„A gyermekorvosoknak nem az a feladatuk, hogy naponta több tucat alkalommal igazolásokat töltsenek fel”

Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.

Az iskolák és óvodák jelentős része orvosi igazoláshoz köti a hiányzások igazolását még egy egyszerű, szövődménymentes vírusfertőzés után is. Dr. Benczik Adrienn házi gyermekorvos szerint a rendszer alapvető tévedése, hogy az orvosi vizsgálatot összekeveri a gyógyulás folyamatos nyomon követésével – írja a Szavon.

A jelenlegi rendszer mégis úgy tesz, mintha ez lehetséges lenne. Mintha egy néhány perces rendelői vizsgálat alapján felelősen meg lehetne mondani, hogy egy vírusfertőzésből lábadozó kisgyermek pontosan hány nap múlva lesz ismét közösségbe engedhető.

Napi 50-60 igazolást adnak ki

A gyermekorvos szerint a valóság ezzel szemben az, hogy a gyerek állapotát a szülő látja nap mint nap, nála van a döntéshez szükséges összes információ. Az orvos nem látja előre a gyógyulás pontos idejét.

Egy gyermekorvosi rendelőben naponta akár 50-60 igazolási ügy is keletkezhet. Az igazolás feltöltése önmagában néhány kattintás. Csakhogy a történet ezzel korántsem ér véget.

– emelte ki Benczik, majd kitért arra is, hogy sokszor napokkal vagy hetekkel később azzal hívják a szülők őket, hogy az intézmény nem látja a feltöltött igazolást a KRÉTA-ban, ezért a dokumentumot az esetek többségében újra rögzíteni kell a rendszerben.

A gyermekorvosoknak nem az a feladatuk, hogy naponta több tucat alkalommal igazolásokat töltsenek fel, majd az intézményi rendszerek közötti kommunikációs problémákat próbálják megoldani. Nem azért tanultak, nem azért dolgoznak, és nem azért vannak a rendelőben, hogy egy adminisztratív folyamat kiszolgálói legyenek.

– tette hozzá

Az orvos nem nyomozó, a szülő pedig nem felelőtlen

A Benczik hangsúlyozta, hogy nem lehet az egészségügyre áthárítani az iskolai hiányzások ellenőrzését, mert „az orvos nem nyomozó. Nem feladata a családi viszonyok, az iskolai konfliktusok vagy a hiányzások valódi okainak feltárása.”

Szerinte vissza kellene térni a kölcsönös bizalomra épülő együttműködéshez. „A szülő bízzon az orvos szakmai tudásában, az orvos bízzon a szülő felelősségében, az iskola pedig fogadja el mindkettő szerepét” – jegyezte meg.

Az Eduline-on korábban foglalkoztunk azzal, hogy iskolánként eltérő, hány napot igazolhat a szülő. Van, ahol egész évben akár tíz napot, máshol pedig félévente három napot.

Hozzászólások

Klebelsberg Központ: még a kinevezése előtt visszalépett a veszprémi tankerület élére kiválasztott pályázó

Pár napja észrevettük, hogy ismét álláshirdetés jelent meg a Veszprémi Tankerületi Központ igazgatói posztjára, annak ellenére, hogy november elején már kihirdették, ki lesz az új vezető. A Klebelsberg Központ reagált megkeresésünkre, de a visszalépés körülményei továbbra sem teljesen tisztázottak. Lannert Judit szerint pedig belefér egy ilyen kiválasztási folyamatba, ha valaki végül mégsem vállalja a feladatot.

PDSZ: „A folyamat egyik legsúlyosabb problémája az átláthatóság hiánya”

Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.