Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

„Világos és ambiciózus célunk volt, hogy az első egyetem legyünk a magyar felsőoktatásban, amely ezt meg meri és meg tudja lépni” – mondta a HR Portálnak Tatár-Kiss Klára, a Corvinus szervezeti kultúráért és humánpolitikáért felelős főigazgatója. Szerinte nemcsak az egyetemeken, hanem a vállalati szférában is ritka, hogy egy intézmény nyilvánosságra hozza a bérsávjait.

Ennyit kereshetnek az oktatók és kutatók

A Corvinus által közzétett akadémiai bértábla szerint a havi bruttó alapbérek a következők:

  • Tanársegéd, tudományos segédmunkatárs: 600 000-900 000 forint
  • Adjunktus, tudományos munkatárs: 700 000-1 200 000 forint
  • Egyetemi docens, mesteroktató II., tudományos főmunkatárs: 900 000-1 500 000 forint
  • Egyetemi tanár, kutatóprofesszor: 1 300 000-2 100 000 forint
  • Akadémiai vezetők (dékánok, intézetvezetők): 2 000 000-2 900 000 forint

A főigazgató szerint azért ilyen szélesek a bérsávok, mert ugyanazon munkakörön belül is jelentős különbségek lehetnek a tapasztalatban és a teljesítményben.

Lehet valaki docens úgy, hogy fél éve nevezték ki adjunktusból, de lehet docens az a tapasztalt kolléga is, aki már habilitált, és éppen az egyetemi tanári kinevezése előtt áll. A két szakember státusza között akár tíz év intenzív tudományos munka és tapasztalati különbség is lehet

– fogalmazott Tatár-Kiss Klára.

A rektor közel 6 millió forintot keres

Az egyetem a felsővezetők bérezéséről is közölt adatokat. A vezetői bizottság tagjai – köztük a rektorhelyettesek és a főigazgatók – havi bruttó 3-4 millió forintot visznek haza. A rektor, aki egyben az egyetem elnöki pozícióját is betölti, havi 16 670 euró, vagyis jelenlegi árfolyamon körülbelül 5,8 millió forintos alapbért kap.

Tatár-Kiss Klára szerint ez nemzetközi összevetésben még mindig nem számít kiemelkedőnek. „A bérét ennek megfelelően alakítottuk ki, ami nem éri el a Nyugat-Európában jellemző béreket, így a bécsi WU rektori bérét sem, az nagyjából a duplája ennek az összegnek” – mondta.

A hallgatói vélemények is számítanak a bérezésnél

Az oktatók bérezésénél nemcsak a tudományos teljesítmény, hanem a hallgatói visszajelzések is szerepet játszanak.

„A második pillérünk a hallgatói véleményezés, a belső elégedettségi mérések. Ezt az egyetem mindig is mérte, és figyelembe vesszük a teljesítményértékelési rendszernél” – mondta a főigazgató. Hozzátette ugyanakkor, hogy a hallgatói értékeléseket nem büntetési eszköznek, hanem fejlesztési lehetőségnek tekintik.

A teljesítmény értékelése három fő területre épül: a kutatási és publikációs eredményekre, a hallgatói visszajelzésekre, valamint arra, hogy az adott oktató vagy kutató hogyan járul hozzá az egyetemi és társadalmi közösség működéséhez.

A Corvinus hosszú távú célja, hogy 2030-ra az akadémiai bérek nemzetközi összehasonlításban is versenyképesek legyenek.

„Célunk, hogy 2030-ra az akadémiai munkakörökben foglalkoztatott munkatársak jövedelme nemzetközi összehasonlításban is versenyképes szintet érjen el” – mondta Tatár-Kiss Klára. Az egyetem ehhez a bécsi Wirtschaftsuniversitätet (WU) tekinti egyik legfontosabb viszonyítási pontnak.

Hozzászólások

Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.