Most már biztos: vége a TÉR-nek
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
Magyar nyelv és irodalomból a változások olyan mérvűek, hogy valójában új NAT-ról kell beszélnünk - véli Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. A hét végén megjelent Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban folyamatosan érkeznek a szakmai egyesületek észrevételei, véleményei.
Ez a Nemzeti alaptanterv nem nemzeti és nem alaptanterv. Nem nemzeti, mert olyan anyagmennyiséget tartalmaz, amely az iskolába járó diákok nagy részét eleve kirekeszti a nemzetből, a szakközépiskolák (szakiskolák) diákjait eleve meg sem célozza. Nem alaptanterv, mert nem pusztán kereteket és alapelveket, műveltségterületenként követendő fejlesztési feladatokat tartalmaz, hanem részletekbe menően előírja a tananyagot. Az iskolatípusonként egyetlen kerettanterv számára csupán az óraszámbeosztást és az igen kevés megmaradó választási lehetőség teljes felszámolásának feladatát hagyja meg - írja az egyesület elnöke.
Az alaptanterv az irodalom tananyag egyetlen lehetséges rendezőelvének a kronológiát tekinti, csak deklarálja, hogy az általános iskolában időlegesen lehetséges más rendezőelv, de nem tesz lehetővé semmiféle más utat - írják. Ezzel a 7–8. osztályos diákokat végképp elidegeníti az irodalomtól, a 9–12. osztályosokat szintén. Nem ad teret semmiféle tanári kezdeményezésnek, önálló gondolatnak. Nem vesz tudomást a régiók, az iskolák és tanulócsoportok különbségeiről, mindenkit beszorít az országos egyentanterv kalodájába.
Az egyesület elnöke a hvg.hu-n megjelent cikkében továbbá azt írja a friss Nat-ról: nem az az elsődleges kérdés, hogy örüljünk-e Agatha Christie-nek, Tonke Dragtnak, George Orwellnek, Bohumil Hrabalnak, Herczeg Ferencnek vagy Wass Albertnek, hanem hogy ennyi anyag mellett marad-e bármi tere a korszerű irodalmi és kommunikációs nevelésnek, a gondolkodni és beszélni tanításnak (Babits), a bevezetőkben megfogalmazott szép elveknek, az „aktív tanulásnak”, a kompetenciafejlesztésnek, differenciálásnak, olvasóvá nevelésnek? Márpedig szemernyi sem marad.
Mi lesz a kötelezőkkel?
A kötelező olvasmányok egy része ügyesen el van bújtatva, ugyanis nem a Kötelező olvasmányok, hanem valamilyen más alcím (Alkotók, Portrék, Metszetek) alatt szerepel. A 2012-es tanterv csak választhatóként tartalmazta például Burns, Defoe, Dsida, Eliot, Fekete István, Heine, Nyirő József, Sütő András, Szabó Dezső, Szabó Magda vagy Wass Albert nevét. Most ők is mind kötelezők lettek - hívja fel a figyelmet.
Az új NAT szerint a „magyar irodalom tantárgy tananyaga olyan normatív értékeket közvetít, amelyek a társadalom döntő többségének értékvilágát tükrözik”. Ez a kijelentés figyelmen kívül hagyja, hogy a jó irodalom kísérletezik az értékekkel, gyakran inkább kérdéseket tesz fel, mintsem normatív értékeket közvetít. A döntő többség értékvilágát pedig meglehet, hogy a szórakoztató irodalom jobban tükrözi, mint a nagy világirodalmi és nemzeti klasszikusok.
Mindezek alapján leszögezzük, írja az egyesület közleményében: a most nyilvánosságra került kormányrendelet olyan súlyosan veszélyezteti a nemzet egységét, a nemzeti kultúrát, a magyar nyelv és irodalom szerves fejlődését, a diákok fejlődését, a tanári munka szakmaiságát, annyira mérgezi a közgondolkodást, hogy azonnal vissza kell vonni.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.
Kell a gyereknek a pihenés, ki kell adni a szabadságokat – vannak olyan óvodák, ahol nyomatékosan kérik az óvodapedagógusok, ne vigyék a szülők nyáron az óvodai ügyeletbe a gyereket. Viszont olyan intézményre is akad példa, ahol az előző nap is lehet szólni, hogy másnap bemenne a gyerek.
A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Az ausztráliai egyetem oktatója azt írta: nem szabad spórolni a minőségen vagy másra bízni a gondolkodást.