Hiába a babaváró, az adókedvezmény és a fiatal házasok támogatása, még sosem született olyan kevés gyerek 30-31 napos hónapban, mint idén áprilisban. A nők egy része ráadásul felháborítónak tartja, hogy a kormány pénz ígéretével ösztönözné őket gyerekvállalásra.
Mindössze 6139 gyerek született Magyarországon áprilisban a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint. Ilyen kevés gyerek 30 vagy 31 napos hónapban még soha nem született, sőt, a rövidebb, 28-29 napos februári hónapokban is magasabb volt a születésszám, mint idén áprilisban 30 nap alatt.
A mélypont mögött feltehetően komplex okok állnak, hiszen bár a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy gyerekvállalásra ösztönözze a fiatalokat (CSOK, diákhitel elengedése, adókedvezmények, stb), a statisztikák is azt bizonyítják, hogy pénzzel már nem lehet megvásárlni a jövő generációját.
Az Eduline-nak nyilatkozó 28 éves, friss házas Boglárka például azt mondta; a párjával többek között azért nem szeretnének gyereket vállalni, mert még magukat is alig tudják eltartani, babaváró hitelre és egyéb hasonló "támogatásokra" pedig nem alapozná a jövőjüket.
"Akkor mi van, ha egy gyerek után úgy döntök, hogy mégsem szeretnék többet? Vagy ha valamilyen komplikáció, egészségügyi probléma miatt kiderül, hogy akkor sem tudnék több gyereket vállalni, ha akarnék? Akkor a nyakamon maradok 50 millió forintnyi hitellel, és 100 év múlva még az ükunokáim is azt nyögnék"
- mondta a 26 éves Kitti.
A megkérdezett fiatal nők között olyan is volt, aki egyenesen sértőnek találja, hogy hitelekkel és családtámogatásokkal ösztönöznék őket gyerekvállalásra, miközben például a 25 évesek adókedvezményén kívül a friss munkavállalókat aligha támogatják bármivel is. A nőket pedig még a 21. században is sokszor hátrányosan megkülönböztetik a munkahelyeken, kevesebb a fizetésük, mint a férfiaknak, a mentális egészség támogatása pedig teljes mértékben hiányzik nem csupán a munkaerőpiacról, de a közoktatásból, és az élet minden területéről is.
A témáról bővebben ebben a cikkünkben olvashattok:
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
