A mérnöki vagy az informatikus diploma ér többet jelenleg a munkaerőpiacon? Megnéztük, hogy a diplomaszerzést követően milyen szakmák után járnak a legmagasabb fizetések.
Frissen az egyetemről kikerülve az egyik legfontosabb kérdés, hogy mennyit is lehet keresni a megszerzett diplomákkal. A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb - 2019/2020-ban végzetteket vizsgáló - adatai szerint a következő tíz szakkal lehet a legtöbbet keresni havonta:
| Képzés neve | 2019/2020-ban végzettek bruttó átlagjövedelme |
| 1. katonai infokommunikáció | 636 203 forint |
| 2. katonai vezető | 605 020 forint |
| 3. mérnökinformatikus | 572 213 forint |
| 4. villamosmérnöki | 538 238 forint |
| 5. programtervező informatikus | 524 273 forint |
| 6. közlekedésmérnöki | 512 869 forint |
| 7. járműmérnöki | 509 507 forint |
| 8. gazdaságinformatikus | 509 107 forint |
| 9. alkalmazott közgazdaságtan | 503 837 forint |
| 10. mechatronikai mérnöki | 500 464 forint |
A listából egyértelműen látszik, hogy az államtudományi (azaz a katonai képzések), a mérnöki, valamint az informatikai képzések diplomáival lehet a legmagasabb bruttó átlagfizetést megkeresni, hiszen ezekkel a képzésekkel akár havi több mint félmilliós fizetést is zsebre lehet tenni. Bár a 10-es listára nem fért fel, de érdemes megjegyezni, hogy a művészeti képzések közül a mozgóképes diplomával megszerezhető bruttó átlag kereset (490 724 forint) nem sokkal marad el a mechatronikai mérnökétől.
A felmérésben arra is kitértek, hogy képzési területenként, illetve szakonként milyen bruttó átlagjövedelmekkel számolhattak a különböző alapszakos végzettségűek. A legmagasabb bért átlagosan az informatikai képzéseken diplomázók kapják, ez átlagosan havonta bruttó 536 794 forintot jelent, második helyen a műszaki képzések okleveles hallgatói állnak bruttó 477 578 forinttal, harmadik helyen pedig az államtudományi képzések hallgatói bruttó 466 354 forinttal.
Itt a 2017/18-as adatokhoz képest megváltozott a sorrend, ugyanis akkor a második legtöbbet érő képzési terület akkor még az államtudományi, míg a harmadik a műszaki volt.
A top 10-es listát a következő táblázatban nézhetitek meg:
| Képzési terület | 2019/2020-ban végzettek bruttó átlagjövedelme | 2017/2018-ban végzettek bruttó átlagjövedelme |
| informatika | 536 794 forint | 487 775 forint |
| műszaki | 477 578 forint | 429 052 forint |
| államtudományi | 466 354 forint | 460 128 forint |
| gazdaságtudományok | 400 835 forint | 356 766 forint |
| orvos- és egészségtudomány | 371 975 forint | 286 576 forint |
| természettudomány | 352 043 forint | 290 321 forint |
| társadalomtudomány | 342 735 forint | 287 439 forint |
| művészet | 342 547 forint | 295 217 forint |
| agrár | 334 821 forint | 283 486 forint |
| jogi | 326 582 forint | 252 702 forint |
A harmadik oszlopban, összehasonlításképpen az eggyel korábbi felmérés adatait is kigyűjtöttük, így látszik, hogy hol nőttek, vagy éppen csökkentek az utóbbi években a fizetések. A sorrend első fele nagyrészt egyébként megegyezik az előző felmérés adataival, azonban a lista második felében már jóval több változást vettünk észre. Az orvos- és egészségtudomány átlagfizetése három helyet is javított, míg azonban a 2017/18-as listán az utolsó két helyen a bölcsészett és a sporttudomány állt, most ezeket leváltották az agrár, és a jogi diplomás munkák fizetései.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
