Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

„Világos és ambiciózus célunk volt, hogy az első egyetem legyünk a magyar felsőoktatásban, amely ezt meg meri és meg tudja lépni” – mondta a HR Portálnak Tatár-Kiss Klára, a Corvinus szervezeti kultúráért és humánpolitikáért felelős főigazgatója. Szerinte nemcsak az egyetemeken, hanem a vállalati szférában is ritka, hogy egy intézmény nyilvánosságra hozza a bérsávjait.

Ennyit kereshetnek az oktatók és kutatók

A Corvinus által közzétett akadémiai bértábla szerint a havi bruttó alapbérek a következők:

  • Tanársegéd, tudományos segédmunkatárs: 600 000-900 000 forint
  • Adjunktus, tudományos munkatárs: 700 000-1 200 000 forint
  • Egyetemi docens, mesteroktató II., tudományos főmunkatárs: 900 000-1 500 000 forint
  • Egyetemi tanár, kutatóprofesszor: 1 300 000-2 100 000 forint
  • Akadémiai vezetők (dékánok, intézetvezetők): 2 000 000-2 900 000 forint

A főigazgató szerint azért ilyen szélesek a bérsávok, mert ugyanazon munkakörön belül is jelentős különbségek lehetnek a tapasztalatban és a teljesítményben.

Lehet valaki docens úgy, hogy fél éve nevezték ki adjunktusból, de lehet docens az a tapasztalt kolléga is, aki már habilitált, és éppen az egyetemi tanári kinevezése előtt áll. A két szakember státusza között akár tíz év intenzív tudományos munka és tapasztalati különbség is lehet

– fogalmazott Tatár-Kiss Klára.

A rektor közel 6 millió forintot keres

Az egyetem a felsővezetők bérezéséről is közölt adatokat. A vezetői bizottság tagjai – köztük a rektorhelyettesek és a főigazgatók – havi bruttó 3-4 millió forintot visznek haza. A rektor, aki egyben az egyetem elnöki pozícióját is betölti, havi 16 670 euró, vagyis jelenlegi árfolyamon körülbelül 5,8 millió forintos alapbért kap.

Tatár-Kiss Klára szerint ez nemzetközi összevetésben még mindig nem számít kiemelkedőnek. „A bérét ennek megfelelően alakítottuk ki, ami nem éri el a Nyugat-Európában jellemző béreket, így a bécsi WU rektori bérét sem, az nagyjából a duplája ennek az összegnek” – mondta.

A hallgatói vélemények is számítanak a bérezésnél

Az oktatók bérezésénél nemcsak a tudományos teljesítmény, hanem a hallgatói visszajelzések is szerepet játszanak.

„A második pillérünk a hallgatói véleményezés, a belső elégedettségi mérések. Ezt az egyetem mindig is mérte, és figyelembe vesszük a teljesítményértékelési rendszernél” – mondta a főigazgató. Hozzátette ugyanakkor, hogy a hallgatói értékeléseket nem büntetési eszköznek, hanem fejlesztési lehetőségnek tekintik.

A teljesítmény értékelése három fő területre épül: a kutatási és publikációs eredményekre, a hallgatói visszajelzésekre, valamint arra, hogy az adott oktató vagy kutató hogyan járul hozzá az egyetemi és társadalmi közösség működéséhez.

A Corvinus hosszú távú célja, hogy 2030-ra az akadémiai bérek nemzetközi összehasonlításban is versenyképesek legyenek.

„Célunk, hogy 2030-ra az akadémiai munkakörökben foglalkoztatott munkatársak jövedelme nemzetközi összehasonlításban is versenyképes szintet érjen el” – mondta Tatár-Kiss Klára. Az egyetem ehhez a bécsi Wirtschaftsuniversitätet (WU) tekinti egyik legfontosabb viszonyítási pontnak.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.