Magyar illusztrátort jelöltek a világ egyik legjelentősebb gyermekirodalmi díjára

Rufusz Kingát is jelölték a világ egyik legrangosabb gyermekirodalmi kitüntetésére, az Astrid Lindgren Memorial Awardra.

Az Astrid Lindgren-emlékdíj a világ egyik legjelentősebb gyermek- és ifjúsági irodalmi kitüntetése. A svéd kormány 2002-ben, Astrid Lindgren halálának évében alapította a díjat, tisztelegve a világszerte szeretett írónő életműve előtt. A rangos elismerést évente ítélik oda, az ötmillió svéd koronás pénzjutalommal együtt, amely a kategóriájában a legnagyobbnak számít.

2026-os Astrid Lindgren-emlékdíjra idén 74 országból és régióból összesen 263 jelöltet neveztek, köztük 78 olyan új jelölttel, akik korábban még nem szerepeltek a listán. A jelöltek között írók, illusztrátorok, mesemondók és az olvasás népszerűsítéséért dolgozó szakemberek egyaránt megtalálhatók.

Köztük szerepel Rufusz Kinga is, aki a könyvillusztrációival és a bábszínházi látványtervezésével vált nemzetközileg elismert alkotóvá. Munkásságát már több alkalommal is díjazták: kétszer megkapta az Év illusztrátora díjat  (2010, 2025), valamint a Bologna Children’s Book Fair Cross Media Award I. díját (2023) is.Korábban a Corvin Rajziskolában és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tanított, 2025 februárja óta pedig a Budapesti Metropolitan Egyetem oktatója.

 

Metropolitan Egyetem - Rofusz Kinga

Astrid Lindgren történetei – például a Harisnyás Pippi - generációk kedvencei, ő pedig a gyermekirodalom egyik legnagyobb megújítója volt. Emellett rendíthetetlen humanistaként állt ki a gyermekek jövőjéért: megszólalásaiban erkölcsi tartással, humorral és következetes empátiával képviselte őket. Halála után a svéd kormány olyan díjat kívánt létrehozni, amely továbbviszi szellemiségét, és szerte a világon erősíti a gyermek- és ifjúsági irodalom iránti érdeklődést.

A díjat a Svéd Művészeti Tanács kezeli, a díjazottak személyéről pedig egy tizenkét tagú, nemzetközi szakértőkből álló zsűri dönt. Az emlékdíj annak ítélhető oda, akik Lindgren örökségéhez méltón – képzelőerővel, bátorsággal, tisztelettel és empátiával – járulnak hozzá a fiatal olvasók számára szánt irodalom művészi színvonalának emeléséhez.

A díjazottat 2026. április 14-én fogják kihirdetni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.