A KDNP képviselője hétfőn a parlamentben arról beszélt, hogy szerinte nincs társadalom szilárd erkölcsi alapok nélkül, a hit- és erkölcstan 2013-as bevezetése pedig azt a felismerést tükrözte, hogy az iskola feladata nemcsak a tudás átadása, hanem a jellem formálása is.
Máthé szerint a jelenlegi rendszer tiszteletben tartja a szülők világnézeti szabadságát, hiszen a hit- és erkölcstan helyett etika is választható. Ugyanakkor felidézte, hogy az elmúlt hetekben több olyan nyilatkozat és szakmai megszólalás is megjelent, amelyek alapján felmerült: a jövőben átalakulhat a hit- és erkölcstan oktatása.
A képviselő azt kérdezte az államtitkártól, hogy csökkenhet-e a tantárgy szerepe, illetve tervez-e a kormány változtatásokat. Hozzátette, hogy véleménye szerint nem egy kísérleti programról, hanem egy több mint egy évtizede működő rendszerről van szó, a hitoktatók munkája pedig túlmutat a tantárgyi oktatáson, mert hozzájárul a közösségek és az összetartozás erősítéséhez.
Rövid távon nem változna a rendszer
Kapronczai Balázs válaszában hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is kiemelt jelentőséget tulajdonít a gyermekek harmonikus fejlődésének, és fontosnak tartja a jelenlegi választható rendszert.
A hit- és erkölcstan oktatásának jelenlegi rendszere egyszerre biztosítja a szülők világnézeti szabadságának érvényesülését és a gyerekek számára az erkölcsi nevelés lehetőségét. A szülők továbbra is szabadon dönthetnek arról, hogy gyermekük etika vagy hit- és erkölcstan tantárgyat tanuljon.
Az államtitkár szerint a kormány rövid távon nem kíván változtatni a jelenlegi szabályozáson. Úgy fogalmazott: „Egyértelműen kijelenthetem, hogy nem kívánjuk gyengíteni vagy leépíteni a hit- és erkölcstan oktatásának jelenlegi rendszerét.” Hozzátette ugyanakkor, hogy hosszabb távon a közoktatás más területeihez hasonlóan a hit- és erkölcstan oktatása is szakmai elemzésekre és társadalmi egyeztetésre épülő vita tárgya lehet.
Érvek az etikaoktatás mellett és ellen
Ide kapcsolódik, hogy a Magyar Filozófiai Társaság nemrég nyílt levélben kérte a kormányt, hogy a közoktatás tervezett átalakítása során őrizze meg és erősítse meg az etika tantárgy helyét.
A szervezet szerint a közéleti vitákban gyakran összekeverik az etikát a hit- és erkölcstannal, holott a két tantárgy eltérő célokat szolgál. Álláspontjuk szerint az etika nem egy vallási vagy világnézeti meggyőződés közvetítésére szolgál, hanem arra tanítja a diákokat, hogyan tudnak különböző értékrendek mellett is párbeszédet folytatni, érvelni és közös megoldásokat keresni. A nyílt levélben azt írták:
A jól megtartott etikaóra alapvető demokráciatanulás. Feltétlenül szükség van rá a közoktatásban, nemcsak fakultatív értelemben, hanem alaptantárgyként.
A szervezet szerint az etikaórák fejlesztik a kritikus gondolkodást, az empátiát és az érvelési készséget, miközben a diákok teljesítménynyomás nélkül beszélhetnek olyan kérdésekről, mint az igazságosság, a felelősség vagy a közösségi együttélés. A levél szerzői azt is hangsúlyozták, hogy az etikatanárok képzése nem egyetlen világnézet átadására épül, hanem különböző filozófiai és etikai irányzatok megismertetésére.
Az etikaoktatásról a közelmúltban a Történelemtanárok Egylete is megszólalt, és felvetette a kérdést, hogy szükség van-e különálló etika tantárgyra? A szervezet szerint az erkölcsi nevelés korábban is része volt az iskolák mindennapjainak, ezért az etikai kérdések megvitatása nem feltétlenül igényel önálló tantárgyat. A TTE ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az etika sok iskolában alacsony presztízsű tantárggyá vált, amelynek pedagógiai eredményessége nehezen mérhető.
Az etikaoktatás megőrzését és megerősítését kérik a közoktatás tervezett átalakítása során a Magyar Filozófiai Társaság által képviselt etika- és filozófiatanárok, egyetemi oktatók és hallgatók. Nyílt levelükben kitértek arra, hogy sokan összekeverik az etikát a hit- és erkölcstannal, miközben szerintük az etikaóra a kritikus gondolkodás, az empátia és a demokratikus párbeszéd egyik legfontosabb iskolai színtere.
