Fontos kérdésre válaszolunk.
Szeptember 1-jén becsöngettek az általános és középiskolások számára, ezzel hivatalosan is elkezdődött a 2026/27-es tanév. A tanítási órákról való távolmaradást minden esetben igazolni kell, arra azonban nincs egységes szabály, hogy egy tanévben pontosan hány nap hiányzást igazolhat a szülő. Ezt az iskolák saját házirendjükben szabályozzák, így intézményenként jelentős eltérések lehetnek.
Van olyan iskola, ahol továbbra is a háromnapos szabály él, míg máshol ennél jóval nagyobb keretet biztosítanak erre. Éppen ezért érdemes már a tanév elején megnéznetek a saját iskolátok házirendjét, amelyben azt is megtaláljátok, milyen formában és milyen határidővel kell benyújtani a szülői igazolást.
Fontos ugyanakkor, hogy a szülői igazolás nem az egyetlen módja annak, hogy egy hiányzás igazoltnak minősüljön: betegség esetén például orvos igazolhatja, hogy a diák egészségi állapota miatt nem tudott részt venni a tanításban, emellett más, az iskola házirendjében meghatározott esetekben is lehet igazolt a távolmaradás.
Augusztus 25. és 31. között országszerte szakmai tanévnyitó konferenciákat szervez az Oktatási Hivatal az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériummal együttműködésben. A rendezvények iránt nagy az érdeklődés, több helyszínen már minden hely betelt, néhány megyében azonban még lehet regisztrálni.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt szeretné elérni, hogy 2027-től legalább a duplájára emeljék a hallgatói ösztöndíjak finanszírozását biztosító normatívát. A szervezet petícióját mindössze két nap alatt közel 8 ezren írták alá.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
