A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2025/2026-os tanévre vonatkozó adatai szerint a gimnáziumokban 198 947-en tanulnak angolul, míg a technikumokban és szakgimnáziumokban 180 489-en. Németet előbbiekben 113 388, utóbbiakban 41 391 diák tanul.
Olaszból több mint hússzoros a különbség
A gimnáziumokban az olasz a harmadik leggyakrabban tanult idegen nyelv 17 842 diákkal, és nem sokkal marad el tőle a francia 17 370, illetve a spanyol 16 689 tanulóval. A technikumokban és szakgimnáziumokban ezzel szemben a harmadik helyen álló franciát 1448-an, a spanyolt 879-en, az olaszt pedig 845-en tanulják.
Ez azt jelenti, hogy olaszul több mint hússzor, spanyolul körülbelül tizenkilencszer, franciául pedig közel tizenkétszer annyi gimnazista tanul, mint technikumi vagy szakgimnáziumi diák.
A kevésbé gyakori nyelveknél is hasonló különbség látható: a gimnáziumokban 2431-en tanulnak oroszul és 2099-en latinul, míg a technikumokban és szakgimnáziumokban előbbit 348-an, utóbbit 196-an.
Az általános iskolákban még nagyobb az angol fölénye
Az általános iskolákban 449 766 diák tanul angolul, németül pedig 83 952-en, vagyis az angolt több mint ötször annyian tanulják.
A többi nyelvet választók száma ehhez képest jóval alacsonyabb: franciául 1438-an, spanyolul 1303-an, oroszul 514-en, olaszul 388-an, latinul pedig mindössze 50-en tanulnak. Az „egyéb” nyelveknél ugyanakkor 4159 tanulót tart nyilván a KSH.
A szakképző iskolákban szintén az angol és a német uralja a nyelvtanulást: 53 384-en tanulnak angolul és 18 170-en németül. Franciát már csak 76, oroszt 41, latint 11 diák tanul, míg az olasz és a spanyol esetében egy-egy tanuló szerepel a statisztikában. A szakiskolákban és készségfejlesztő iskolákban a KSH táblázata mindössze két idegen nyelvnél közöl tanulói létszámot: angolból 1892, németből 478 főt.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
