Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
Az október 15-én megjelent Magyar Közlönyben közzétett miniszteri utasítás szerint 2026. október 16-tól Nagy Zoltán államigazgatási elnökhelyettes látja el a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöki feladatait.
Az oktatási és gyermekügyi miniszter döntése értelmében Nagy Zoltán megbízatása visszavonásig, de legfeljebb az új elnök kinevezéséig tart. Az utasítás kifejezetten az elnöki tisztség betöltetlenségével indokolja az ideiglenes vezető kijelölését.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szeptemberben pályázatot hirdetett az NSZFH elnöki tisztségére. A hivatalt 2020 óta dr. Magyar Zita vezette. A pályázati felhívásból nem derült ki, hogy a vezető megbízatása pontosan mikor és milyen okból ér véget.
Az új elnöki pozícióra szeptember 28-ig lehetett jelentkezni, a pályázatok elbírálásának határideje október 13. volt. A kiírás szerint az új vezető munkába állását október 15-re tervezték. A most megjelent miniszteri utasítás alapján azonban az elnöki tisztség október 16-án még betöltetlen.
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal fontos szerepet tölt be a hazai szakképzési rendszer működtetésében. Elnöke többek között a szakképzési centrumokkal kapcsolatos középirányítói feladatok összehangolásáért, a hivatal működéséért, valamint a szak- és felnőttképzést érintő államigazgatási és fejlesztési feladatok irányításáért felel.
A 2026/2027-es tanévig csak a köznevelési intézményekbe járó diákok kapcsolódhattak be az Országos Diákparlament (ODP) munkájába. Az oktatási minisztérium most ezen változtatott.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
Rázsi Botond Miklós szerint az új elnököt november helyett jövőre választhatják meg.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
