Most már nosztalgikusan, hangjátékokat hallgatva is lehet Jókai művét fogyasztani a YouTube-on.
Több mint ötven hangoskönyvet és a Jókai Mór A jövő század regénye című könyve alapján készült harmincrészes rádiójátékot tesz közzé ingyenesen a téli ünnepek alkalmából a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Jókai200 emlékév keretében – írja az MTI.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium keddi közleménye szerint a Jókai200 emlékévben több mint ötven programot és rendezvénysorozatot támogattak. Ezek között volt a Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-emlékmű kiállítása, valamint a Budapesti Operettszínházban bemutatott A cigánybáró című operett is.
A minisztérium Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából arra biztat mindenkit, hogy idén olvasson el vagy hallgasson meg néhány Jókai-művet. Ehhez segítséget nyújtanak a most közzétett hanganyagok, amelyek a Jókai200 YouTube-csatornán érhetők el.
Mi az a rádiójáték?
A mai diákok nagy részének már ismeretlen lehet ez a fogalom. A rádiójáték vagy hangjáték egy saját dramaturgiát igénylő, hangra értelmezett előadás; elsősorban rádiós műfaj. A történetet kizárólag hangok – párbeszédek, narráció, zörejek és zenei elemek – segítségével mesélik el. Mivel nincsenek vizuális elemei, a cselekményt és a hangulatot a színészek hangja és a hangtechnikai megoldások teremtik meg, így a hallgató képzelete tölti ki a látványt. A rádiójáték tehát tulajdonképpen „színház hangban”, melyet régen a rádióban hallgattak az emberek.
Magyarországon rádiójátékokat egészen 2011-ig készített a Magyar Rádió. Az első adást pedig a világon elsőként Angliában a BBC Rádión sugározták 1924-ben.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
