A szakképzésben dolgozók körében végzett kérdőíves felmérés eredményeire hivatkozva kezdeményez változtatásokat a technikumi képzések rendszerében a Szakképzési Érdekvédelmi Fórum (SZÉF) – derül ki a szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményükből. A szervezet 2026 őszén végzett, 1606 befejezett kitöltésen alapuló, nem reprezentatív kutatása elsősorban az érettségi előtti túlterheltségre, a szakmaváltás nehézségeire és a képzési szerkezet átalakításának lehetőségeire hívja fel a figyelmet.
A felmérésben részt vevők 55,5 százaléka támogatta azt a javaslatot, hogy a technikumokban a 12. évfolyamon a szakmai oktatás a közismereti képzéssel egy időben, még az érettségi előtt befejeződjön. A duális képzés időkeretének felülvizsgálatával pedig az adott kérdésre válaszolók 65,7 százaléka értett erősen egyet.
A technikumi diákok érettségi előtti túlterheltsége már korábban is felvetődött a szakképzéssel kapcsolatos szakmai vitákban, mivel a tizenkettedikes tanulóknak a közismereti oktatás lezárását követően, az írásbeli és a szóbeli érettségi vizsgák közötti időszakban is részt kell venniük a szakmai órákon. A szabályozás felülvizsgálatát korábban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Tanítanék Mozgalom is szorgalmazta annak érdekében, hogy a technikumi diákoknak is elegendő idejük maradjon a vizsgákra való felkészülésre.
A SZÉF szerint a jelenlegi rendszerben szükség lenne a szakmai, közismereti és duális képzési feladatok összehangolására, hogy a diákoknak elegendő idejük maradjon az érettségire való felkészülésre.
A szervezet ezért rövid távon a 12. évfolyam terhelésének felülvizsgálatát és az érettségi előtti időszakra vonatkozó egységes útmutató kidolgozását szorgalmazza.
A kutatás eredményei alapján a képzések közötti átjárhatóság is jelentős problémát jelenthet: az ágazati alapvizsgát követő ágazatváltás nehézségéről szóló állítással a kérdésre válaszolók 68,8 százaléka értett erősen egyet, míg a gimnáziumból technikumba történő átlépést 65,3 százalékuk ítélte hasonlóan nehéznek.
A SZÉF szerint ezért olyan országosan egységes és átlátható feltételekre lenne szükség, amelyek megkönnyítik a tanulók számára a képzési irány megváltoztatását. A javaslatok között szerepel a különbözeti vizsgák követelményeinek egyértelmű szabályozása, a megfelelő felkészülési idő biztosítása, valamint a korábban megszerzett tudás beszámításának lehetősége is.
A korábbi 4+1 éves képzési modell visszahozását is megvizsgálnák
A válaszadók az érettségivel kapcsolatos legfontosabb változtatásokról is véleményt mondhattak. Az erre a kérdésre válaszoló 1604 fő közül 769-en, vagyis 47,9 százalékuk a korábbi 4+1 éves technikumi képzési szerkezetet választotta a legfontosabb változtatásként. Ez ugyan a válaszlehetőségek közül a legtöbb jelölést kapta, de nem jelent abszolút többséget.
A SZÉF azonban nem a korábbi rendszer automatikus visszaállítását kezdeményezi, helyette inkább a jelenlegi ötéves technikumi képzés célzott módosításának és a 4+1 éves alternatívának az összehasonlító vizsgálatát tartja indokoltnak, figyelembe véve az egyes szakmai ágazatok sajátosságait is.
A szervezet a javaslatok megvitatásához széles körű szakmai egyeztetést kezdeményezne, amelybe a tanulók és szülők mellett a felsőoktatási intézményeket és a duális képzésben részt vevő partnereket is bevonná.
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.