A vizsgaidőszakban sok egyetemista próbálja kávéval vagy energiaitallal átvészelni az éjszakázásokat és a fokozott stresszt. Soós Gabriella egyetemi adjunktus szerint a kialvatlanság, a kihagyott étkezések és a túlzott koffeinbevitel együtt komoly terhet róhat a szervezetre.
Soós Gabriella, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának oktatója és a Budapesti Gazdasági Egyetem kutatója az Indexnek beszélt arról az esetről, amikor egy hallgató rosszul lett vizsga közben. A diák szédülni kezdett, majd ki kellett mennie a teremből, hogy összeszedje magát. Később kiderült, hogy nem reggelizett, viszont energiaitalt fogyasztott a vizsga előtt.
Az oktató szerint az éhgyomorra elfogyasztott energiaital különösen megterhelheti a szervezetet, így idézte fel az esetet:
A hallgató azért lett rosszul, mert felment a pulzusa, vérnyomása, adrenalinszintje, de nem volt semmi a gyomrában, ami a lassabb felszívódást biztosította volna. Gyorsan adott egy löketet a szervezetnek, ami Parkinson-szerű kézremegéshez és szédüléshez vezetett.
A szakember szerint az energiaitalok rövid távon ugyan fokozhatják az éberséget, hatásuk azonban gyorsan csökkenhet. Ez sokaknál oda vezet, hogy újabb és újabb adag koffeinnel próbálják fenntartani a teljesítményüket, miközben a kialvatlanság és a stressz tovább fokozza a szervezet terhelését.
Elmondása szerint az üres gyomorra elfogyasztott energiaital fokozhatja a gyomorsavtermelést, miközben a vércukorszint is leeshet. Ennek következtében szédülés, ájulásközeli állapot vagy akár szorongásos tünetek is jelentkezhetnek.
A szakember szerint sok diák azért nyúl energiaitalhoz a vizsgák előtt, hogy gyorsan éberebbnek érezze magát, a hatás azonban nem tart sokáig. „Felpörögnek ugyan rövid időre, de egyéntől függően körülbelül fél óra után csökken a hatása. Egy óra után pedig megérkezik az ólmos fáradtság” – mondta.
Ilyenkor sokan újabb doboz energiaitalt bontanak fel, ami az oktató szerint könnyen egy ördögi kör kezdetét jelentheti. Úgy véli, a rendszeres fogyasztás során észrevétlenül is kialakulhat a függőség, miközben a délután elfogyasztott stimuláló italok az alvás minőségét is ronthatják.
A történet kapcsán Soós Gabriella arra is felhívta a figyelmet, hogy sok hallgató a vizsga napján sem fordít kellő figyelmet az étkezésre, pedig a megfelelő reggeli nemcsak az energiaszintet, hanem a koncentrációt is befolyásolhatja.
A szakember szerint a nap első étkezése akkor ideális, ha fehérjét, szénhidrátot és rostot is tartalmaz. Ilyen lehet például a zabpehely, a teljes kiőrlésű kenyér, a humusz vagy a különböző hüvelyesek.
Mint fogalmazott, „reggeli nélkül ne induljon útra senki, különösen, ha nagyobb stressz vár rá”. Hozzátette azt is, hogy a szénhidrátokat sem érdemes teljesen száműzni az étrendből, hiszen azok fontos szerepet játszanak az agy megfelelő működésében.
A vizsgák előtti órákban egy banán, egy szendvics vagy egy tál zabkása sokkal többet segíthet a koncentráció fenntartásában, mint egy újabb doboz energiaital.
A vizsgaidőszak jellemzően hosszú tanulással és kevés mozgással telik, pedig a szakember szerint a fizikai aktivitás a szellemi teljesítményre is pozitív hatással lehet.
Fontos a mozgás is, séta, bármilyen sport. Ha így teszünk, nem lesz szükség stimulálószerre. És persze kardinális kérdés az éjszakai alvás is
– hangsúlyozta.
A vizsgaidőszakban sokan különböző vitaminokkal és étrend-kiegészítőkkel próbálják fokozni a teljesítményüket, Soós Gabriella szerint azonban a legtöbb esetben erre nincs szükség.
Úgy véli, a napi megfelelő mennyiségű zöldség- és gyümölcsfogyasztás, valamint a változatos étrend elegendő lehet ahhoz, hogy a szervezet megkapja a szükséges tápanyagokat. A hangsúly szerinte nem a teljesítményfokozó készítményeken, hanem a kiegyensúlyozott táplálkozáson, a megfelelő alváson és a rendszeres mozgáson van.
A szakember szerint a vizsgaidőszakban sok hallgató azonnali megoldást keres a fáradtságra, miközben a jó teljesítmény alapjai valójában jóval egyszerűbbek: elegendő alvás, rendszeres étkezés és tudatos felkészülés. Egy kihagyott reggeli ugyanis nemcsak az energiaszintet, hanem akár a vizsgateljesítményt is befolyásolhatja.
Amikor Kínában egy középiskolás művészeti egyetemre készül, már jóval a felvételi előtt tudja: nem elég jól rajzolni. Hónapokon, gyakran éveken át tartó felkészülés előzi meg azt a néhány napot, amikor több százezer fiatal egyszerre ül le rajzolni.
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Bár az elmúlt hetekben a tankerületek által meghirdetett állások jelentős részét sikerült betölteni, két héttel a tanévkezdés előtt még mindig több száz pedagógust keresnek.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
