Amikor Kínában egy középiskolás művészeti egyetemre készül, már jóval a felvételi előtt tudja: nem elég jól rajzolni. Hónapokon, gyakran éveken át tartó felkészülés előzi meg azt a néhány napot, amikor több százezer fiatal egyszerre ül le rajzolni.
Minden évben körülbelül egymillió kínai végzős középiskolás vesz részt az országos művészeti felvételin. Ez önmagában is hatalmas szám, de a vizsga végére még döbbenetesebb adat jön ki: több mint hárommillió rajz és festmény születik néhány nap alatt. Ezeket mind le kell osztályozni – a kapott pontszámok pedig meghatározzák, hogy a diák melyik művészeti egyetemre kerülhet be, milyen szakra, és sokak szerint azt is, milyen irányt vesz az egész életük.
Magyar illusztrátort jelöltek a világ egyik legjelentősebb gyermekirodalmi díjára
Bár az egyes egyetemek eltérhetnek a részletekben, a gyakoribb gyakorlati rajzfeladatok három fő kategóriába sorolhatók:
Ezek a feladatok komplex gyakorlati készségeket igényelnek, és nem ritkán több órán át tartanak.
3 millió rajzot 3 hét alatt osztályoznak
A vizsga után körülbelül hárommillió alkotás kerül az értékelők elé. Az első lépés a teljes anyag összekeverése, hogy kizárják a csalás esélyét és bármilyen nemű elfogultság ne befolyásolja az értékelést. Ezután jön az előszűrés. Az értékelők öt kategóriába sorolják a munkákat – egytől ötig –, pusztán egy gyors benyomás alapján. Egy döntésre nagyjából öt másodperc jut. Ennyi idő alatt kell eldönteni, melyik „vödörbe” kerül egy rajz.
Egy Instagram-poszt indította el karrierjét, ma már milliókért adja el képeit
A harmadik lépésben születik meg a végleges pontszám. Itt dől el, hogy az adott alkotás pontosan hány pontot ér – és ezzel együtt az is, hogy a diák milyen esélyekkel indul tovább. Ironikus módon miközben egy rajz elkészítése három órát vett igénybe, a végső értékelés gyakran három másodperc alatt történik meg. Ebben a tempóban egyetlen értékelő percenként 20 munkát, óránként körülbelül 1200-at, egy nap alatt pedig több mint 10 ezret pontoz le. Ha mindezt felszorozzuk a Kína-szerte dolgozó több száz értékelővel, az eredmény elképesztő: hárommillió műalkotás mindössze 21 nap alatt kap végleges osztályzatot.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
