Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
A Direkt36 riportjából kiderült, hogy 2022 végén még elismerően írt a helyi sajtó arról a tatabányai nevelőszülőről, aki két, nála élő hatodikos kislányt kísért el egy tanulmányi díjátadóra. A megyei lap szerint a nő büszke volt a gyerekekre, akik közül az egyik kutyakozmetikus, a másik szakács szeretett volna lenni.
Szükséges ugyan noszogatni a gyerekeket, és gyakran ki is kell kérdezni őket, de határozott célja van mindkettőnek, így szívesen tanulnak
– idézték akkor a nevelőanyát.
A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató is külön kiemelte a nőt saját beszámolójában, hangsúlyozva, hogy fontosnak tartja a tanulást és a célkitűzéseket. Ez az írás azonban később eltűnt az intézmény honlapjáról. Nem sokkal azután, hogy 2026 februárjában jogerősen elítélték a nőt gyermekbántalmazásért.
A bíróság ugyanis kimondta: a nő 2017 és 2023 között rendszeresen bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket: kézzel, seprűnyéllel és fakanállal ütötte őket, trágár szavakkal alázta a gyerekeket, egyikük hátát késsel bökdöste, egy másiknak pedig eltörte a hátán a fakanalat.
Három évig tartó jogi küzdelem után másodfokon is pert nyert volt munkáltatója ellen Wettstein Dániel István, akit korábban a Tolna megyei gyermekvédelmi rendszer éléről mentettek fel, nem sokkal azután, hogy nem a túlárazott ajánlatot fogadta el az intézmény tetejének felújításánál.
A Direkt36 szerint az eset azért különösen súlyos, mert a nevelőszülő minden hivatalos ellenőrzésen megfelelt. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató válasza szerint a nő tíz éven át dolgozott nevelőszülőként, összesen 11 gyerekről gondoskodott, és „egyszer sem érkezett jelzés vele kapcsolatban bántalmazás gyanújával”. A hálózat szerint sem az iskolák, sem az óvodák, sem a gyámok, sem a nevelőszülői tanácsadók nem tapasztaltak problémát.
Pedig a rendszer elvileg több ponton is ellenőrzi a nevelőszülőket. A nevelőszülői tanácsadóknak legalább háromhetente látogatniuk kell a családokat, emellett gyermekvédelmi gyámok és gyermekjogi képviselők is kapcsolatban állnak a gyerekekkel. A gyakorlatban azonban sokszor éppen ezek a kontrollmechanizmusok működnek hiányosan.
A Direkt36 által megszólaltatott szakemberek szerint a tanácsadók gyakran nehéz helyzetben vannak, mert ugyanannál az intézménynél dolgoznak, amely a nevelőszülőt is foglalkoztatja. A portálnak egy gyermekvédelmi dolgozó úgy fogalmazott: „Nem buktatja meg egy tanácsadó a saját cégét”. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a látogatások sokszor előre egyeztetettek, így a családok fel tudnak készülni az ellenőrzésekre.
Egy korábbi nevelőszülő a portálnak azt mondta:
A nevelőszülői tanácsadónak sem úgy kellene jönnie, hogy holnap 11 órára ott leszek. Hanem este fél hétkor: na nézzük meg, hogy mi van az asztalon vacsora.
Szerinte csak a váratlan látogatások mutathatnák meg, hogyan élnek valójában a gyerekek. A helyzetet súlyosbítja, hogy a rendszer súlyos emberhiánnyal küzd. Magyarországon jelenleg több mint 15 ezer állami gondozott gyerek él nevelőszülőknél, miközben a szakemberek szerint legalább kétezer nevelőszülő hiányzik a rendszerből. Emiatt sokszor nem az alapján helyezik el a gyerekeket, hogy hol lenne számukra a legmegfelelőbb a környezet, hanem oda kerülnek, ahol éppen van szabad férőhely. Egy szakember ezt úgy jellemezte: „lukra helyezés”.
A Direkt36 adatai szerint rendkívül ritka, hogy egy aktív nevelőszülő megbukjon a rendszeres alkalmassági vizsgálatokon. A lap által megkérdezett intézményeknél 2025-ben közel háromezer felülvizsgálatból mindössze tíz esetben állapítottak meg alkalmatlanságot.
A tatabányai ügy végül csak azért derült ki, mert az egyik, időközben már máshová került gyerek beszélni kezdett a történtekről. Ezután a többi gyerek is vallomást tett.
A Tatabányai Járásbíróság a 67 éves nőt négyrendbeli kiskorú veszélyeztetésében mondta ki bűnösnek. Két év felfüggesztett börtönbüntetést kapott, és örökre eltiltották minden gyermekekkel kapcsolatos foglalkozástól.
Kétezer nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy minden gyerek családban nőhessen fel.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
