Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
Réka kicsi korától kezdve orvosnak készült, de a helyzetét nem könnyítette meg, hogy a szüleinek csak nyolc általánosa volt, emiatt is 14 évesen az ő fejében meg sem fordult, hogy akár gimnáziumba is mehetne, így végül egy olyan szakmát választott, ahol biológiát és kémiát tanult. A diáklány jól helyt állt az iskolában, az utolsó két évben – két négyest leszámítva – a fő tárgyakból ötösre zárták le.
A tanulmányi pontokat a középiskolai eredményekből és az érettségi átlagból számolják a felvételi eljárásban, és az egyetemek saját maguk dönthetnek arról, hogy milyen érettségi tárgyakat fogadnak el ötödiknek, ezért még egy adott szaknál is különbségek lehet az egyes felsőoktatási intézmények között.
Réka esetében általános orvosi szakon a 2026-os eljárásban például a vegyészeti ismeretek érettségit a Pécsi Tudományegyetemen nem vették figyelembe, de például a Szegedi Tudományegyetemen, a Semmelweis Egyetemen és a Debreceni Egyetemen igen. Pechére azonban ő pont Pécsre szeretett volna bekerülni. Ha tanulmányi pontokat is számolt volna neki a rendszer, akkor be is jutott volna, így viszont lecsúszott. Mindezt úgy, hogy az emelt biológia-és kémiaérettségije kifejezetten jól sikerült, és a pluszpontokat is kimaxolta.
Szakirányú továbbtanulásnál előny lehet a technikum
Ha egy technikumban végzett diák szakirányban tanul tovább, akkor az egyetem az adott szakon a szakmai vizsgájának eredményét is megnégyszerezheti (ha így jobban jár), és ez a pontszámításnál előnyt jelenthet.
Réka ezután nem adta fel, írt az egyetemnek, ahonnan azt a tájékoztatást kapta, hogy csak azokat a tárgyakat fogadják el, melyek a felvételi tájékoztatóban szerepelnek. Ezután Réka elmondása szerint írt az Oktatási Hivatalnak, az oktatási jogok biztosának, de falakba ütközött: vagy nem értették a problémáját vagy pedig azt mondták neki, egyedi esetről van szó.
Rugalmatlan a rendszer
Pedig Réka problémája nem egyedüli és nem a 2026-os eljárásban jelentkezett először. Az Eduline szerkesztősége az elmúlt években több olvasói levelet kapott olyan diákoktól, akik a szakképzésben végeztek, azonban 18 éves korukra meggondolták magukat, és másik szakterületen tanultak volna tovább, azonban hátrányba kerültek, mert az általuk kinézett szakon nem fogadták el az ötödik érettségi tárgyukat, így csak duplázhatták a pontjaikat, így viszont jóval kevesebb pontjuk lett.
Réka mellett egy másik diáklány, akit nevezzünk Adrienn-nek, is írt szerkesztőségünknek. Adrienn gazdasági technikumban érettségizett 2021-ben. Ötödik tárgya egy emelt szintű német érettségi, a hatodik pedig a gazdasági ismeretek volt, ez szerepel az érettségi bizonyítványában is. Ő is meggondolta magát, és a 2027-es eljárásban szeretne majd általános orvosi szakra jelentkezni.
Csakhogy a nyelvi érettségit ötödikként a Semmelweis Egyetemen nem fogadják el, ezért ott csak duplázással fogják számolni a pontjait. (A többi orvosképzőn egyébként beszámítják ötödiknek a nyelvi érettségit.)
Ez a helyzet lelkileg is rendkívül megterhelő. Most, októberben írtam a kémia emelt szintű írásbeli érettségit. A vizsga előtt néhány nappal világosodtam meg végleg arról, hogy a Semmelweisen csak duplázással számolhatok, ami elképesztő plusz stresszt pakolt rám az írásbeli előtt, alatt és után. Szomorú, hogy a 2021-ben sok-sok munkával megszerzett érettségi eredményeim itt kvázi semmit sem érnek. Biológiából májusban szeretnék érettségizni, de egyelőre még azt sem tudom, hogy hogyan tudnék azok mellett labdába rúgni, akik az érettségi pontjaikat is számíttathatják.
- jegyezte meg.
Csak a duplázás marad
Ugyan a jogszabály előírja, hogy minden egyetem saját hatáskörben dönt arról is, hogy mit fogad el ötödik tárgyként, de Adrienn és Réka esete is jól mutatja, hogy azonos szak esetében is óriásiak lehetnek a különbségek.
Hogy mi alapján határozza meg az intézmény mi számítható be az általános orvosi szakon az érettségi átlagba, azzal kapcsolatban megkerestük a Semmelweis Egyetemet és a Pécsi Tudományegyetemet is.
A Semmelweis válaszában úgy fogalmazott, hogy az egyetem különösen nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a felvett hallgatók a képzés magas szakmai és természettudományos követelményeinek elsajátításához kellő alapokkal rendelkezzenek. Ezt tükrözik az érettségi átlagba beszámítható ötödik tárgyként figyelembe vehető közismereti és szakmai tantárgyak, valamint az egészségügy és vegyészet ágazatban szerzett, emelt szintű érettséginek megfelelő technikusi szakmai vizsgák köre. A beszámítható tárgyak bővítése nem várható.
Az egyetem által meghatározott felvételi követelményeknél és azon belül a tanulmányi pontoknál figyelembe vehető tantárgyak listáját a törvényi rendelkezésnek megfelelően az Oktatási Hivatal a felvételi évét megelőző két évvel korábban közzéteszi. A jelentkezőknek így kellő idejük van arra, hogy tájékozódjanak és felkészüljenek az érettségi vizsgára. Mivel az általános orvos szak esetében az érettségi pontok tekintetében két emelt szintű érettségi, a biológia és a kémia vagy fizika a kötelezően előírt bemeneti követelmény, ez az érettségi évében felvételizők esetében automatikusan biztosítja a tanulmányi pont számításához is a szükséges ötödik tantárgyat.
-fejtették ki. Ugyanakkor itt érdemes azt megjegyezni, hogy az, aki technikumban érettségizik, annak automatikusan a szakképzési rendszer sajátosságából fakadóan a szakmai vizsgája, vagy ha korábban végzett, akkor a szakmai érettségije az ötödik tárgya. Ez szerepel az érettségi bizonyítványában, melyen utólag hiába érettségizik a diák biológiából vagy kémiából pluszban, a pontszámítás szabályai miatt nem tud változtatni. Így az, aki nem egészségügyi szakképzésből érkezik, hanem másik szakterületről jelentkezne általános orvosi szakra a Semmelweisre, csak duplázhatja a pontjait. Vagyis nagyon jó emelt szintű biológia és emelt szintű kémia vagy fizika érettségit kell írnia ahhoz, hogy esélye legyen a bejutni.
A Semmelweis ugyanakkor megjegyezte, hogy a nyelvi készségeket, a nyelvtudást fontosnak tartják, de azt nem az érettségi ötödik tárgyként való választhatóságával kívánják elismerni, hanem az intézményi pontoknál a különböző nyelvekből megszerezhető nyelvvizsgákkal (a nyelvtől és a vizsga fokától függően) plusz pontokat lehet szerezni.
Módosíthatják az érettségi átlagba beszámítható tárgyakat
A Pécsi Tudományegyetem a Semmelweishez hasonlóan azt hangsúlyozta, hogy a felsőoktatási intézmények saját hatáskörben határozhatják meg a tanulmányi pontszámítás során elfogadható ötödik tantárgyak, illetve érettségi vizsgatárgyak körét.
A PTE ÁOK esetében a tantárgyak meghatározásánál az orvosképzés természettudományos alapozásához és a felvételi követelményekhez való illeszkedés volt az irányadó szempont. Ugyanakkor, ha alaposan megnézzük a 2027-es általános orvosi szakra vonatkozó tájékoztatót, akkor láthatjuk, hogy az érettségi átlagba beszámítható tárgyaknál olyanok is szerepelnek, mint a filozófia, a digitális kultúra vagy a nemzetiségi népismeret.
Fontos, hogy a Semmelweis Egyetemmel ellentétben a PTE nyitottabb arra, hogy a jövőben módosítják az érettségi átlagnál beszámítható ötödik tárgyakat.
A kar a felvételi követelményeket és a pontszámítás szabályait rendszeresen áttekinti, figyelembe véve a jelentkezők összetételét, a középiskolai képzések sajátosságait és az orvosképzés szakmai követelményeit. Ennek keretében természetesen a jövőben is megvizsgálható az elfogadható tantárgyak körének esetleges módosítása.
-írták.
Természetesen a tanulmányi pontok számításának anomáliája nem csak az általános orvosképzésnél van, hanem egyetemtől függően bármelyik olyan szaknál jelentkezhet, ha a diák másik területen végzett a szakképzésben.
Azzal kapcsolatban az Oktatási -és Gyermekügyi Minisztériumot is megkerestük, hogy vannak egyeztetések azzal kapcsolatban, hogy a technikumból érkező diákok is ugyanolyan eséllyel induljanak az egyetemi felvételin, ha meggondolják magukat és másik szakterületen tanulnának tovább, mint a gimnáziumból érkezők.
Ezen kívül arra is kíváncsiak voltunk, hogy a a 2027-es vagy a 2028-as felvételi eljárásban, hogy a technikumokból érkező diákok esetében számoljon négy tárgyból érettségi átlagot a rendszer, ha az adott egyetem nem fogadja el ötödiknek a tanult szakmai tárgyat. Kérdéseinkre amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót. A Klebelsberg Központot is megkerestük, hogy mi áll az újabb pályázat hátterében.
A miniszterelnök két, uniós fejlesztési program végrehajtását felügyelő monitoringbizottság éléről is leváltotta Rétvári Bencét, helyére pedig Kókayné Lányi Mariettát, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkárát nevezte ki.
Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
