Ezzel a 10 diplomával lehet a legtöbbet keresni az egyetem elvégzése után

A mérnöki vagy az informatikus diploma ér többet jelenleg a munkaerőpiacon? Megnéztük, hogy a diplomaszerzést követően milyen szakmák után járnak a legmagasabb fizetések.

Frissen az egyetemről kikerülve az egyik legfontosabb kérdés, hogy mennyit is lehet keresni a megszerzett diplomákkal. A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb - 2019/2020-ban végzetteket vizsgáló - adatai szerint a következő tíz szakkal lehet a legtöbbet keresni havonta:

Képzés neve2019/2020-ban végzettek

bruttó átlagjövedelme
1. katonai infokommunikáció636 203 forint
2. katonai vezető605 020 forint
3. mérnökinformatikus572 213 forint
4. villamosmérnöki538 238 forint
5. programtervező informatikus524 273 forint
6. közlekedésmérnöki512 869 forint
7. járműmérnöki509 507 forint
8. gazdaságinformatikus509 107 forint
9. alkalmazott közgazdaságtan503 837 forint
10. mechatronikai mérnöki500 464 forint

A listából egyértelműen látszik, hogy az államtudományi (azaz a katonai képzések), a mérnöki, valamint az informatikai képzések diplomáival lehet a legmagasabb bruttó átlagfizetést megkeresni, hiszen ezekkel a képzésekkel akár havi több mint félmilliós fizetést is zsebre lehet tenni. Bár a 10-es listára nem fért fel, de érdemes megjegyezni, hogy a művészeti képzések közül a mozgóképes diplomával megszerezhető bruttó átlag kereset (490 724 forint) nem sokkal marad el a mechatronikai mérnökétől.

A felmérésben arra is kitértek, hogy képzési területenként, illetve szakonként milyen bruttó átlagjövedelmekkel számolhattak a különböző alapszakos végzettségűek. A legmagasabb bért átlagosan az informatikai képzéseken diplomázók kapják, ez átlagosan havonta  bruttó 536 794 forintot jelent, második helyen a műszaki képzések okleveles hallgatói állnak bruttó 477 578 forinttal, harmadik helyen pedig az államtudományi képzések hallgatói bruttó 466 354 forinttal.

Itt a 2017/18-as adatokhoz képest megváltozott a sorrend, ugyanis akkor a második legtöbbet érő képzési terület akkor még az államtudományi, míg a harmadik a műszaki volt.

A top 10-es listát a következő táblázatban nézhetitek meg:

Képzési terület2019/2020-ban végzettek

bruttó átlagjövedelme
2017/2018-ban végzettek

bruttó átlagjövedelme
informatika536 794 forint487 775 forint
műszaki477 578 forint429 052 forint
államtudományi466 354 forint460 128 forint
gazdaságtudományok400 835 forint356 766 forint
orvos- és egészségtudomány

371 975 forint286 576 forint
természettudomány352 043 forint290 321 forint
társadalomtudomány342 735 forint287 439 forint
művészet

342 547 forint

295 217 forint
agrár334 821 forint283 486 forint
jogi326 582 forint252 702 forint

A harmadik oszlopban, összehasonlításképpen az eggyel korábbi felmérés adatait is kigyűjtöttük, így látszik, hogy hol nőttek, vagy éppen csökkentek az utóbbi években a fizetések. A sorrend első fele nagyrészt egyébként megegyezik az előző felmérés adataival, azonban a lista második felében már jóval több változást vettünk észre. Az orvos- és egészségtudomány átlagfizetése három helyet is javított, míg azonban a 2017/18-as listán az utolsó két helyen a bölcsészett és a sporttudomány állt, most ezeket leváltották az agrár, és a jogi diplomás munkák fizetései.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.