A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
A Népszava megkeresésére az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium arról számolt be, hogy a nyári időszakban is folyamatosan zajlik az oktatási rendszer felülvizsgálata, ennek részeként pedig több szakpolitikai előkészítő munka is elindult. A tárca szerint széles körű egyeztetéseket folytatnak a kamarákkal, intézményfenntartókkal, szakszervezetekkel, valamint civil és szakmai szervezetekkel.
A minisztérium kiemelte, hogy a tankönyvkínálat bővítésére meghirdetett pályázatra összesen 826 kiadvány érkezett, amelyek előzetes értékelése már lezárult független szakértők bevonásával.
A felhívás nem hagyományos tankönyvekre vonatkozott, hanem olyan, a közismereti tankönyvekhez kapcsolódó kiegészítő tananyagokra, mint a munkafüzetek, gyakorlófüzetek, feladatgyűjtemények, szöveggyűjtemények, atlaszok, szótárak, tanulói segédletek, digitális feladatbankok és interaktív gyakorlófelületek.
A kormány korábban jelezte, hogy hosszabb távon szeretné bővíteni a pedagógusok által választható tananyagok körét, és visszaállítaná a szabad tankönyvválasztás lehetőségét.
A tárca a Népszavának arról is beszámolt, hogy felülvizsgálták azt a négy évre szóló, 45 milliárd forintos közbeszerzési keretmegállapodást, amelyet a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) még április végén kötött az Alföldi Nyomdával.
A minisztérium szerint a vizsgálat eredményeként a KELLO és az Alföldi Nyomda lemondott a szerződésben szereplő kizárólagosságról, és arról is nyilatkoztak, hogy a keretösszeg csökkentése miatt nem támasztanak követelést az állammal szemben.
Ennek köszönhetően a jövőben korlátozás nélkül csökkenthetők lesznek a megrendelések, ami a tárca szerint fontos lépés a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának helyreállítása felé.
Vizsgálatot rendelt el az állami tankönyvellátás egyik legnagyobb értékű szerződésével kapcsolatban Lannert Judit. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium tételesen átvizsgálja a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. és az Alföldi Nyomda Zrt. között április végén megkötött, 45 milliárd forintos nyomdai keretmegállapodást.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
