Minden negyedik családnak gondot okoz egyetemista gyerekük anyagi támogatása

A diákok 57 százaléka nem megy egyetemre, ha nem sikerül bejutnia államilag finanszírozott helyre.

Csak 8 százalékuk fogalmazott úgy, hogy  finanszírozási formától függetlenül szeretné elvégezni a kiszemelt szakot  - derült ki az OTP Bank legfrissebb felméréséből, amit a vg.hu szemlézett.

A válaszadók 25 százalákánál gondot okoz a családnak az egyetemista gyerekük anyagi támogatása, mégis sok szülő lehetőségeihez képest támogatja gyerekét. A mostani gazdasági környezetben nem meglepő, hogy a tanulók 42 százaléka fogalmazott úgy, hogy a szüleinek nincsen annyi megtakarítása, hogy ki tudja fizetni az egyetemi képzés díját. Csupán 1 százalékuk válaszolta azt, hogy ez a családnak nem okoz anyagi nehézséget.

A fiatalok válaszaiból kiderült, anyagi nehézségek esetén először a tanulmányaikkal párhuzamosan próbálnak munkát találni, másodszor a szüleiktől kérnek pénzt, vagy ha ez sem megy, akkor a diákhitel felvétele mellett döntenek.

Az, hogy valaki egyetem, főiskola mellett dolgozik, nem új jelenség.  A rezsiválság és élelmiszerinfláció előtt megjelent 2021-es Eurostudent elemzés szerint tíz egyetemistából négy folyamatosan dolgozik egyetem, főiskola mellett. A hallgatók 14 százaléka alkalomszerűen vállal munkát, 45 százalékuk pedig nem dolgozik a szorgalmi időszakban. A tanulmányaik mellett folyamatosan dolgozók aránya a felsőoktatási szakképzésen és a mesterképzésen tanulók között a legmagasabb - a hallgatók több mint fele, 55 százaléka dolgozik.

Hozzászólások

„A havi 8 ezer forintos ösztöndíj aligha bír ösztönző erővel a hallgatóknak” – a HÖOK kutatása szerint minden második egyetemista dolgozni kényszerül

A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.

Pilz Olivér: „Olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek”

A leterhelt és betegeskedő tanárokat a kollégáik helyettesítik, évente akár 60-80 órát teljesen ingyen. Pilz Olivér szerint olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek a munkába. A Tanítanék Mozgalom alapítója az ATV-ben arról is beszélt: legalább tíz év kellhet ahhoz, hogy valóban javuljon a magyar oktatás helyzete.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.

Bejelentette Lannert Judit a szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkárt

Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.