Az új szerzők kötelező irodalomként bekerültek az új kerettantervbe is, míg az eddig eltűntnek vélt írók, bár ajánlottként, de megmaradtak a szerzők listáján. Az olvasásra, mint élményre nem helyeznek kifejezetten hangsúlyt, csupán fontos készségként, fejlesztendő kompetenciaként emlegetik a szövegben. Az óraszámok a 9-10. évfolyam tekintetében csökkentek, míg 11-12. évfolyamon nőttek magyar nyelv és irodalomból az új kerettanterv szerint.
Megjelentek az új Nemzeti alaptantervet (NAT) kiegészítő kerettantervek, megnéztük hogyan változott meg a jelenleg aktuálishoz és az új NAT-hoz viszonyítva.
Az új NAT nem segít abban, hogy megszerettesse a középiskolás korú gyerekekkel az olvasást - ezt korábban egyetemi oktatók fogalmazták meg nyílt levelükben. A még aktuális kerettantervben mindez kifejezetten szerepel is mint megfogalmazott cél: "az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése". Az új kerettanterv azonban nem helyez külön hangsúlyt a megszerettetésre, nem közelíti meg élmény szempontjából a témát. Mindössze annyit ír: "A magyar nyelv és irodalom tantárgynak ezért van kitüntetett szerepe: gondolkodni tanít, ismereteket ad át, szellemi, erkölcsi örökséget hagyományoz." Később kiemeli, hogy a diákoknak meg kell őrizniük kíváncsiságukat, ehhez pedig az kell, hogy olvasó emberekké neveljék őket, akik többek között többféle olvasási és értelmezési technikákkal bírnak.
A NAT-tól leginkább (és legtöbbek által) hiányolt Ottlik Géza, Kertész Imre és Németh László - Füst Milán kivételével - bekerültek a 9-12. évfolyamos kerettantervbe, bár leginkább ajánlott szerzőkként. Újdonság, hogy a kortárs szerzők - szintén ajánlott - listája bővült Esterházy Péterrel is. A már sokat emlegetett új kötelezőként pedig valóban bekerült a kerettantervbe is Herczeg Ferenc és Wass Albert.
Az óraszámok
A 9–10. évfolyamon csökkentek a kötelező óraszámok: a magyar nyelv és irodalom tantárgyak alapóraszáma 238 óra az új kerettanterv szerint, ez jelenleg 260 órát jelent az iskolákban. Vagyis szeptembertől a 9. évfolyamon 1 óra nyelvtan, 2 óra irodalom, 10. évfolyamon 1 óra nyelvtan, 3 óra irodalom lesz.
A 11–12. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgyak alapóraszáma nőtt: a jelenlegi 242 óráról 256 óra emelték. A 11. évfolyamon a magyar nyelv 1 óra, irodalom 3 óra, a 12. évfolyamon a magyar nyelv 1 óra, az irodalom 3 óra lesz hetente.
A kerettanterv szerint az órakeret minimum 80%-át a törzsanyagra kell fordítani - ez a szám jelenleg még 90 százalékot jelent az aktuális kerettanterv szabályai szerint. Az órakeret 20%-a a szaktanár szabad választását képezi a tananyagok mélyebb, sokszínűbb tanítására, ismétlésre, gyakorlásra vagy a tanórán kívüli tudásszerzésre (múzeumlátogatás, színházi előadás megtekintése, előadó meghívása), kompetenciafejlesztésre, projektmunkák megalkotására lehet felhasználni - fogalmaznak.
A kötelező olvasmányok a következők:
| Évfolyam | Kötelező olvasmányok |
| 9-10. évfolyam | Homérosz: Odüsszeia (részletek) Szophoklész: Antigoné Biblia (részletek az Ószövetségből és az Újszövetségből.Dante Alighieri: Isteni színjáték – Pokol (részletek) François Villon: A nagy testamentum (részletek)Boccaccio: Dekameron, Első nap 3. novellaWilliam Shakespeare: Romeo és Júlia vagy Hamlet, dán királyfiZrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek)Mikes Kelemen: Törökországi levelek (1., 37., 112.)Molière: A fösvény vagy TartuffeKatona József: Bánk bánVörösmarty Mihály: Csongor és TündePetőfi Sándor: A helység kalapácsa (részlet)Jókai Mór: A huszti beteglátogatók (novella)Jókai Mór: Az arany ember |
| 11-12. évfolyam | Honoré de Balzac: Goriot apó (részletek) vagy Stendhal: Vörös és fekete (részletek) Henrik Ibsen: A vadkacsa vagy Nóra (Babaotthon) vagy Anton Pavlovics Csehov: A sirály vagy Ványa bácsiLev Nyikolajevics Tolsztoj: Ivan Iljics halála Samuel B. Beckett: Godot-ra várva vagy Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok vagy A nagy RomulusArany János: Toldi estéjeMadách Imre: Az ember tragédiájaMikszáth Kálmán: Beszterce ostromaHerczeg Ferenc: Az élet kapujaBabits Mihály: Jónás könyve, Jónás imájaMóricz Zsigmond: Úri muri, TragédiaWass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet!Örkény István: TótékSzabó Magda: Az ajtó |
Magyartanárok Egyesülete: ez "nem nemzeti és nem alaptanterv"
Magyar nyelv és irodalomból a változások olyan mérvűek, hogy valójában új NAT-ról kell beszélnünk - véli Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. A hét végén megjelent Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban folyamatosan érkeznek a szakmai egyesületek észrevételei, véleményei.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
