Minden negyedik családnak gondot okoz egyetemista gyerekük anyagi támogatása

A diákok 57 százaléka nem megy egyetemre, ha nem sikerül bejutnia államilag finanszírozott helyre.

Csak 8 százalékuk fogalmazott úgy, hogy  finanszírozási formától függetlenül szeretné elvégezni a kiszemelt szakot  - derült ki az OTP Bank legfrissebb felméréséből, amit a vg.hu szemlézett.

A válaszadók 25 százalákánál gondot okoz a családnak az egyetemista gyerekük anyagi támogatása, mégis sok szülő lehetőségeihez képest támogatja gyerekét. A mostani gazdasági környezetben nem meglepő, hogy a tanulók 42 százaléka fogalmazott úgy, hogy a szüleinek nincsen annyi megtakarítása, hogy ki tudja fizetni az egyetemi képzés díját. Csupán 1 százalékuk válaszolta azt, hogy ez a családnak nem okoz anyagi nehézséget.

A fiatalok válaszaiból kiderült, anyagi nehézségek esetén először a tanulmányaikkal párhuzamosan próbálnak munkát találni, másodszor a szüleiktől kérnek pénzt, vagy ha ez sem megy, akkor a diákhitel felvétele mellett döntenek.

Az, hogy valaki egyetem, főiskola mellett dolgozik, nem új jelenség.  A rezsiválság és élelmiszerinfláció előtt megjelent 2021-es Eurostudent elemzés szerint tíz egyetemistából négy folyamatosan dolgozik egyetem, főiskola mellett. A hallgatók 14 százaléka alkalomszerűen vállal munkát, 45 százalékuk pedig nem dolgozik a szorgalmi időszakban. A tanulmányaik mellett folyamatosan dolgozók aránya a felsőoktatási szakképzésen és a mesterképzésen tanulók között a legmagasabb - a hallgatók több mint fele, 55 százaléka dolgozik.

Hozzászólások

„Ha felbukkan egy-egy Gundalf, az nem zavar a rendszerben, hanem jelzés” – véli Odrobina László, volt helyettes államtitkár

Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.