Minden ellenőrzésen átment az a tatabányai nevelőszülő, aki éveken át bántalmazta a gyerekeket

Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.

A Direkt36 riportjából kiderült, hogy 2022 végén még elismerően írt a helyi sajtó arról a tatabányai nevelőszülőről, aki két, nála élő hatodikos kislányt kísért el egy tanulmányi díjátadóra. A megyei lap szerint a nő büszke volt a gyerekekre, akik közül az egyik kutyakozmetikus, a másik szakács szeretett volna lenni.

Szükséges ugyan noszogatni a gyerekeket, és gyakran ki is kell kérdezni őket, de határozott célja van mindkettőnek, így szívesen tanulnak

– idézték akkor a nevelőanyát.

A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató is külön kiemelte a nőt saját beszámolójában, hangsúlyozva, hogy fontosnak tartja a tanulást és a célkitűzéseket. Ez az írás azonban később eltűnt az intézmény honlapjáról. Nem sokkal azután, hogy 2026 februárjában jogerősen elítélték a nőt gyermekbántalmazásért.

A bíróság ugyanis kimondta: a nő 2017 és 2023 között rendszeresen bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket: kézzel, seprűnyéllel és fakanállal ütötte őket, trágár szavakkal alázta a gyerekeket, egyikük hátát késsel bökdöste, egy másiknak pedig eltörte a hátán a fakanalat.

Az iskola és az óvoda sem jelezte a problémát

A Direkt36 szerint az eset azért különösen súlyos, mert a nevelőszülő minden hivatalos ellenőrzésen megfelelt. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató válasza szerint a nő tíz éven át dolgozott nevelőszülőként, összesen 11 gyerekről gondoskodott, és „egyszer sem érkezett jelzés vele kapcsolatban bántalmazás gyanújával”. A hálózat szerint sem az iskolák, sem az óvodák, sem a gyámok, sem a nevelőszülői tanácsadók nem tapasztaltak problémát.

Pedig a rendszer elvileg több ponton is ellenőrzi a nevelőszülőket. A nevelőszülői tanácsadóknak legalább háromhetente látogatniuk kell a családokat, emellett gyermekvédelmi gyámok és gyermekjogi képviselők is kapcsolatban állnak a gyerekekkel. A gyakorlatban azonban sokszor éppen ezek a kontrollmechanizmusok működnek hiányosan.

Fel lehet készülni az ellenőrzésekre

A Direkt36 által megszólaltatott szakemberek szerint a tanácsadók gyakran nehéz helyzetben vannak, mert ugyanannál az intézménynél dolgoznak, amely a nevelőszülőt is foglalkoztatja. A portálnak egy gyermekvédelmi dolgozó úgy fogalmazott: „Nem buktatja meg egy tanácsadó a saját cégét”. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a látogatások sokszor előre egyeztetettek, így a családok fel tudnak készülni az ellenőrzésekre.

Egy korábbi nevelőszülő a portálnak azt mondta:

A nevelőszülői tanácsadónak sem úgy kellene jönnie, hogy holnap 11 órára ott leszek. Hanem este fél hétkor: na nézzük meg, hogy mi van az asztalon vacsora.

Szerinte csak a váratlan látogatások mutathatnák meg, hogyan élnek valójában a gyerekek. A helyzetet súlyosbítja, hogy a rendszer súlyos emberhiánnyal küzd. Magyarországon jelenleg több mint 15 ezer állami gondozott gyerek él nevelőszülőknél, miközben a szakemberek szerint legalább kétezer nevelőszülő hiányzik a rendszerből. Emiatt sokszor nem az alapján helyezik el a gyerekeket, hogy hol lenne számukra a legmegfelelőbb a környezet, hanem oda kerülnek, ahol éppen van szabad férőhely. Egy szakember ezt úgy jellemezte: „lukra helyezés”.

3000-ből 10 alkalmatlan

A Direkt36 adatai szerint rendkívül ritka, hogy egy aktív nevelőszülő megbukjon a rendszeres alkalmassági vizsgálatokon. A lap által megkérdezett intézményeknél 2025-ben közel háromezer felülvizsgálatból mindössze tíz esetben állapítottak meg alkalmatlanságot.

A tatabányai ügy végül csak azért derült ki, mert az egyik, időközben már máshová került gyerek beszélni kezdett a történtekről. Ezután a többi gyerek is vallomást tett.

A Tatabányai Járásbíróság a 67 éves nőt négyrendbeli kiskorú veszélyeztetésében mondta ki bűnösnek. Két év felfüggesztett börtönbüntetést kapott, és örökre eltiltották minden gyermekekkel kapcsolatos foglalkozástól.

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.