A diákok 57 százaléka nem megy egyetemre, ha nem sikerül bejutnia államilag finanszírozott helyre.
Csak 8 százalékuk fogalmazott úgy, hogy finanszírozási formától függetlenül szeretné elvégezni a kiszemelt szakot - derült ki az OTP Bank legfrissebb felméréséből, amit a vg.hu szemlézett.
A válaszadók 25 százalákánál gondot okoz a családnak az egyetemista gyerekük anyagi támogatása, mégis sok szülő lehetőségeihez képest támogatja gyerekét. A mostani gazdasági környezetben nem meglepő, hogy a tanulók 42 százaléka fogalmazott úgy, hogy a szüleinek nincsen annyi megtakarítása, hogy ki tudja fizetni az egyetemi képzés díját. Csupán 1 százalékuk válaszolta azt, hogy ez a családnak nem okoz anyagi nehézséget.
A fiatalok válaszaiból kiderült, anyagi nehézségek esetén először a tanulmányaikkal párhuzamosan próbálnak munkát találni, másodszor a szüleiktől kérnek pénzt, vagy ha ez sem megy, akkor a diákhitel felvétele mellett döntenek.
Az, hogy valaki egyetem, főiskola mellett dolgozik, nem új jelenség. A rezsiválság és élelmiszerinfláció előtt megjelent 2021-es Eurostudent elemzés szerint tíz egyetemistából négy folyamatosan dolgozik egyetem, főiskola mellett. A hallgatók 14 százaléka alkalomszerűen vállal munkát, 45 százalékuk pedig nem dolgozik a szorgalmi időszakban. A tanulmányaik mellett folyamatosan dolgozók aránya a felsőoktatási szakképzésen és a mesterképzésen tanulók között a legmagasabb - a hallgatók több mint fele, 55 százaléka dolgozik.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
