Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
A Direkt36 riportjából kiderült, hogy 2022 végén még elismerően írt a helyi sajtó arról a tatabányai nevelőszülőről, aki két, nála élő hatodikos kislányt kísért el egy tanulmányi díjátadóra. A megyei lap szerint a nő büszke volt a gyerekekre, akik közül az egyik kutyakozmetikus, a másik szakács szeretett volna lenni.
Szükséges ugyan noszogatni a gyerekeket, és gyakran ki is kell kérdezni őket, de határozott célja van mindkettőnek, így szívesen tanulnak
– idézték akkor a nevelőanyát.
A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató is külön kiemelte a nőt saját beszámolójában, hangsúlyozva, hogy fontosnak tartja a tanulást és a célkitűzéseket. Ez az írás azonban később eltűnt az intézmény honlapjáról. Nem sokkal azután, hogy 2026 februárjában jogerősen elítélték a nőt gyermekbántalmazásért.
A bíróság ugyanis kimondta: a nő 2017 és 2023 között rendszeresen bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket: kézzel, seprűnyéllel és fakanállal ütötte őket, trágár szavakkal alázta a gyerekeket, egyikük hátát késsel bökdöste, egy másiknak pedig eltörte a hátán a fakanalat.
Három évig tartó jogi küzdelem után másodfokon is pert nyert volt munkáltatója ellen Wettstein Dániel István, akit korábban a Tolna megyei gyermekvédelmi rendszer éléről mentettek fel, nem sokkal azután, hogy nem a túlárazott ajánlatot fogadta el az intézmény tetejének felújításánál.
A Direkt36 szerint az eset azért különösen súlyos, mert a nevelőszülő minden hivatalos ellenőrzésen megfelelt. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató válasza szerint a nő tíz éven át dolgozott nevelőszülőként, összesen 11 gyerekről gondoskodott, és „egyszer sem érkezett jelzés vele kapcsolatban bántalmazás gyanújával”. A hálózat szerint sem az iskolák, sem az óvodák, sem a gyámok, sem a nevelőszülői tanácsadók nem tapasztaltak problémát.
Pedig a rendszer elvileg több ponton is ellenőrzi a nevelőszülőket. A nevelőszülői tanácsadóknak legalább háromhetente látogatniuk kell a családokat, emellett gyermekvédelmi gyámok és gyermekjogi képviselők is kapcsolatban állnak a gyerekekkel. A gyakorlatban azonban sokszor éppen ezek a kontrollmechanizmusok működnek hiányosan.
A Direkt36 által megszólaltatott szakemberek szerint a tanácsadók gyakran nehéz helyzetben vannak, mert ugyanannál az intézménynél dolgoznak, amely a nevelőszülőt is foglalkoztatja. A portálnak egy gyermekvédelmi dolgozó úgy fogalmazott: „Nem buktatja meg egy tanácsadó a saját cégét”. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a látogatások sokszor előre egyeztetettek, így a családok fel tudnak készülni az ellenőrzésekre.
Egy korábbi nevelőszülő a portálnak azt mondta:
A nevelőszülői tanácsadónak sem úgy kellene jönnie, hogy holnap 11 órára ott leszek. Hanem este fél hétkor: na nézzük meg, hogy mi van az asztalon vacsora.
Szerinte csak a váratlan látogatások mutathatnák meg, hogyan élnek valójában a gyerekek. A helyzetet súlyosbítja, hogy a rendszer súlyos emberhiánnyal küzd. Magyarországon jelenleg több mint 15 ezer állami gondozott gyerek él nevelőszülőknél, miközben a szakemberek szerint legalább kétezer nevelőszülő hiányzik a rendszerből. Emiatt sokszor nem az alapján helyezik el a gyerekeket, hogy hol lenne számukra a legmegfelelőbb a környezet, hanem oda kerülnek, ahol éppen van szabad férőhely. Egy szakember ezt úgy jellemezte: „lukra helyezés”.
A Direkt36 adatai szerint rendkívül ritka, hogy egy aktív nevelőszülő megbukjon a rendszeres alkalmassági vizsgálatokon. A lap által megkérdezett intézményeknél 2025-ben közel háromezer felülvizsgálatból mindössze tíz esetben állapítottak meg alkalmatlanságot.
A tatabányai ügy végül csak azért derült ki, mert az egyik, időközben már máshová került gyerek beszélni kezdett a történtekről. Ezután a többi gyerek is vallomást tett.
A Tatabányai Járásbíróság a 67 éves nőt négyrendbeli kiskorú veszélyeztetésében mondta ki bűnösnek. Két év felfüggesztett börtönbüntetést kapott, és örökre eltiltották minden gyermekekkel kapcsolatos foglalkozástól.
Kétezer nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy minden gyerek családban nőhessen fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.
Sokan az alapképzés elvégzése után döntenek úgy, hogy pályát váltanának, és egy egészen más területen szereznének mesterdiplomát. De vajon lehet-e olyan mesterképzésre jelentkezni, amely nem kapcsolódik a korábbi diplomához?
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
