A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
A Népszava megkeresésére az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium arról számolt be, hogy a nyári időszakban is folyamatosan zajlik az oktatási rendszer felülvizsgálata, ennek részeként pedig több szakpolitikai előkészítő munka is elindult. A tárca szerint széles körű egyeztetéseket folytatnak a kamarákkal, intézményfenntartókkal, szakszervezetekkel, valamint civil és szakmai szervezetekkel.
A minisztérium kiemelte, hogy a tankönyvkínálat bővítésére meghirdetett pályázatra összesen 826 kiadvány érkezett, amelyek előzetes értékelése már lezárult független szakértők bevonásával.
A felhívás nem hagyományos tankönyvekre vonatkozott, hanem olyan, a közismereti tankönyvekhez kapcsolódó kiegészítő tananyagokra, mint a munkafüzetek, gyakorlófüzetek, feladatgyűjtemények, szöveggyűjtemények, atlaszok, szótárak, tanulói segédletek, digitális feladatbankok és interaktív gyakorlófelületek.
A kormány korábban jelezte, hogy hosszabb távon szeretné bővíteni a pedagógusok által választható tananyagok körét, és visszaállítaná a szabad tankönyvválasztás lehetőségét.
A tárca a Népszavának arról is beszámolt, hogy felülvizsgálták azt a négy évre szóló, 45 milliárd forintos közbeszerzési keretmegállapodást, amelyet a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) még április végén kötött az Alföldi Nyomdával.
A minisztérium szerint a vizsgálat eredményeként a KELLO és az Alföldi Nyomda lemondott a szerződésben szereplő kizárólagosságról, és arról is nyilatkoztak, hogy a keretösszeg csökkentése miatt nem támasztanak követelést az állammal szemben.
Ennek köszönhetően a jövőben korlátozás nélkül csökkenthetők lesznek a megrendelések, ami a tárca szerint fontos lépés a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának helyreállítása felé.
Vizsgálatot rendelt el az állami tankönyvellátás egyik legnagyobb értékű szerződésével kapcsolatban Lannert Judit. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium tételesen átvizsgálja a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. és az Alföldi Nyomda Zrt. között április végén megkötött, 45 milliárd forintos nyomdai keretmegállapodást.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
