A vizsgaidőszakban sok egyetemista próbálja kávéval vagy energiaitallal átvészelni az éjszakázásokat és a fokozott stresszt. Soós Gabriella egyetemi adjunktus szerint a kialvatlanság, a kihagyott étkezések és a túlzott koffeinbevitel együtt komoly terhet róhat a szervezetre.
Soós Gabriella, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának oktatója és a Budapesti Gazdasági Egyetem kutatója az Indexnek beszélt arról az esetről, amikor egy hallgató rosszul lett vizsga közben. A diák szédülni kezdett, majd ki kellett mennie a teremből, hogy összeszedje magát. Később kiderült, hogy nem reggelizett, viszont energiaitalt fogyasztott a vizsga előtt.
Az oktató szerint az éhgyomorra elfogyasztott energiaital különösen megterhelheti a szervezetet, így idézte fel az esetet:
A hallgató azért lett rosszul, mert felment a pulzusa, vérnyomása, adrenalinszintje, de nem volt semmi a gyomrában, ami a lassabb felszívódást biztosította volna. Gyorsan adott egy löketet a szervezetnek, ami Parkinson-szerű kézremegéshez és szédüléshez vezetett.
A szakember szerint az energiaitalok rövid távon ugyan fokozhatják az éberséget, hatásuk azonban gyorsan csökkenhet. Ez sokaknál oda vezet, hogy újabb és újabb adag koffeinnel próbálják fenntartani a teljesítményüket, miközben a kialvatlanság és a stressz tovább fokozza a szervezet terhelését.
Elmondása szerint az üres gyomorra elfogyasztott energiaital fokozhatja a gyomorsavtermelést, miközben a vércukorszint is leeshet. Ennek következtében szédülés, ájulásközeli állapot vagy akár szorongásos tünetek is jelentkezhetnek.
A szakember szerint sok diák azért nyúl energiaitalhoz a vizsgák előtt, hogy gyorsan éberebbnek érezze magát, a hatás azonban nem tart sokáig. „Felpörögnek ugyan rövid időre, de egyéntől függően körülbelül fél óra után csökken a hatása. Egy óra után pedig megérkezik az ólmos fáradtság” – mondta.
Ilyenkor sokan újabb doboz energiaitalt bontanak fel, ami az oktató szerint könnyen egy ördögi kör kezdetét jelentheti. Úgy véli, a rendszeres fogyasztás során észrevétlenül is kialakulhat a függőség, miközben a délután elfogyasztott stimuláló italok az alvás minőségét is ronthatják.
A történet kapcsán Soós Gabriella arra is felhívta a figyelmet, hogy sok hallgató a vizsga napján sem fordít kellő figyelmet az étkezésre, pedig a megfelelő reggeli nemcsak az energiaszintet, hanem a koncentrációt is befolyásolhatja.
A szakember szerint a nap első étkezése akkor ideális, ha fehérjét, szénhidrátot és rostot is tartalmaz. Ilyen lehet például a zabpehely, a teljes kiőrlésű kenyér, a humusz vagy a különböző hüvelyesek.
Mint fogalmazott, „reggeli nélkül ne induljon útra senki, különösen, ha nagyobb stressz vár rá”. Hozzátette azt is, hogy a szénhidrátokat sem érdemes teljesen száműzni az étrendből, hiszen azok fontos szerepet játszanak az agy megfelelő működésében.
A vizsgák előtti órákban egy banán, egy szendvics vagy egy tál zabkása sokkal többet segíthet a koncentráció fenntartásában, mint egy újabb doboz energiaital.
A vizsgaidőszak jellemzően hosszú tanulással és kevés mozgással telik, pedig a szakember szerint a fizikai aktivitás a szellemi teljesítményre is pozitív hatással lehet.
Fontos a mozgás is, séta, bármilyen sport. Ha így teszünk, nem lesz szükség stimulálószerre. És persze kardinális kérdés az éjszakai alvás is
– hangsúlyozta.
A vizsgaidőszakban sokan különböző vitaminokkal és étrend-kiegészítőkkel próbálják fokozni a teljesítményüket, Soós Gabriella szerint azonban a legtöbb esetben erre nincs szükség.
Úgy véli, a napi megfelelő mennyiségű zöldség- és gyümölcsfogyasztás, valamint a változatos étrend elegendő lehet ahhoz, hogy a szervezet megkapja a szükséges tápanyagokat. A hangsúly szerinte nem a teljesítményfokozó készítményeken, hanem a kiegyensúlyozott táplálkozáson, a megfelelő alváson és a rendszeres mozgáson van.
A szakember szerint a vizsgaidőszakban sok hallgató azonnali megoldást keres a fáradtságra, miközben a jó teljesítmény alapjai valójában jóval egyszerűbbek: elegendő alvás, rendszeres étkezés és tudatos felkészülés. Egy kihagyott reggeli ugyanis nemcsak az energiaszintet, hanem akár a vizsgateljesítményt is befolyásolhatja.
Amikor Kínában egy középiskolás művészeti egyetemre készül, már jóval a felvételi előtt tudja: nem elég jól rajzolni. Hónapokon, gyakran éveken át tartó felkészülés előzi meg azt a néhány napot, amikor több százezer fiatal egyszerre ül le rajzolni.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
