Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Ha valaki legalább 4,5 -ös átlagot teljesít a szakképző iskolában vagy technikumban 59 ezer forintot kaphat, míg egy orvostanhallgató fantasztikus átlag és rengeteg teljesített kredit mellett is csak maximum 50 ezer forintot vihet haza.
Többféle ösztöndíjra lehetnek jogosultak a szakképzésben tanulók és az egyetemisták. Általánosságban elmondható, hogy a teljesítmény alapú, tanulmányi ösztöndíjak automatikusan járnak egy bizonyos átlag felett, ehhez képest a szociális támogatásokra minden esetben jelentkezni kell. A mostani cikkünkben csak a tanulmányi ösztöndíjakat vizsgáljuk.
Szakképzési ösztöndíj 2023
A szakképzésben tanulók a szakképzési törvény értelmében alapból jogosultak tanulmányi ösztöndíjra. Az összeget a KRÉTA rendszerbe feltöltött adatok alapján számolják ki, és utalják el. Hogy végül mennyi is az annyi, sok tényezőtől függ, például attól, hogy a diák hányadikos, milyen rendszerben tanul és jár-e nyelvi előkészítőbe.
Ennek függvényében az ösztöndíjak a következőképpen alakulnak:
Szakirányú oktatásban, vagyis a szakképző iskola 10-ik, 11-ik és 12-ik osztályában, valamint a technikum 11-ik és 12-ik osztályában, ha a diák egy kicsit is odafigyel a tanulásra, akkor jóval többet hazavihet, de már színkettes átlag esetén is jár a havi 8000 forint.
A szakképzésben az ösztöndíjak az alábbiak szerint alakulnak:
Akár közel 170 ezer forint is járhat
A szakképzésben minden diák jogosult tanulmányi ösztöndíjra azokat kivéve, akik évfolyamot ismételnek, szüneteltetik a jogviszonyukat, vagy esetleg egy tanévben az igazolatlan óráik száma elérte a hatot.
Nem kapnak ösztöndíjat a duális képzésben részt vevő tanulók sem, akiknek a tanulmányaik mellett egy meghatározott helyen kötelező dolgozniuk is. A duális képzésben résztvevő diákok azonban amellett, hogy tanulnak, fizetést kapnak. Nem is keveset, hiszen a minimálbér 43-72 százalékára számíthatnak, tehát a munkabérük elérheti a 168 ezer forintot is havonta, ami középiskolásként nem rossz pénz, főleg ha valaki otthon, a szüleivel lakik.
Tanulmányi ösztöndíjak egyetemenként eltérőek
Ehhez képest az egyetemistaként jóval többet kell tenni azért, ha valaki legalább a minimális tanulmányi ösztöndíjat szeretné megkapni. Első körben be kell kerülni állami ösztöndíjas, teljes idejű képzésre, mert az önköltséges vagy éppenséggel levelező tagozatos szakokon nem kapnak a hallgatók tanulmányi ösztöndíjat. Ez pedig már önmagában sem olyan egyszerű, még akkor sem, ha az átalakuló pontszámítás miatt több egyetemen a diák az MCC-s képzésért több pluszpontot kap, mint egy nyelvvizsgáért vagy emelt szintű érettségiért.
Ha pedig a tanulót felvették állami ösztöndíjas szakra, akkor is jól kell tanulnia, hogy a minimális tanulmányi ösztöndíjat megkapja, ugyanis a felsőoktatásban a képzésben résztvevők legfeljebb fele kaphat tanulmányi ösztöndíjat, amit egy féléven, vagyis öt hónapon keresztül folyósítanak. Utána a következő szemeszteri átlag lesz az alapja.
A tanulmányi ösztöndíjak elosztási elvei felsőoktatási intézményenként eltérőek, ezért az ösztöndíjak is különbözőek. Van, ahol kari átlagot néznek, máshol a szakátlagot, de akadnak olyan egyetemek, főiskolák is, ahol fixen rögzítik az elvárt minimum kreditindexet. Ez utóbbi számításánál nem mindegy, hogy egy 5 kredites kötelező tárgyat teljesített valaki kettesre, vagy csak egy 2 kredites választhatót. Még arra is van példa, ahol az ösztöndíj kiszámításának alapja a korrigált kreditindex, amelynél azt is figyelembe veszik, hogy a hallgató hány kreditnyi tárgyat vett fel és teljesített végül.
Egy 2007-es kormányrendelet értelmében a tanulmányi ösztöndíj havi összege nem lehet kevesebb a hallgatói normatíva öt százalékánál, azaz – jelenleg – havi 8330 Ft-nál. Ehhez azonban a legtöbb egyetemen, főiskolán nem elég a kettes, sőt a legtöbb a helyen a hármas átlag vagy kreditindex sem.
Legmagasabb egyetemi ösztöndíjak - ennyit kapnak a legjobbak
Megnéztük azt is, hogy hol, és mennyi tanulmányi ösztöndíjat kaphatnak a legjobban tanuló hallgatók a 2023 szeptemberében indult képzések esetében. A legmagasabb tanulmányi ösztöndíj 500 ezer forint/félév, vagyis legfeljebb 100 ezer forint, amit havonta az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen kaphatnak a nagyon jól tanuló hallgatók. A Corvinuson már csak 70 ezer, az ELTE legtöbb karán 60 ezer, a BME-n pedig csak 52 ezer forint jár havonta a legjobb tanulóknak. A köztudottan bitangerős Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karán pedig csak maximum 50 ezer forintos tanulmányi ösztöndíj jár havonta a legmagasabb átlagokért.
Hogy ez mire elég, vagy inkább mire nem fiatal felnőttként kollégiumban vagy albérletben a szülőktől külön élve, jól mutatja, hogy egy nemrég készített felmérés szerint minden negyedik családnak gondot okoz az egyetemista gyerekének támogatása. A fiatalok pedig anyagi nehézségek esetén először a tanulmányaikkal párhuzamosan próbálnak munkát találni, másodszor a szüleiktől kérnek pénzt, vagy ha ez sem megy, akkor a diákhitel felvétele mellett döntenek. Az egyetem melletti munka egy bizonyos szint felett pedig könnyen a tanulmányok rovására is mehet.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).