benyújtani.

Lehet jelentkezni pótfelvételire, ha már felvettek egy szakra?

Nem. Ha az általános felvételi eljárásban felvételt nyertetek egy képzésre – függetlenül attól, hogy az első vagy egy későbbi helyen szerepelt a jelentkezési sorrendben –, már nem vehettek részt a pótfelvételiben. Ha mégsem szeretnétek azon a szakon tanulni, a következő lehetőség a keresztféléves felvételi lesz.

Milyen dokumentumokat kell feltölteni?

A jelentkezés során egyszer kell feltölteni:

  • a jelentkezéshez és a pontszámításhoz szükséges dokumentumokat,
  • valamint az intézmények által kért dokumentumokat.

Hogyan számítják a felvételi pontokat?

A pontszámítás szabályai nem változnak a pótfelvételiben sem: továbbra is az 500 pontos rendszer érvényes. Ennek keretében

  • a tanulmányi eredmények maximum 200 pontot,
  • az érettségi eredmények maximum 200 pontot,
  • az intézményi pontok pedig maximum 100 pontot érnek.

Mikor indul, meddig tart, és mikor hirdetik ki a ponthatárokat?

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a pótfelvételit legkésőbb augusztus 10-ig hirdetik meg. A pontos dátumot azt követően teszik közzé, hogy megszületik az erről szóló miniszteri döntés. A meghirdetéstől számítva 8 nap áll majd rendelkezésre a jelentkezésre, vagyis a jelentkezési határidő a közzététel időpontjától függ. A ponthatárok kihirdetése augusztus utolsó hetében várható. A legfrissebb információkat a Felvi.hu oldalán teszik közzé.

@eduline.hu Nem kell aggódni, ha nem vettek fel egyetemre; mutatjuk, mit kell tudni a pótfelvételiről. #pontszamitas #felvételi #pótfelvételi #eduline #egyetem ♬ eredeti hang - eduline.hu
Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.