Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Hiába a babaváró, az adókedvezmény és a fiatal házasok támogatása, még sosem született olyan kevés gyerek 30-31 napos hónapban, mint idén áprilisban. A nők egy része ráadásul felháborítónak tartja, hogy a kormány pénz ígéretével ösztönözné őket gyerekvállalásra.
Mindössze 6139 gyerek született Magyarországon áprilisban a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint. Ilyen kevés gyerek 30 vagy 31 napos hónapban még soha nem született, sőt, a rövidebb, 28-29 napos februári hónapokban is magasabb volt a születésszám, mint idén áprilisban 30 nap alatt.
A mélypont mögött feltehetően komplex okok állnak, hiszen bár a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy gyerekvállalásra ösztönözze a fiatalokat (CSOK, diákhitel elengedése, adókedvezmények, stb), a statisztikák is azt bizonyítják, hogy pénzzel már nem lehet megvásárlni a jövő generációját.
Az Eduline-nak nyilatkozó 28 éves, friss házas Boglárka például azt mondta; a párjával többek között azért nem szeretnének gyereket vállalni, mert még magukat is alig tudják eltartani, babaváró hitelre és egyéb hasonló "támogatásokra" pedig nem alapozná a jövőjüket.
"Akkor mi van, ha egy gyerek után úgy döntök, hogy mégsem szeretnék többet? Vagy ha valamilyen komplikáció, egészségügyi probléma miatt kiderül, hogy akkor sem tudnék több gyereket vállalni, ha akarnék? Akkor a nyakamon maradok 50 millió forintnyi hitellel, és 100 év múlva még az ükunokáim is azt nyögnék"
- mondta a 26 éves Kitti.
A megkérdezett fiatal nők között olyan is volt, aki egyenesen sértőnek találja, hogy hitelekkel és családtámogatásokkal ösztönöznék őket gyerekvállalásra, miközben például a 25 évesek adókedvezményén kívül a friss munkavállalókat aligha támogatják bármivel is. A nőket pedig még a 21. században is sokszor hátrányosan megkülönböztetik a munkahelyeken, kevesebb a fizetésük, mint a férfiaknak, a mentális egészség támogatása pedig teljes mértékben hiányzik nem csupán a munkaerőpiacról, de a közoktatásból, és az élet minden területéről is.
A témáról bővebben ebben a cikkünkben olvashattok:
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.