Több alkalommal is előfordult idén, hogy a történelemérettségi feladatai nem feleltek meg a hivatalosan kiadott követelményeknek. A diákok és tanárok hiába jelezték a hibákat, fellebbezni nem lehetett, az Oktatási Hivatal pedig volt, hogy a téves választ védte meg.
A tavaszi középszintű történelemérettségiben két olyan kérdés is szerepelt, amelyek emelt szintű témát kértek számon - olvasható Tóth Péter írásában, ami november 3-án jelent meg a Történelemtanárok Egylete oldalán. A feladatok között szerepelt Belgium és Hollandia megszállása, valamint Pearl Harbor megtámadása is, pedig ezek a témák nem részei a középszintű tananyagnak, amely csak Lengyelország 1939-es lerohanásáig kéri számon a történéseket. Az Oktatási Hivatal szerint viszont a diákoknak „a hadviselő felekről” is tudniuk kell, ezért szerintük ezek a kérdések belefértek.
A probléma azonban nemcsak ez volt. A Hivatal a saját kérdésére sem tudta a helyes választ. Szerintük a diákoknak a térképről le kellett volna tudniuk olvasni, hogy Hollandia és Belgium semleges állam, miközben a feladat forrásai nem is erre mutattak rá, hanem „a német hadüzenet elmaradásának a hiányára.”
„Mintha egyik kéz nem tudná, mit tesz a másik, avagy gyanítható, hogy az érettségi követelmények megszerkesztői, a tavaszi érettségik összeállítói, s a beérkezett panaszokra választ adók nem ugyanazok a személyek voltak” - írja Tóth Péter.
Emellett az emelt szintű vizsgán is előfordult hasonló hiba, ahol pedig egy olyan témára kérdeztek rá, melyet 2024-ben kivettek az emelt követelmények közül.
Az érettségit követően a hibák miatt több mint 50 történelemtanár írt közösen petíciót az Oktatási Jogok Biztosának, ám sokáig választ sem kaptak. Amikor végül érkezett reakció, Aáry-Tamás Lajos oktatási biztos azt közölte: „a kérdés a történelemtudomány területére tartozó szakmai kérdés, melynek eldöntése történészi szakmai kompetenciát igényel”.
A tanárok szerint, ha a hivatalos feladatkészítők sem tudják pontosan, mit kérnek számon, az már komoly gond, és nem pusztán szakmai vita kérdése.
Az ombudsman azt javasolta, hogy a történelemtanárok szakmai szervezetei kezdeményezzenek párbeszédet az Oktatási Hivatallal.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
