Gyermekvédelmi vezető: „Tettek nekem egy gáláns ajánlatot, mindezt elnézik nekem, ha belépek a pártba”

Wettstein Dániel a Válaszonline-nak adott interjújában elmondta, már egyetemistaként világossá vált számára, hogy a nevelés és az oktatás eszközeivel szeretne segíteni a nehéz sorsú gyerekeken.

Wettstein Szegeden végzett, de az egyetem végén kijárt hospitálni a tanyavilágba.

Egy idő után megfogalmazódott bennem, hogy szeretnék egy olyan művészetterápiás módszert kidolgozni, amellyel segíteni tudom az állami gondozásban élő gyerekeket. Kezdettől fogva tudatosan a legrosszabb hírű intézményeket kerestem

– emelte ki.

Wettstein először Budapesten a Kossuth Lajos Gyermekotthonban helyezkedett el. Nevelőként nem csak felügyelte a rábízott fiatalokat, hanem tudatos pedagógiai munkát végzett.

Művészet és élmény

Minden nap beszélgetéssel kezdődött: „Mint egy családban, megkérdeztem tőlük, kivel mi történt. Csak ezután álltunk neki a tanulásnak.” Saját módszereiben a művészetpedagógia és az élménypedagógia is hangsúlyos szerepet kapott, amelyekkel a sokszorosan traumatizált gyerekeket próbálta bevonni az oktatásba.

Tapasztalatai szerint a gyermekvédelem és az iskolarendszer problémái szorosan összefonódnak. Úgy látja, ha a családi háttér és az alapellátás megfelelően működne, kevesebb gyerek kerülne ki a rendszerbe, és az oktatás is hatékonyabb lehetne.

Ha az alapellátás jól működne, nem kéne ennyi gyereket kiemelni

– mondta.

Wettsteinnek volt olyan „gyereke”, aki azóta Londonban lett sous chef. Egy korábban drogproblémákkal küzdő fiatal például boksz segítségével új irányt vett: „Két év után a drogos már nem volt drogos.”

A Szőlő utca egyik volt tanára: „Nem bűnözők közé lépsz be, hanem olyan gyerekek közé, akik nem udvariaskodnak veled”

A pedagógus szerint a Szőlő utcában nagyon sok elhivatott szakember dolgozott, de rendszer nemcsak a gyerekeket, hanem a felnőtteket is felőrölte. Ő maga a vizuális kultúra eszközeinek segítségével a matekon, az informatikán és az idegen nyelveken kívül mindent tanított.

Isten helyett isten

Ismerte Juhász Péter Pált is, akit a gyerekek csak IHI (isten helyett isten) bácsinak hívtak.

A lányvécénél állandóan őrködni kellett ezek alatt a rendezvények alatt, és egyik alkalommal, amikor én voltam beosztva – miután helyretettem pár lányt, akik próbáltak fiút fogni maguknak – arra értem vissza, hogy Juhász Péter Pál ott állt és fűzte a lányaimat. A rendezvényeinkre érkező fiúk testtartásán is látszott, amikor Pál a közelükbe ment, hogy itt valami nincs rendben. Én már akkor tudtam, ki az a Juhász Péter Pál, és akárhogy próbálják is mentegetni most magukat a gyermekvédelmi intézményeket összefogó szervezetek és az ágazat vezetői, erről sajnos mindenki tudott. Budapesten belül legalábbis szájról szájra jártak a róla szóló szóbeszédek.

- fejtette ki.

Hosszú távon fenntarthatatlan a rendszer

Wettstein Dániel később családi okok miatt költözött Tolna megyébe, ahol először Szekszárdon volt nevelő, majd utána a osztályvezetőnek léptették elő a Tolna Megyei Gyermekvédelmi Központnál.Képzéseket szervezett a kollégáknak, és élménypedagógiai programokat indított a gyerekek számára. Szerinte ez nemcsak motivációt adott, hanem segítette a beilleszkedést és a tanulási folyamatokat is.

Úgy véli, a rendszerben dolgozó szakemberek gyakran az oktatás hiányosságait is kénytelenek pótolni. „A gyermekvédelem úgy maradt működőképes, hogy a kollégák sokszor a saját pénzükből vásároltak a gyerekekre” – fogalmazott. Ez szerinte hosszú távon fenntarthatatlan, és komoly terhet ró a pedagógiai munkára is.

Budapestről figyelték

A szakember vezetőként bevonta a civil szférát, új munkahelyeket teremtett és a gyerekek élménypedagógiai foglalkozásokon vettek részt, melyre Budapesten is felfigyeltek, és számon kérték rajta, mit csinál.

Mikor átvettem Tolna megyében a vezetést, közölték, hogy az összes gépjárművünket viszi a szakszolgálat. Amikor azt kérdeztem, mivel fogom szállítani a sérült gyerekeimet iskolába, vizsgálatokra, meg a többit orvoshoz, programokra, Budapestre, azt mondták, oldjam meg. Fél évig kutattam a források után, de végül megoldottam. Az OTP-től kaptunk pénzt, és vettünk két zöld rendszámos autót és egy alacsonypadlós, 9 személyes, használt mikrobuszt. Jóllehet, a pénzt, amiből sikerült hozzájuk jutnunk, a Tolna megyei Gyermekvédelmi Központnak ajándékozták, az SZGYF mégis bejelentette az igényét a tulajdonjogukra, mondván, ők a fenntartók. Addig fenyegettek, hogy nem volt más választásom, ráírattam őket az SZGYF-re.

– jegyezte meg.

Később pedig állítása szerint azért rendelték fel Budapestre, mert a túlárazott ajánlatot nem fogadta el a tetőfelújításnál, hanem annak töredékéből valósította meg a fejlesztést, a maradékot pedig a kollégáira és a gyerekekre költötte.

Nyilvánvalóan az volt a probléma, hogy ők mindebből nem részesültek. Akkor a háttérből még tettek nekem egy gáláns ajánlatot: mindezt elnézik nekem, ha belépek a pártba. Csak néztem egy nagyot, és azt kérdeztem, mit gondolnak, visszautaztunk 60 évet? Nem fogadtam el az ajánlatot, de nem kaptam fegyelmit, csak hazaküldtek.

– mondta.

Ezután nem sokkal felmentették állásából.

Wettstein végül a gyermekvédelemből az oktatásba került vissza, ahol jelenleg is dolgozik. Azt mondja, a legfontosabb feladat változatlan: megmutatni a gyerekeknek, hogy van más út is.

Bódis Kriszta: „Nem fogadhatjuk el, hogy ma Magyarországon a szülőknek kell harcolniuk azért, ami alapjog: a gyermekük megfelelő fejlesztése, ellátása, méltó oktatása”

Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.