A vizsgaidőszakban sok egyetemista próbálja kávéval vagy energiaitallal átvészelni az éjszakázásokat és a fokozott stresszt. Soós Gabriella egyetemi adjunktus szerint a kialvatlanság, a kihagyott étkezések és a túlzott koffeinbevitel együtt komoly terhet róhat a szervezetre.
Soós Gabriella, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának oktatója és a Budapesti Gazdasági Egyetem kutatója az Indexnek beszélt arról az esetről, amikor egy hallgató rosszul lett vizsga közben. A diák szédülni kezdett, majd ki kellett mennie a teremből, hogy összeszedje magát. Később kiderült, hogy nem reggelizett, viszont energiaitalt fogyasztott a vizsga előtt.
Az oktató szerint az éhgyomorra elfogyasztott energiaital különösen megterhelheti a szervezetet, így idézte fel az esetet:
A hallgató azért lett rosszul, mert felment a pulzusa, vérnyomása, adrenalinszintje, de nem volt semmi a gyomrában, ami a lassabb felszívódást biztosította volna. Gyorsan adott egy löketet a szervezetnek, ami Parkinson-szerű kézremegéshez és szédüléshez vezetett.
A szakember szerint az energiaitalok rövid távon ugyan fokozhatják az éberséget, hatásuk azonban gyorsan csökkenhet. Ez sokaknál oda vezet, hogy újabb és újabb adag koffeinnel próbálják fenntartani a teljesítményüket, miközben a kialvatlanság és a stressz tovább fokozza a szervezet terhelését.
Elmondása szerint az üres gyomorra elfogyasztott energiaital fokozhatja a gyomorsavtermelést, miközben a vércukorszint is leeshet. Ennek következtében szédülés, ájulásközeli állapot vagy akár szorongásos tünetek is jelentkezhetnek.
A szakember szerint sok diák azért nyúl energiaitalhoz a vizsgák előtt, hogy gyorsan éberebbnek érezze magát, a hatás azonban nem tart sokáig. „Felpörögnek ugyan rövid időre, de egyéntől függően körülbelül fél óra után csökken a hatása. Egy óra után pedig megérkezik az ólmos fáradtság” – mondta.
Ilyenkor sokan újabb doboz energiaitalt bontanak fel, ami az oktató szerint könnyen egy ördögi kör kezdetét jelentheti. Úgy véli, a rendszeres fogyasztás során észrevétlenül is kialakulhat a függőség, miközben a délután elfogyasztott stimuláló italok az alvás minőségét is ronthatják.
A történet kapcsán Soós Gabriella arra is felhívta a figyelmet, hogy sok hallgató a vizsga napján sem fordít kellő figyelmet az étkezésre, pedig a megfelelő reggeli nemcsak az energiaszintet, hanem a koncentrációt is befolyásolhatja.
A szakember szerint a nap első étkezése akkor ideális, ha fehérjét, szénhidrátot és rostot is tartalmaz. Ilyen lehet például a zabpehely, a teljes kiőrlésű kenyér, a humusz vagy a különböző hüvelyesek.
Mint fogalmazott, „reggeli nélkül ne induljon útra senki, különösen, ha nagyobb stressz vár rá”. Hozzátette azt is, hogy a szénhidrátokat sem érdemes teljesen száműzni az étrendből, hiszen azok fontos szerepet játszanak az agy megfelelő működésében.
A vizsgák előtti órákban egy banán, egy szendvics vagy egy tál zabkása sokkal többet segíthet a koncentráció fenntartásában, mint egy újabb doboz energiaital.
A vizsgaidőszak jellemzően hosszú tanulással és kevés mozgással telik, pedig a szakember szerint a fizikai aktivitás a szellemi teljesítményre is pozitív hatással lehet.
Fontos a mozgás is, séta, bármilyen sport. Ha így teszünk, nem lesz szükség stimulálószerre. És persze kardinális kérdés az éjszakai alvás is
– hangsúlyozta.
A vizsgaidőszakban sokan különböző vitaminokkal és étrend-kiegészítőkkel próbálják fokozni a teljesítményüket, Soós Gabriella szerint azonban a legtöbb esetben erre nincs szükség.
Úgy véli, a napi megfelelő mennyiségű zöldség- és gyümölcsfogyasztás, valamint a változatos étrend elegendő lehet ahhoz, hogy a szervezet megkapja a szükséges tápanyagokat. A hangsúly szerinte nem a teljesítményfokozó készítményeken, hanem a kiegyensúlyozott táplálkozáson, a megfelelő alváson és a rendszeres mozgáson van.
A szakember szerint a vizsgaidőszakban sok hallgató azonnali megoldást keres a fáradtságra, miközben a jó teljesítmény alapjai valójában jóval egyszerűbbek: elegendő alvás, rendszeres étkezés és tudatos felkészülés. Egy kihagyott reggeli ugyanis nemcsak az energiaszintet, hanem akár a vizsgateljesítményt is befolyásolhatja.
Amikor Kínában egy középiskolás művészeti egyetemre készül, már jóval a felvételi előtt tudja: nem elég jól rajzolni. Hónapokon, gyakran éveken át tartó felkészülés előzi meg azt a néhány napot, amikor több százezer fiatal egyszerre ül le rajzolni.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
