Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Több alkalommal is előfordult idén, hogy a történelemérettségi feladatai nem feleltek meg a hivatalosan kiadott követelményeknek. A diákok és tanárok hiába jelezték a hibákat, fellebbezni nem lehetett, az Oktatási Hivatal pedig volt, hogy a téves választ védte meg.
A tavaszi középszintű történelemérettségiben két olyan kérdés is szerepelt, amelyek emelt szintű témát kértek számon - olvasható Tóth Péter írásában, ami november 3-án jelent meg a Történelemtanárok Egylete oldalán. A feladatok között szerepelt Belgium és Hollandia megszállása, valamint Pearl Harbor megtámadása is, pedig ezek a témák nem részei a középszintű tananyagnak, amely csak Lengyelország 1939-es lerohanásáig kéri számon a történéseket. Az Oktatási Hivatal szerint viszont a diákoknak „a hadviselő felekről” is tudniuk kell, ezért szerintük ezek a kérdések belefértek.
A probléma azonban nemcsak ez volt. A Hivatal a saját kérdésére sem tudta a helyes választ. Szerintük a diákoknak a térképről le kellett volna tudniuk olvasni, hogy Hollandia és Belgium semleges állam, miközben a feladat forrásai nem is erre mutattak rá, hanem „a német hadüzenet elmaradásának a hiányára.”
„Mintha egyik kéz nem tudná, mit tesz a másik, avagy gyanítható, hogy az érettségi követelmények megszerkesztői, a tavaszi érettségik összeállítói, s a beérkezett panaszokra választ adók nem ugyanazok a személyek voltak” - írja Tóth Péter.
Emellett az emelt szintű vizsgán is előfordult hasonló hiba, ahol pedig egy olyan témára kérdeztek rá, melyet 2024-ben kivettek az emelt követelmények közül.
Az érettségit követően a hibák miatt több mint 50 történelemtanár írt közösen petíciót az Oktatási Jogok Biztosának, ám sokáig választ sem kaptak. Amikor végül érkezett reakció, Aáry-Tamás Lajos oktatási biztos azt közölte: „a kérdés a történelemtudomány területére tartozó szakmai kérdés, melynek eldöntése történészi szakmai kompetenciát igényel”.
A tanárok szerint, ha a hivatalos feladatkészítők sem tudják pontosan, mit kérnek számon, az már komoly gond, és nem pusztán szakmai vita kérdése.
Az ombudsman azt javasolta, hogy a történelemtanárok szakmai szervezetei kezdeményezzenek párbeszédet az Oktatási Hivatallal.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.