A Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint az ösztöndíjaknak nem az iskolaválasztás befolyásolását, hanem a tanulmányi teljesítmény elismerését és a rászoruló diákok támogatását kellene szolgálniuk.
Mint megírtuk, a gimnáziumokban is bevezetné a tanulmányi ösztöndíjrendszert a Történelemtanárok Egylete (TTE), amely október 10-én közzétett állásfoglalásában a teljes iskolarendszer átalakítására tett javaslatokat. A szervezet szerint a középfokú oktatás valamennyi területén biztosítani kellene az ösztöndíjak lehetőségét, azok összegét pedig már kilencedik évfolyamtól a diákok féléves tanulmányi eredményéhez igazítanák.
A javaslattal kapcsolatban az Eduline megkereste Miklósi Lászlót, a TTE elnökét, aki szerint a jelenlegi rendszer egyik problémája, hogy az ösztöndíjak a gimnáziumok helyett a szakképzés választására ösztönözhetik a diákokat.
Miklósi úgy véli, hogy a kizárólag a szakképzésben bevezetett ösztöndíjrendszernek eredetileg az is célja volt, hogy a gimnáziumoktól a szakképzés felé terelje a tanulókat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez a saját értelmezése, amelyet a szervezet állásfoglalása külön nem részletez.
Mint arra rámutatott, az ösztöndíjaknak alapvetően két célt kellene szolgálniuk: egyrészt a jó tanulmányi eredmények elismerését, másrészt a szociálisan rászoruló diákok támogatását. Éppen ezért nem tartja helyesnek, hogy az ösztöndíjakat oktatáspolitikai eszközként, a diákok iskolaválasztásának befolyásolására használják.
Miklósi arról is beszélt, hogy konkrét esetekből tudnak, amikor a diákok azért választották a szakképzést a gimnázium helyett, mert ott ösztöndíjhoz juthattak.
Nem azt mondja, hogy én szakmát akarok tanulni, hanem ösztöndíjat akarok kapni
– fogalmazott, hozzátéve, hogy ez a szempont bizonyos családok esetében különösen nagy jelentőséggel bírhat. Éppen ezért ő maga indokoltnak tartaná, hogy megfelelő tanulmányi eredmény esetén a gimnazisták is részesülhessenek ösztöndíjban, ahogyan erre a szakképzésben tanulóknak jelenleg is lehetőségük van.
A Történelemtanárok Egyletének október 10-én közzétett állásfoglalása azonban nemcsak az ösztöndíjrendszer kiterjesztésével foglalkozik, hanem az iskolarendszer átfogó átalakítását is szorgalmazza. A szervezet szerint ismét 18 évre kellene emelni a tankötelezettség korhatárát, a középfokú képzést pedig úgy alakítanák át, hogy a diákoknak csak az utolsó két-három tanévben kelljen igazán szakmai vagy tanulmányi irányt választaniuk.
A TTE hangsúlyozza, hogy a jelenlegi rendszer egyes elemeinek módosítása önmagában nem elegendő, alapvető megújításra lenne szükség. A változtatásokat ugyanakkor széles körű szakmai és társadalmi egyeztetésnek kellene megelőznie, a reformokat pedig fokozatosan vezetnék be.
A Történelemtanárok Egylete a pedagógusképzések átalakítása kapcsán javasolta többek között a szakmai és civil szervezetek képzéseinek szélesebb körű beszámítását, valamint a 120 órás továbbképzés teljesítési idejének hét évre történő visszaállítását.
Nyitókép: Facebook/ Történelemtanárok Egylete
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
