A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) október 10-én közzétett bejegyzésében hangsúlyozza, hogy nem elegendő a jelenlegi oktatási rendszer egyes elemeit módosítani, az egész rendszer alapvető megújítására van szükség.
„Nem a jelenlegi oktatási rendszer egyes elemeinek alakítgatására, hanem az egész rendszer alapvető megújítására van szükség” – fogalmaznak a dokumentumban. A szervezet szerint a változtatásokat szakmai és társadalmi egyeztetésnek kell megelőznie, a reformokat pedig fokozatosan kellene bevezetni.
A Történelemtanárok Egylete szerint „fontos, hogy a tankötelezettség korhatára megint 18 év legyen”. Emellett úgy alakítanák át a középfokú képzést, hogy a diákok számára az utolsó két-három tanév jelentené a valódi szakmai vagy tanulmányi specializáció időszakát.
Magyarországon 2012-ben csökkentették 18-ról 16 évre a tankötelezettség felső korhatárát. A változtatás következményeivel azóta több kutatás is foglalkozott. Ahogy arról a G7 korábban beszámolt, a korhatár csökkentése növelte az iskolai lemorzsolódás valószínűségét. A negatív hatások különösen a hátrányos helyzetű fiatalokat érintették: azoknál a diákoknál, akiknek a szülei legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeztek, a lemorzsolódás valószínűsége közel a kétszeresére nőtt.
A tankötelezettség visszaemelésének kérdése már korábban is felmerült. Lannert Judit májusban a parlamenti meghallgatásán arról beszélt, hogy megfontolásra érdemes a tankötelezettség 18 éves korig vagy az első végzettség megszerzéséig történő kiterjesztése. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a korhatár emelése önmagában nem garantálja, hogy a fiatalok végzettséget is szereznek.
A Történelemtanárok Egylete sem először fogalmazza meg ezt az elképzelést. A szervezet májusban közzétett oktatáspolitikai prioritásai között már szerepelt a 18 éves tankötelezettség visszaállítása.
A szervezet azt is javasolja, hogy „a középfokú oktatás minden területén vezessék be az ösztöndíjrendszert”. Az ösztöndíjak összegét már a kilencedik évfolyamtól kezdve a diákok féléves tanulmányi eredményéhez igazítanák, az egyetemi ösztöndíjakhoz hasonlóan.
Jelenleg a szakképzésben tanulók meghatározott feltételek mellett ösztöndíjban részesülhetnek, a hagyományos gimnáziumi képzésben azonban nincs ehhez hasonló, általánosan működő tanulmányi ösztöndíjrendszer. A 2025/2026-os tanévben a technikumok kilencedik és tizedik évfolyamán havi 8 ezer, a szakképző iskolák kilencedik évfolyamán havi 16 ezer forint ösztöndíj járt, a szakirányú oktatásban pedig a jól tanuló diákok akár közel havi 60 ezer forintot is kaphattak.
A TTE azt javasolja, hogy a gimnáziumokban tanulók is részesüljenek tanulmányi eredményhez kötött ösztöndíjban. A szervezet ugyanakkor nem részletezte, mekkora támogatási összegekkel számolna, és hogyan finanszírozná a rendszer kiterjesztését.
A Történelemtanárok Egylete szerint a jelenlegi iskolarendszer túl korán választja szét a diákokat, a négy- és hatosztályos általános iskolai képzési szakaszok után induló gimnáziumi felvételik pedig elsősorban a kedvezőbb társadalmi helyzetű családok gyermekeinek kedveznek.
A szervezet a középiskolai felvételi rendszerét is felülvizsgálná, mivel szerintük „aggályos, hogy a felvételi vizsga egyetlen napján nyújtott teljesítmény jelentősen befolyásolhatja a diák további tanulási útját és középiskolai lehetőségeit”. Ehelyett a tanulók hosszabb távú teljesítményét és fejlődését is figyelembe vennék.
A TTE megtartaná a kétszintű érettségit, de az emelt szintű vizsgát a felsőoktatási továbbtanulás feltételévé tenné, a középszintű követelményeket pedig szűkítené. A technikumi diákok számára lehetővé tennék, hogy már a 12. évfolyam végén érettségit szerezzenek, a technikusi oklevelet pedig ettől függetlenül, a 13. évfolyam elvégzésével kapják meg.
Hat- és nyolcosztályos gimnáziumok helyett 10 vagy 12 évfolyamos iskola – többek között ez is szerepel a Civil Közoktatási Platform (CKP) oktatási reformcsomagjában, így a diákoknak nem kellene középiskolába felvételizniük, vagy 13-14 évesen dönteniük, hogy milyen szakmát szeretnének tanulni.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
A férfi 2023-ban kezdte meg tanulmányait a BME-n, az egyetem tájékoztatása szerint azonban tanulmányai jelentős részében szüneteltette a hallgatói jogviszonyát beutazási nehézségek miatt. A Stipendium Hungaricum állami ösztöndíjprogram keretében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) tanult mérnökinformatikát az a palesztin hallgató, aki később a Hamász katonai szárnyában harcolt.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
Bár korábban abban bíztak, hogy az iskolában bevezetik az úgynevezett A/B menüs rendszert, augusztusban kiderült, hogy erre egyelőre nem kerül sor.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
