A diákok 57 százaléka nem megy egyetemre, ha nem sikerül bejutnia államilag finanszírozott helyre.
Csak 8 százalékuk fogalmazott úgy, hogy finanszírozási formától függetlenül szeretné elvégezni a kiszemelt szakot - derült ki az OTP Bank legfrissebb felméréséből, amit a vg.hu szemlézett.
A válaszadók 25 százalákánál gondot okoz a családnak az egyetemista gyerekük anyagi támogatása, mégis sok szülő lehetőségeihez képest támogatja gyerekét. A mostani gazdasági környezetben nem meglepő, hogy a tanulók 42 százaléka fogalmazott úgy, hogy a szüleinek nincsen annyi megtakarítása, hogy ki tudja fizetni az egyetemi képzés díját. Csupán 1 százalékuk válaszolta azt, hogy ez a családnak nem okoz anyagi nehézséget.
A fiatalok válaszaiból kiderült, anyagi nehézségek esetén először a tanulmányaikkal párhuzamosan próbálnak munkát találni, másodszor a szüleiktől kérnek pénzt, vagy ha ez sem megy, akkor a diákhitel felvétele mellett döntenek.
Az, hogy valaki egyetem, főiskola mellett dolgozik, nem új jelenség. A rezsiválság és élelmiszerinfláció előtt megjelent 2021-es Eurostudent elemzés szerint tíz egyetemistából négy folyamatosan dolgozik egyetem, főiskola mellett. A hallgatók 14 százaléka alkalomszerűen vállal munkát, 45 százalékuk pedig nem dolgozik a szorgalmi időszakban. A tanulmányaik mellett folyamatosan dolgozók aránya a felsőoktatási szakképzésen és a mesterképzésen tanulók között a legmagasabb - a hallgatók több mint fele, 55 százaléka dolgozik.
100-ból közel 20 pontot lehetett szerezni 2025-ben a tavaszi és őszi középszintű matekérettségin, ha valaki jól tudta a számtani és mértani sorozatokat. Mutatjuk, milyen témaköröket érdemes az utolsó néhány hétben alaposabban átnézni matekból.
Hét év alatt összesen 21 százalékkal csökkent a természettudományos tantárgyakat – fizika, kémia, biológia és földrajz – tanító főállású pedagógusok száma a hazai oktatási intézményekben - derült ki a Köznevelési Információs Rendszer adataiból.
A Kréta rendszerben elérhető statisztikai adatok alapján az oktatási rendszer stabil működéséről beszélt Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár. A következtetés alapja, hogy az félév végi tanulmányi átlagokban a tavalyi évhez képest nem volt szignifikáns eltérés.
Összegyűjtöttük, mely egyetemeken és szakokon volt a legalacsonyabb a ponthatár 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Ezekben az esetekben utasíthatják el a jelentkezést.
A nyolcadikosok mintegy negyedének gondot okozhat egy domborzati térkép értelmezése - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményeiből.
A Szülői Hang friss sajtóközleményében azt írja, már egy év eltelt a bejelentés óta, de a kormány azóta sem hozta nyilvánosságra a kompetenciamérések értékelésére vonatkozó terveit. Hozzátették, miután lehetővé tették, hogy az iskolák saját hatáskörben érdemjeggyel értékeljék a mérés eredményét, a kompetenciamérések már nem tudják betölteni funkciójukat, mert az iskolák eredményei nem hasonlíthatóak igazságosan össze.
