Bár több szakképző diák szerzett végzettséget, az alapkészségeik leromlottak az átalakítások után

A szakképzés átalakításai hosszú távon hatással lehetnek a diákok munkaerőpiaci esélyeire.

A 2013-as szakképzési reform gyökeres változásokat hozott a magyar középfokú oktatásban. Egy nemrégiben megjelent tanulmány – a Munkaerőpiaci Tükör – részletesen megvizsgálta, hogyan hatott a reform a tanulók készségeire, a lemorzsolódásra és a végzettség megszerzésének esélyére.

Munkaerőpiaci tükör: aggasztó képet fest a középiskolások teljesítménye

A 2013. évi szakképzési reform

A szakképzés felépítése jelentősen megváltozott:

  • Képzési idő csökkenése: A négyéves, érettségit nem adó szakképzés hároméves lett.
  • Közismereti órák csökkentése: Jelentősen csökkent a matematika, magyar nyelv és más általános tantárgyak óraszáma. A 11. évfolyamon ezek már teljesen megszűntek.
  • Gyakorlati képzés hangsúlyának növelése: A hároméves időszak alatt végig jelen van a duális képzés (iskolai és céges gyakorlat).
  • Tankötelezettségi korhatár csökkenése: 2012-től a tanulók már 16 évesen elhagyhatják az iskolát, korábban ez 18 év volt.

A tanulmány részletesen vizsgálta a változások következményeit több adatforrás segítségével. Az eredmények vegyes képet mutatnak: rövid távon pozitív tendenciák is megfigyelhetők, hosszabb távon viszont komoly kockázatokkal kell számolni.

1. Romló alapkészségek

Az általános tantárgyak háttérbe szorítása negatívan hatott a tanulók alapkészségeire. A kutatás szerint:

  • A diákok matematikaeredményei átlagosan 31 ponttal csökkentek.
  • Szövegértésből 20 ponttal teljesítettek gyengébben a reform előtti társaikhoz képest.

Ez aggasztó, mert az alapkészségek – mint a számolás, szövegértés vagy problémamegoldás – kulcsfontosságúak a technológia által gyorsan változó munkaerőpiacon.

2. Csökkenő lemorzsolódás

Pozitív fejlemény, hogy a reform hatására kevesebb tanuló hagyta ott idő előtt a szakképző iskolát. Négy év alatt a lemorzsolódás aránya 5,1 százalékponttal csökkent. Ez különösen azoknak a tanulóknak jelent előnyt, akik hátrányos helyzetből érkeznek, és nagyobb eséllyel szakítják meg tanulmányaikat.

Akár 300 ezer forintot is kaphatnak a szakképzésben tanulók, ha ötösre vizsgáznak

3. Több tanuló szerzett végzettséget

A reform után nőtt azoknak az aránya, akik sikeresen befejezték a képzést, vagyis többen jutottak el a szakképesítés megszerzéséig. Ez rövid távon javíthatja a foglalkoztatási esélyeket, mivel a végzettség továbbra is az egyik legfontosabb belépő a munka világába.

A 2013-as reform egyszerre hozott előnyöket és hátrányokat. Pozitívum, hogy többen szereztek végzettséget és kevesebben morzsolódtak le. Ugyanakkor az általános tudás visszaesése komoly figyelmeztetés, hiszen ezekre a képességekre a gyorsan változó munkaerőpiacon is szükség van.

Ez azért fontos, mert bár a végzettség javíthatja a fiatalok elhelyezkedési esélyeit, a gyengébb alapkészségek hosszabb távon akár hátrányt is jelenthetnek a munkaerőpiacon. Összességében tehát a reform hatásai vegyesek, és hogy hosszú távon hasznos volt-e vagy sem, azt további kutatások dönthetik el.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.