A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
A Népszava megkeresésére az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium arról számolt be, hogy a nyári időszakban is folyamatosan zajlik az oktatási rendszer felülvizsgálata, ennek részeként pedig több szakpolitikai előkészítő munka is elindult. A tárca szerint széles körű egyeztetéseket folytatnak a kamarákkal, intézményfenntartókkal, szakszervezetekkel, valamint civil és szakmai szervezetekkel.
A minisztérium kiemelte, hogy a tankönyvkínálat bővítésére meghirdetett pályázatra összesen 826 kiadvány érkezett, amelyek előzetes értékelése már lezárult független szakértők bevonásával.
A felhívás nem hagyományos tankönyvekre vonatkozott, hanem olyan, a közismereti tankönyvekhez kapcsolódó kiegészítő tananyagokra, mint a munkafüzetek, gyakorlófüzetek, feladatgyűjtemények, szöveggyűjtemények, atlaszok, szótárak, tanulói segédletek, digitális feladatbankok és interaktív gyakorlófelületek.
A kormány korábban jelezte, hogy hosszabb távon szeretné bővíteni a pedagógusok által választható tananyagok körét, és visszaállítaná a szabad tankönyvválasztás lehetőségét.
A tárca a Népszavának arról is beszámolt, hogy felülvizsgálták azt a négy évre szóló, 45 milliárd forintos közbeszerzési keretmegállapodást, amelyet a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) még április végén kötött az Alföldi Nyomdával.
A minisztérium szerint a vizsgálat eredményeként a KELLO és az Alföldi Nyomda lemondott a szerződésben szereplő kizárólagosságról, és arról is nyilatkoztak, hogy a keretösszeg csökkentése miatt nem támasztanak követelést az állammal szemben.
Ennek köszönhetően a jövőben korlátozás nélkül csökkenthetők lesznek a megrendelések, ami a tárca szerint fontos lépés a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának helyreállítása felé.
Vizsgálatot rendelt el az állami tankönyvellátás egyik legnagyobb értékű szerződésével kapcsolatban Lannert Judit. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium tételesen átvizsgálja a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. és az Alföldi Nyomda Zrt. között április végén megkötött, 45 milliárd forintos nyomdai keretmegállapodást.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
