Már az általános iskolásokkal is érdemes beszélni az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról, ha kérdéseik vannak a témával kapcsolatban – erről is beszélt Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke a Demokratának adott interjújában. A szakember szerint ugyanakkor a történelemtanárok nem feltétlenül vannak kellően felkészülve az állambiztonsági rendszer összetett történetének feldolgozására.
A Történelemtanárok Egyletének álláspontja szerint fontos, hogy a pedagógusok az ügynökakták nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban felmerülő kérdésekről a diákokkal is beszélgessenek. Miklósi László a Demokratának elmondta, hogy ebben nem tennének különbséget az életkor alapján, vagyis akár a 14 év alatti tanulókkal is érdemes foglalkozni a témával, ha érdeklődnek iránta.
„Meggyőződésünk és tapasztalataink szerint ugyanis a tanárnak minden olyan témáról beszélgetnie kell a tanítványaival, amellyel kapcsolatban kérdéseket vetnek fel” – fogalmazott a TTE elnöke, hozzátéve, hogy ez az általános és a középiskolákra egyaránt érvényes. A szakember ugyanakkor elismerte, hogy az állambiztonsági rendszer működése rendkívül összetett kérdés, amelynek feldolgozására maguk a pedagógusok sincsenek feltétlenül felkészülve.
A téma valóban roppant szerteágazó és rendkívül bonyolult; erre mi, történelemtanárok sem vagyunk kellőképpen felkészülve
– mondta Miklósi, aki szerint a tanárok naprakész tájékozottsága is eltérő, így az is különbözhet, hogy ki milyen mélységben tud foglalkozni a kérdéssel.
November 4-én, az 1956-os forradalom leverésének 70. évfordulóján nyilvánosságra hozták a kommunista állambiztonság egykori hálózati személyeire vonatkozó dokumentumok egy részét. A nyitottaktak.hu oldalon többek között a beszervezési kartonok és mintegy 53 ezer név vált elérhetővé. A beszervezések körülményeit részletező dossziék egy részét csak 2027 februárjától teszik közzé. Fontos megjegyezni, hogy a nyilvántartásban való szereplés önmagában nem bizonyítja a tényleges ügynöki tevékenységet.
Miklósi szerint az ügynökakták feldolgozásakor különösen fontos, hogy a diákok megtanulják kritikusan értelmezni a történelmi dokumentumokat. Az elsőként nyilvánosságra kerülő iratok ugyanis önmagukban nem feltétlenül adnak teljes képet az érintettek szerepéről és a beszervezésük körülményeiről.
„Én a diákjaimat már ötödik osztálytól arra tanítom, hogy egy forrás nem forrás, fontos az információ ellenőrzése, többoldalú igazolása” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy az ügynökakták esetében sem tartja helyesnek, ha valaki egyetlen dokumentum alapján fogalmaz meg határozott állításokat.
Az ügynökakták nyilvánosságra hozatala az iskolákban is érzékeny helyzeteket teremthet, különösen akkor, ha egy diák családja érintett az ügyben. Miklósi szerint a pedagógusoknak ilyen esetekben is meg kell akadályozniuk a megkülönböztetést és az iskolai bántalmazást. „Senki nem felelős a szülei tetteiért, akkor sem, ha nyilasok, nácik, ávós verőlegények vagy a Kádár-rendszer ügynökei voltak a felmenői” – hangsúlyozta.
A TTE elnöke szerint az ügynökakták ügye ugyanakkor lehetőséget is teremthet arra, hogy a középiskolások történelem-, etika- vagy osztályfőnöki órán pró és kontra érveket felsorakoztatva beszélgessenek a múlt feltárásának erkölcsi és társadalmi kérdéseiről.
Az interjúban a történelemoktatás általános problémái is szóba kerültek. Miklósi szerint a jelenlegi kerettanterv olyan mértékben túlzsúfolt, hogy az előírt ismeretanyag egészét lehetetlen megfelelően megtanítani.
„A mostani kerettanterv olyan mértékben túlzsúfolt és túlfeszített, hogy már csak az adatmennyiség miatt is megtaníthatatlan” – jelentette ki. A TTE elnöke szerint a mai iskolának már nem elsősorban az ismeretek átadására kellene koncentrálnia, hiszen a diákok néhány kattintással rengeteg információhoz hozzáférhetnek. Ehelyett arra kellene megtanítani őket, hogyan találhatják meg a hiteles válaszokat a kérdéseikre.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
A többéves kizárás ellenére sem szakadtak meg a magyar egyetemek nemzetközi kapcsolatai, így az Erasmus+ újraindulásakor nem kell mindent a nulláról kezdeniük. A modellváltó intézmények hallgatói közül néhányan már az őszi félévben külföldre utazhatnak, a hosszabb tanulmányutak visszatérésére azonban több helyen még várni kell. Megkérdeztük az érintett egyetemeket és a minisztériumot, mikor indulhatnak az első hallgatók.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
A matektanárként és közgazdászként ismert Balogh Tamás László Facebook-bejegyzésben indokolta meg a váratlan visszalépését.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM) úgy számol, hogy gyerekenként 27 perc alatt ki lehet tölteni.
Rázsi Botond Miklós szerint a szervezet eddigi működésével nem volt probléma, a pedagógusokkal való kommunikáción azonban javítani kell.
A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
