„Ez még egy felnőttnek is sok” - ilyen durva órarendeket kaptak idén a diákok
Napi nyolc-kilenc tanóra és heti két-három nulladik óra - arra kértük a tanulókat és a szülőket, mutassák meg, milyen órarendeket kaptak idén.
Az osztatlan, tíz féléves képzésre tizenhárman, az ennél jóval rövidebb mesterképzésre huszonhatan jutottak be a Z-szakra
– ez derül ki az idei általános és pótfelvételi statisztikáiból. Pedig a Z-szak volt a 2022-es felvételi egyik újdonsága: a természettudomány-környezettan tanári szakot meghirdető egyetemek azzal népszerűsítették a képzést, hogy a Z-generációra szabott (innen a szak beceneve) módszerekkel, gyakorlatorientáltan oktatnak majd, a hallgatók sokat tanulhatnak olyan fontos témákról, mint az ökológiai fenntarthatóság, és rendszeresen kimennek majd a természetbe, hogy így ismerjék meg a működését.
Az ötéves tanárképzést elvégzők a felső tagozatosoknak biológiát, fizikát, kémiát és természettudományt taníthatnak, a középiskola kilencedik és tizedik évfolyamán pedig természettudományt. A felvételi feltételek is barátiak voltak, bármilyen emelt szintű érettségit elfogadtak, és külön kiemelték, hogy humán beállítottságú diákokat is várnak.
Az új szak ötlete – amely nyilvánvalóan az egyre súlyosabbá váló kémia-, fizika- és biológiatanár-hiányra adott volna választ – a felsőoktatási intézményektől érkezett, a képzés egyik ötletgazdája februárban a hvg360-nak azt mondta, "abban, hogy sikerült kidolgozni és szeptembertől majd országosan elindítani az általunk Z-szaknak nevezett természettudomány szakos tanárképzést, biztosan szerepet játszott, hogy mindenki érzi: nő a feszültség a rendszerben a létszámok miatt".
A szak a felvételi időszak előtt komoly reklámot kapott: külön oldala, Instagram-fiókja és Facebook-profilja is van, ahol a felvételizők kedvükre keresgélhettek a szakot meghirdető egyetemek között is. A közösségi médiában zee-szak néven futó egyetemi képzésnek lett két kabalafigurája is, akiknek a nevét Insta-sztoriban szavazhatták meg az emberek: Zoé és Zénó.
Instagram
Kevesen jelentkeztek, kevesen jutottak be
Ám már a jelentkezési számok alacsonyak voltak. A Z-szakot több budapesti és vidéki egyetem is meghirdette az általános felvételiben, de például az Eötvös Loránd Tudományegyetem ötéves képzésére mindössze tizenhatan jelentkeztek, és végül öten kerültek be. A Szegedi Tudományegyetem alapszakára kilencen felvételiztek, de végül egy hallgatót sikerült felvenni, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem hat jelentkező és három felvett hallgatóval, a Nyíregyházi Egyetem egy hallgatóval zárta az általános felvételit. A Pannon Egyetemen, a Debreceni Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen végül nem indult el a szak.
A szakot mesterképzésként is meghirdették az egyetemek két vagy négy féléves formában (ezekre azok jelentkezhettek, akiknek például már van egy tanári végzettségük), ezt az országban összesen - általános és pótfelvételivel együtt - huszonhatan kezdik majd el. A pótfelvételin egyébként az ELTE és az SZTE Z-szakjára még egy-egy, a Nyíregyházi Egyetemére három, az egri egyetemére öt hallgató jutott be.
Pont természettudományos tanár kellene
Pedig természettudományos (és úgy általában: reál) tárgyakat oktató tanárokból óriási hiány van. Egy, az év elején megjelent kutatásból kiderült, hogy az iskolák 43 százalékában nincs elegendő matematikatanár, egyharmadában nincs elég szakmai, természettudományos tanár vagy tanító, egynegyedében pedig nincs elég informatika- és nyelvtanár.
A pedagógusszakokra jelentkezők száma egyébként is visszaesett az elmúlt években: a Felvi adatai szerint az idei általános felvételin összesen 11 977-en jelentkeztek valamilyen pedagógusképzésre, közülük 6449-en kerültek be. Nem véletlenül választják keveset ezt a pályát: a nettó 210 ezer forint körüli kezdő fizetés kevés középiskolást vonz.
