Több mint 200 tervezett műtét maradt el, és 40-50 akut beteget küldtek tovább távolabbi intézménybe.
Gyakorlatilag hét hete nincs gyermeksebészeti, illetve traumatológiai ellátás a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE). Azóta szinte valamennyi műtétre vagy egyéb sebészeti beavatkozásra szoruló gyereket a pécsi vagy a debreceni egyetemi centrumokba, illetve a fővárosba utaztatnak – írta meg a Népszava. Van, akit mentővel visznek, de előfordul, hogy a szülő saját gépkocsival vág neki a 175 vagy 225 kilométeres útnak.
2016-ban a gyermeksürgősségi ellátás országos ellátórendszerére kiírt csaknem 19 milliárd forintos uniós pályázatból Szegednek 4,3 milliárd forint jutott volna egy új gyermeksürgősségi és traumatológiai centrum (SBO) megépítésére, majd 2023-ban lezárult a projekt, de az SBO még nem épült meg. Az SZTE bízott a fejlesztésben, ezért átköltöztek a Fül-Orr-Gégészeti Klinika új épületébe, ahol kaptak egy műtőt, amit április elejéig használhattak.
A gyermeksebészeti klinika mintegy 50 munkatársa gyakorlatilag egy évig dolgozott az orr-fül-gégészeti klinika kölcsön helyiségeiben, míg április elején arról értesítették őket, hogy egy tisztasági festés után a hónap közepén visszaköltöznek az eredeti, régi épületbe, a korábbi helyükre. Az egy évvel ezelőtti kiköltözéssel a műtőnek a korábbi szakhatósági engedélye is érvényét veszítette, ezért új engedélyre lett szükség, viszont az 1960-as években épült műtő nem felelt meg se az uniós, se a hazai normáknak. Ezért az NNGYK megtagadta a működtetési engedély kiadását és hiánypótlást írt elő.
„Egyetlen beteg gyermek sem marad ellátatlanul. A Szegedi Tudományegyetem Dr. Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában a gyermektraumatológiai ellátást továbbra is a gyermeksebészet és traumatológia látja el.” – írta az NNGYK a lapnak, más forrásból viszont úgy értesültek, hogy a műtéti ellátás a szegedi gyermekklinikán továbbra sem biztosított.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
