Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
A Direkt36 riportjából kiderült, hogy 2022 végén még elismerően írt a helyi sajtó arról a tatabányai nevelőszülőről, aki két, nála élő hatodikos kislányt kísért el egy tanulmányi díjátadóra. A megyei lap szerint a nő büszke volt a gyerekekre, akik közül az egyik kutyakozmetikus, a másik szakács szeretett volna lenni.
Szükséges ugyan noszogatni a gyerekeket, és gyakran ki is kell kérdezni őket, de határozott célja van mindkettőnek, így szívesen tanulnak
– idézték akkor a nevelőanyát.
A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató is külön kiemelte a nőt saját beszámolójában, hangsúlyozva, hogy fontosnak tartja a tanulást és a célkitűzéseket. Ez az írás azonban később eltűnt az intézmény honlapjáról. Nem sokkal azután, hogy 2026 februárjában jogerősen elítélték a nőt gyermekbántalmazásért.
A bíróság ugyanis kimondta: a nő 2017 és 2023 között rendszeresen bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket: kézzel, seprűnyéllel és fakanállal ütötte őket, trágár szavakkal alázta a gyerekeket, egyikük hátát késsel bökdöste, egy másiknak pedig eltörte a hátán a fakanalat.
Három évig tartó jogi küzdelem után másodfokon is pert nyert volt munkáltatója ellen Wettstein Dániel István, akit korábban a Tolna megyei gyermekvédelmi rendszer éléről mentettek fel, nem sokkal azután, hogy nem a túlárazott ajánlatot fogadta el az intézmény tetejének felújításánál.
A Direkt36 szerint az eset azért különösen súlyos, mert a nevelőszülő minden hivatalos ellenőrzésen megfelelt. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató válasza szerint a nő tíz éven át dolgozott nevelőszülőként, összesen 11 gyerekről gondoskodott, és „egyszer sem érkezett jelzés vele kapcsolatban bántalmazás gyanújával”. A hálózat szerint sem az iskolák, sem az óvodák, sem a gyámok, sem a nevelőszülői tanácsadók nem tapasztaltak problémát.
Pedig a rendszer elvileg több ponton is ellenőrzi a nevelőszülőket. A nevelőszülői tanácsadóknak legalább háromhetente látogatniuk kell a családokat, emellett gyermekvédelmi gyámok és gyermekjogi képviselők is kapcsolatban állnak a gyerekekkel. A gyakorlatban azonban sokszor éppen ezek a kontrollmechanizmusok működnek hiányosan.
A Direkt36 által megszólaltatott szakemberek szerint a tanácsadók gyakran nehéz helyzetben vannak, mert ugyanannál az intézménynél dolgoznak, amely a nevelőszülőt is foglalkoztatja. A portálnak egy gyermekvédelmi dolgozó úgy fogalmazott: „Nem buktatja meg egy tanácsadó a saját cégét”. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a látogatások sokszor előre egyeztetettek, így a családok fel tudnak készülni az ellenőrzésekre.
Egy korábbi nevelőszülő a portálnak azt mondta:
A nevelőszülői tanácsadónak sem úgy kellene jönnie, hogy holnap 11 órára ott leszek. Hanem este fél hétkor: na nézzük meg, hogy mi van az asztalon vacsora.
Szerinte csak a váratlan látogatások mutathatnák meg, hogyan élnek valójában a gyerekek. A helyzetet súlyosbítja, hogy a rendszer súlyos emberhiánnyal küzd. Magyarországon jelenleg több mint 15 ezer állami gondozott gyerek él nevelőszülőknél, miközben a szakemberek szerint legalább kétezer nevelőszülő hiányzik a rendszerből. Emiatt sokszor nem az alapján helyezik el a gyerekeket, hogy hol lenne számukra a legmegfelelőbb a környezet, hanem oda kerülnek, ahol éppen van szabad férőhely. Egy szakember ezt úgy jellemezte: „lukra helyezés”.
A Direkt36 adatai szerint rendkívül ritka, hogy egy aktív nevelőszülő megbukjon a rendszeres alkalmassági vizsgálatokon. A lap által megkérdezett intézményeknél 2025-ben közel háromezer felülvizsgálatból mindössze tíz esetben állapítottak meg alkalmatlanságot.
A tatabányai ügy végül csak azért derült ki, mert az egyik, időközben már máshová került gyerek beszélni kezdett a történtekről. Ezután a többi gyerek is vallomást tett.
A Tatabányai Járásbíróság a 67 éves nőt négyrendbeli kiskorú veszélyeztetésében mondta ki bűnösnek. Két év felfüggesztett börtönbüntetést kapott, és örökre eltiltották minden gyermekekkel kapcsolatos foglalkozástól.
Kétezer nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy minden gyerek családban nőhessen fel.
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
A BME helyzete ezért nem pusztán intézményi finanszírozási kérdés, hanem felsőoktatás-politikai és alkotmányossági jelentőségű ügy” – fogalmazott abban a Facebook-posztban a MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoportja.
