Több alkalommal is előfordult idén, hogy a történelemérettségi feladatai nem feleltek meg a hivatalosan kiadott követelményeknek. A diákok és tanárok hiába jelezték a hibákat, fellebbezni nem lehetett, az Oktatási Hivatal pedig volt, hogy a téves választ védte meg.
A tavaszi középszintű történelemérettségiben két olyan kérdés is szerepelt, amelyek emelt szintű témát kértek számon - olvasható Tóth Péter írásában, ami november 3-án jelent meg a Történelemtanárok Egylete oldalán. A feladatok között szerepelt Belgium és Hollandia megszállása, valamint Pearl Harbor megtámadása is, pedig ezek a témák nem részei a középszintű tananyagnak, amely csak Lengyelország 1939-es lerohanásáig kéri számon a történéseket. Az Oktatási Hivatal szerint viszont a diákoknak „a hadviselő felekről” is tudniuk kell, ezért szerintük ezek a kérdések belefértek.
A probléma azonban nemcsak ez volt. A Hivatal a saját kérdésére sem tudta a helyes választ. Szerintük a diákoknak a térképről le kellett volna tudniuk olvasni, hogy Hollandia és Belgium semleges állam, miközben a feladat forrásai nem is erre mutattak rá, hanem „a német hadüzenet elmaradásának a hiányára.”
„Mintha egyik kéz nem tudná, mit tesz a másik, avagy gyanítható, hogy az érettségi követelmények megszerkesztői, a tavaszi érettségik összeállítói, s a beérkezett panaszokra választ adók nem ugyanazok a személyek voltak” - írja Tóth Péter.
Emellett az emelt szintű vizsgán is előfordult hasonló hiba, ahol pedig egy olyan témára kérdeztek rá, melyet 2024-ben kivettek az emelt követelmények közül.
Az érettségit követően a hibák miatt több mint 50 történelemtanár írt közösen petíciót az Oktatási Jogok Biztosának, ám sokáig választ sem kaptak. Amikor végül érkezett reakció, Aáry-Tamás Lajos oktatási biztos azt közölte: „a kérdés a történelemtudomány területére tartozó szakmai kérdés, melynek eldöntése történészi szakmai kompetenciát igényel”.
A tanárok szerint, ha a hivatalos feladatkészítők sem tudják pontosan, mit kérnek számon, az már komoly gond, és nem pusztán szakmai vita kérdése.
Az ombudsman azt javasolta, hogy a történelemtanárok szakmai szervezetei kezdeményezzenek párbeszédet az Oktatási Hivatallal.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Varga-Bajusz Veronikát sajtóinformációk szerint gyanúsítottként hallgatják ki.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
