Rufusz Kingát is jelölték a világ egyik legrangosabb gyermekirodalmi kitüntetésére, az Astrid Lindgren Memorial Awardra.
Az Astrid Lindgren-emlékdíj a világ egyik legjelentősebb gyermek- és ifjúsági irodalmi kitüntetése. A svéd kormány 2002-ben, Astrid Lindgren halálának évében alapította a díjat, tisztelegve a világszerte szeretett írónő életműve előtt. A rangos elismerést évente ítélik oda, az ötmillió svéd koronás pénzjutalommal együtt, amely a kategóriájában a legnagyobbnak számít.
2026-os Astrid Lindgren-emlékdíjra idén 74 országból és régióból összesen 263 jelöltet neveztek, köztük 78 olyan új jelölttel, akik korábban még nem szerepeltek a listán. A jelöltek között írók, illusztrátorok, mesemondók és az olvasás népszerűsítéséért dolgozó szakemberek egyaránt megtalálhatók.
Köztük szerepel Rufusz Kinga is, aki a könyvillusztrációival és a bábszínházi látványtervezésével vált nemzetközileg elismert alkotóvá. Munkásságát már több alkalommal is díjazták: kétszer megkapta az Év illusztrátora díjat (2010, 2025), valamint a Bologna Children’s Book Fair Cross Media Award I. díját (2023) is.Korábban a Corvin Rajziskolában és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tanított, 2025 februárja óta pedig a Budapesti Metropolitan Egyetem oktatója.
Astrid Lindgren történetei – például a Harisnyás Pippi - generációk kedvencei, ő pedig a gyermekirodalom egyik legnagyobb megújítója volt. Emellett rendíthetetlen humanistaként állt ki a gyermekek jövőjéért: megszólalásaiban erkölcsi tartással, humorral és következetes empátiával képviselte őket. Halála után a svéd kormány olyan díjat kívánt létrehozni, amely továbbviszi szellemiségét, és szerte a világon erősíti a gyermek- és ifjúsági irodalom iránti érdeklődést.
A díjat a Svéd Művészeti Tanács kezeli, a díjazottak személyéről pedig egy tizenkét tagú, nemzetközi szakértőkből álló zsűri dönt. Az emlékdíj annak ítélhető oda, akik Lindgren örökségéhez méltón – képzelőerővel, bátorsággal, tisztelettel és empátiával – járulnak hozzá a fiatal olvasók számára szánt irodalom művészi színvonalának emeléséhez.
A díjazottat 2026. április 14-én fogják kihirdetni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
