Hogyan lehet elérni, hogy a diákok ne csak elolvassák a kötelezőket, hanem valóban kapcsolódjanak is a szövegekhez? Berta Beáta tanár és irodalomterapeuta szerint az olvasás szeretete leginkább iskolás korban alapozható meg.
A Szabad Vonalzón megjelent cikkében Berta Beáta úgy fogalmaz, hogy: „Jóval nagyobb az esélye annak, hogy valaki iskolás korában válik olvasóvá, mint hogy felnőttként fordul a könyvek felé." Ezért tartja fontosnak, hogy a tanítás ne csupán kötelező feladat legyen, hanem valódi élményforrás.
Berta két olyan gyakorlatot mutat be, amelyek szerinte képesek arra, hogy a szövegek világát közel hozzák a fiatalokhoz: az író-olvasó találkozókat és a rendhagyó irodalomórákat.
Író-olvasó találkozók: amikor életre kel a szöveg
Az ötlet egy Grecsó Krisztián-szöveg kapcsán született meg. Az egyik diák feltette a klasszikus kérdést: „mire gondolt a költő?” – mire a tanárnő azt felelte: akár meg is kérdezhetnénk tőle. Innen indult el az a többéves program, amelyet a helyi könyvtárral közösen szerveztek.
A személyes hang, egy-egy költő vagy író lelkesedése a szó, az írás és a könyvek iránt ‘átjön’, és hat a résztvevőkre
– írja Berta. A találkozókra mindig úgy készültek, hogy a diákok előbb elolvastak egy szöveget, majd tudták: hamarosan találkozhatnak az alkotóval is.
A szervezés azonban nem egyszerű: időpontot egyeztetni, forrást találni, a tanórarendbe illeszteni – ezek mind kihívások. „A tananyag sűrűsége miatt nem könnyű a szövegválasztás sem” – teszi hozzá. Mégis megérte: a diákok másképp, személyesebben közelítettek a művekhez.
Rendhagyó irodalomórák: az olvasó kerül a középpontba
Tanárként és irodalomterapeutaként Berta óráin az volt a kiindulópont, hogy mit talál magának az olvasó a szövegben. „Az volt a kiindulási pont, hogy az olvasó mihez tud kapcsolódni a szövegben, hol talál valami olyat, ami személyesen őt szólítja meg.”
Az egyik legutóbbi foglalkozás egy városi könyvtárban zajlott gimnazistákkal. A kérés annyi volt: „valami Márai vagy Jókai legyen”, mert erre lehetett pályázati támogatást szerezni. A létszám bizonytalanul indult, végül még a 30 fős limitet is túllépték – de a tanárnő ezt egyáltalán nem bánta. „Ha bármilyen motiváció behozza őket egy programra, ott megtörténhet a csoda.”
A 70–80 perces alkalom során három szöveget hozott: Márai A boldogságról című részletét, Simon Márton Arról, hogy mi jó című versét, valamint az Elefánt együttes Kösz című dalszövegét. A diákok körben ültek, felidézték, mikor adott utoljára jó érzést számukra egy szöveg, majd kiscsoportokban beszélgettek arról, mely gondolatok szólították meg őket a művekben.
A lényeg a közös alkotás volt: egyes csoportok Instagram-posztot képzeltek el, mások pedig kollaboratív verset írtak a saját boldog pillanataikból. „Az elvártnál jóval hosszabb szövegeket írtak” – emeli ki Berta. A felolvasások során volt nevetés, de egymás kibillentése soha, figyeltek egymás történeteire.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
