Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
A Direkt36 riportjából kiderült, hogy 2022 végén még elismerően írt a helyi sajtó arról a tatabányai nevelőszülőről, aki két, nála élő hatodikos kislányt kísért el egy tanulmányi díjátadóra. A megyei lap szerint a nő büszke volt a gyerekekre, akik közül az egyik kutyakozmetikus, a másik szakács szeretett volna lenni.
Szükséges ugyan noszogatni a gyerekeket, és gyakran ki is kell kérdezni őket, de határozott célja van mindkettőnek, így szívesen tanulnak
– idézték akkor a nevelőanyát.
A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató is külön kiemelte a nőt saját beszámolójában, hangsúlyozva, hogy fontosnak tartja a tanulást és a célkitűzéseket. Ez az írás azonban később eltűnt az intézmény honlapjáról. Nem sokkal azután, hogy 2026 februárjában jogerősen elítélték a nőt gyermekbántalmazásért.
A bíróság ugyanis kimondta: a nő 2017 és 2023 között rendszeresen bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket: kézzel, seprűnyéllel és fakanállal ütötte őket, trágár szavakkal alázta a gyerekeket, egyikük hátát késsel bökdöste, egy másiknak pedig eltörte a hátán a fakanalat.
Három évig tartó jogi küzdelem után másodfokon is pert nyert volt munkáltatója ellen Wettstein Dániel István, akit korábban a Tolna megyei gyermekvédelmi rendszer éléről mentettek fel, nem sokkal azután, hogy nem a túlárazott ajánlatot fogadta el az intézmény tetejének felújításánál.
A Direkt36 szerint az eset azért különösen súlyos, mert a nevelőszülő minden hivatalos ellenőrzésen megfelelt. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató válasza szerint a nő tíz éven át dolgozott nevelőszülőként, összesen 11 gyerekről gondoskodott, és „egyszer sem érkezett jelzés vele kapcsolatban bántalmazás gyanújával”. A hálózat szerint sem az iskolák, sem az óvodák, sem a gyámok, sem a nevelőszülői tanácsadók nem tapasztaltak problémát.
Pedig a rendszer elvileg több ponton is ellenőrzi a nevelőszülőket. A nevelőszülői tanácsadóknak legalább háromhetente látogatniuk kell a családokat, emellett gyermekvédelmi gyámok és gyermekjogi képviselők is kapcsolatban állnak a gyerekekkel. A gyakorlatban azonban sokszor éppen ezek a kontrollmechanizmusok működnek hiányosan.
A Direkt36 által megszólaltatott szakemberek szerint a tanácsadók gyakran nehéz helyzetben vannak, mert ugyanannál az intézménynél dolgoznak, amely a nevelőszülőt is foglalkoztatja. A portálnak egy gyermekvédelmi dolgozó úgy fogalmazott: „Nem buktatja meg egy tanácsadó a saját cégét”. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a látogatások sokszor előre egyeztetettek, így a családok fel tudnak készülni az ellenőrzésekre.
Egy korábbi nevelőszülő a portálnak azt mondta:
A nevelőszülői tanácsadónak sem úgy kellene jönnie, hogy holnap 11 órára ott leszek. Hanem este fél hétkor: na nézzük meg, hogy mi van az asztalon vacsora.
Szerinte csak a váratlan látogatások mutathatnák meg, hogyan élnek valójában a gyerekek. A helyzetet súlyosbítja, hogy a rendszer súlyos emberhiánnyal küzd. Magyarországon jelenleg több mint 15 ezer állami gondozott gyerek él nevelőszülőknél, miközben a szakemberek szerint legalább kétezer nevelőszülő hiányzik a rendszerből. Emiatt sokszor nem az alapján helyezik el a gyerekeket, hogy hol lenne számukra a legmegfelelőbb a környezet, hanem oda kerülnek, ahol éppen van szabad férőhely. Egy szakember ezt úgy jellemezte: „lukra helyezés”.
A Direkt36 adatai szerint rendkívül ritka, hogy egy aktív nevelőszülő megbukjon a rendszeres alkalmassági vizsgálatokon. A lap által megkérdezett intézményeknél 2025-ben közel háromezer felülvizsgálatból mindössze tíz esetben állapítottak meg alkalmatlanságot.
A tatabányai ügy végül csak azért derült ki, mert az egyik, időközben már máshová került gyerek beszélni kezdett a történtekről. Ezután a többi gyerek is vallomást tett.
A Tatabányai Járásbíróság a 67 éves nőt négyrendbeli kiskorú veszélyeztetésében mondta ki bűnösnek. Két év felfüggesztett börtönbüntetést kapott, és örökre eltiltották minden gyermekekkel kapcsolatos foglalkozástól.
Kétezer nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy minden gyerek családban nőhessen fel.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
