Megjelent a Financial Times legfrissebb, üzleti képzésekkel foglalkozó egyetemi rangsora, amiben évek óta egyetlen magyar egyetemként szerepel a Budapesti Corvinus Egyetem.
A tavalyi eredményéhez képest négy helyet lépett előre, így idén a 94. helyre rangsorolta a Corvinus Egyetemet a világ legjobb üzleti képzéseinek százas ranglistájában a Financial Times.
A rangsor készítésekor az intézmények elmúlt három évben nyújtott teljesítményeit vették figyelembe, többek között az alumnik, vagyis a diplomás öregdiákok fizetését és sokszínűségét, a diploma utáni elhelyezkedés időtartamát, a nemzetközi diákok és a nők arányát, de számít a fenntarthatóságra fektetett hangsúly és az egyetemek kötelezettségvállalása is.
"Ár-érték arány szempontjából pedig kifejezetten előkelő helyen szerepel a Corvinus a száz legjobb képzés között, a vezetés és szervezés mesterszak a 17. a Financial Times mérése szerint. A rangsor rámutat, hogy a Corvinus tavaly végzett vezetés és szervezés mesterszakos hallgatóinak 99 százaléka helyezkedett el három hónapon belül, a 2020-ban végzetteknek pedig kétharmadával nőtt a keresetük a diploma megszerzését követő két-három évben a rangsor összeállítóinak felmérése szerint" - írják a lapunknak küldött közleményükben.
A legjobb egyetem idén a francia HEC Paris lett, amit a svájci University of St Gallen, majd a londoni London Business School követ. Magyarországról csak a Corvinus Egyetem került bele a rangsorba, a környező országok intézményei közül viszont a 18. helyen végzett a cseh Prague University of Economics and Business, 24. helyen a WU (Vienna University of Economics and Business), 57. helyen a szlovén University of Ljubljana, School of Economics and Business, a 78. helyen pedig a lengyel Kozminski University.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
