A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) október 10-én közzétett bejegyzésében hangsúlyozza, hogy nem elegendő a jelenlegi oktatási rendszer egyes elemeit módosítani, az egész rendszer alapvető megújítására van szükség.
„Nem a jelenlegi oktatási rendszer egyes elemeinek alakítgatására, hanem az egész rendszer alapvető megújítására van szükség” – fogalmaznak a dokumentumban. A szervezet szerint a változtatásokat szakmai és társadalmi egyeztetésnek kell megelőznie, a reformokat pedig fokozatosan kellene bevezetni.
A Történelemtanárok Egylete szerint „fontos, hogy a tankötelezettség korhatára megint 18 év legyen”. Emellett úgy alakítanák át a középfokú képzést, hogy a diákok számára az utolsó két-három tanév jelentené a valódi szakmai vagy tanulmányi specializáció időszakát.
Magyarországon 2012-ben csökkentették 18-ról 16 évre a tankötelezettség felső korhatárát. A változtatás következményeivel azóta több kutatás is foglalkozott. Ahogy arról a G7 korábban beszámolt, a korhatár csökkentése növelte az iskolai lemorzsolódás valószínűségét. A negatív hatások különösen a hátrányos helyzetű fiatalokat érintették: azoknál a diákoknál, akiknek a szülei legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeztek, a lemorzsolódás valószínűsége közel a kétszeresére nőtt.
A tankötelezettség visszaemelésének kérdése már korábban is felmerült. Lannert Judit májusban a parlamenti meghallgatásán arról beszélt, hogy megfontolásra érdemes a tankötelezettség 18 éves korig vagy az első végzettség megszerzéséig történő kiterjesztése. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a korhatár emelése önmagában nem garantálja, hogy a fiatalok végzettséget is szereznek.
A Történelemtanárok Egylete sem először fogalmazza meg ezt az elképzelést. A szervezet májusban közzétett oktatáspolitikai prioritásai között már szerepelt a 18 éves tankötelezettség visszaállítása.
A szervezet azt is javasolja, hogy „a középfokú oktatás minden területén vezessék be az ösztöndíjrendszert”. Az ösztöndíjak összegét már a kilencedik évfolyamtól kezdve a diákok féléves tanulmányi eredményéhez igazítanák, az egyetemi ösztöndíjakhoz hasonlóan.
Jelenleg a szakképzésben tanulók meghatározott feltételek mellett ösztöndíjban részesülhetnek, a hagyományos gimnáziumi képzésben azonban nincs ehhez hasonló, általánosan működő tanulmányi ösztöndíjrendszer. A 2025/2026-os tanévben a technikumok kilencedik és tizedik évfolyamán havi 8 ezer, a szakképző iskolák kilencedik évfolyamán havi 16 ezer forint ösztöndíj járt, a szakirányú oktatásban pedig a jól tanuló diákok akár közel havi 60 ezer forintot is kaphattak.
A TTE azt javasolja, hogy a gimnáziumokban tanulók is részesüljenek tanulmányi eredményhez kötött ösztöndíjban. A szervezet ugyanakkor nem részletezte, mekkora támogatási összegekkel számolna, és hogyan finanszírozná a rendszer kiterjesztését.
A Történelemtanárok Egylete szerint a jelenlegi iskolarendszer túl korán választja szét a diákokat, a négy- és hatosztályos általános iskolai képzési szakaszok után induló gimnáziumi felvételik pedig elsősorban a kedvezőbb társadalmi helyzetű családok gyermekeinek kedveznek.
A szervezet a középiskolai felvételi rendszerét is felülvizsgálná, mivel szerintük „aggályos, hogy a felvételi vizsga egyetlen napján nyújtott teljesítmény jelentősen befolyásolhatja a diák további tanulási útját és középiskolai lehetőségeit”. Ehelyett a tanulók hosszabb távú teljesítményét és fejlődését is figyelembe vennék.
A TTE megtartaná a kétszintű érettségit, de az emelt szintű vizsgát a felsőoktatási továbbtanulás feltételévé tenné, a középszintű követelményeket pedig szűkítené. A technikumi diákok számára lehetővé tennék, hogy már a 12. évfolyam végén érettségit szerezzenek, a technikusi oklevelet pedig ettől függetlenül, a 13. évfolyam elvégzésével kapják meg.
Hat- és nyolcosztályos gimnáziumok helyett 10 vagy 12 évfolyamos iskola – többek között ez is szerepel a Civil Közoktatási Platform (CKP) oktatási reformcsomagjában, így a diákoknak nem kellene középiskolába felvételizniük, vagy 13-14 évesen dönteniük, hogy milyen szakmát szeretnének tanulni.
Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.
Az oktatáskutató szerint a tervezetből egyelőre nem rajzolódnak ki érdemi, rendszerszintű oktatáspolitikai változtatások.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
A negyedikesek és ötödikesek szövegértési eredménye jelentősen romlott, viszont több felsőbb évfolyamon javulást mértek.
A TOP3-as listára két fővárosi intézmény mellett egy vidéki is felkerült.
A gyerek szerencsére időben észrevette, hogy a csokis papírban nem csak édesség van.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A 2026/2027-es tanévben már csak négy évfolyamon tartanak országos kompetenciamérést, a változtatások részeként pedig a szülői háttérkérdőív is nagyobb hangsúlyt kap.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
