Hogyan lehet elérni, hogy a diákok ne csak elolvassák a kötelezőket, hanem valóban kapcsolódjanak is a szövegekhez? Berta Beáta tanár és irodalomterapeuta szerint az olvasás szeretete leginkább iskolás korban alapozható meg.
A Szabad Vonalzón megjelent cikkében Berta Beáta úgy fogalmaz, hogy: „Jóval nagyobb az esélye annak, hogy valaki iskolás korában válik olvasóvá, mint hogy felnőttként fordul a könyvek felé." Ezért tartja fontosnak, hogy a tanítás ne csupán kötelező feladat legyen, hanem valódi élményforrás.
Berta két olyan gyakorlatot mutat be, amelyek szerinte képesek arra, hogy a szövegek világát közel hozzák a fiatalokhoz: az író-olvasó találkozókat és a rendhagyó irodalomórákat.
Író-olvasó találkozók: amikor életre kel a szöveg
Az ötlet egy Grecsó Krisztián-szöveg kapcsán született meg. Az egyik diák feltette a klasszikus kérdést: „mire gondolt a költő?” – mire a tanárnő azt felelte: akár meg is kérdezhetnénk tőle. Innen indult el az a többéves program, amelyet a helyi könyvtárral közösen szerveztek.
A személyes hang, egy-egy költő vagy író lelkesedése a szó, az írás és a könyvek iránt ‘átjön’, és hat a résztvevőkre
– írja Berta. A találkozókra mindig úgy készültek, hogy a diákok előbb elolvastak egy szöveget, majd tudták: hamarosan találkozhatnak az alkotóval is.
A szervezés azonban nem egyszerű: időpontot egyeztetni, forrást találni, a tanórarendbe illeszteni – ezek mind kihívások. „A tananyag sűrűsége miatt nem könnyű a szövegválasztás sem” – teszi hozzá. Mégis megérte: a diákok másképp, személyesebben közelítettek a művekhez.
Rendhagyó irodalomórák: az olvasó kerül a középpontba
Tanárként és irodalomterapeutaként Berta óráin az volt a kiindulópont, hogy mit talál magának az olvasó a szövegben. „Az volt a kiindulási pont, hogy az olvasó mihez tud kapcsolódni a szövegben, hol talál valami olyat, ami személyesen őt szólítja meg.”
Az egyik legutóbbi foglalkozás egy városi könyvtárban zajlott gimnazistákkal. A kérés annyi volt: „valami Márai vagy Jókai legyen”, mert erre lehetett pályázati támogatást szerezni. A létszám bizonytalanul indult, végül még a 30 fős limitet is túllépték – de a tanárnő ezt egyáltalán nem bánta. „Ha bármilyen motiváció behozza őket egy programra, ott megtörténhet a csoda.”
A 70–80 perces alkalom során három szöveget hozott: Márai A boldogságról című részletét, Simon Márton Arról, hogy mi jó című versét, valamint az Elefánt együttes Kösz című dalszövegét. A diákok körben ültek, felidézték, mikor adott utoljára jó érzést számukra egy szöveg, majd kiscsoportokban beszélgettek arról, mely gondolatok szólították meg őket a művekben.
A lényeg a közös alkotás volt: egyes csoportok Instagram-posztot képzeltek el, mások pedig kollaboratív verset írtak a saját boldog pillanataikból. „Az elvártnál jóval hosszabb szövegeket írtak” – emeli ki Berta. A felolvasások során volt nevetés, de egymás kibillentése soha, figyeltek egymás történeteire.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
