Gyermekvédelmi vezető: „Tettek nekem egy gáláns ajánlatot, mindezt elnézik nekem, ha belépek a pártba”

Három évig tartó jogi küzdelem után másodfokon is pert nyert volt munkáltatója ellen Wettstein Dániel István, akit korábban a Tolna megyei gyermekvédelmi rendszer éléről mentettek fel nem sokkal azután, hogy nem a túlárazott ajánlatot fogadta el az intézmény tetejének felújításánál.

Wettstein Dániel a Válaszonline-nak adott interjújában elmondta, már egyetemistaként világossá vált számára, hogy a nevelés és az oktatás eszközeivel szeretne segíteni a nehéz sorsú gyerekeken.

Wettstein Szegeden végzett, de az egyetem végén kijárt hospitálni a tanyavilágba.

Egy idő után megfogalmazódott bennem, hogy szeretnék egy olyan művészetterápiás módszert kidolgozni, amellyel segíteni tudom az állami gondozásban élő gyerekeket. Kezdettől fogva tudatosan a legrosszabb hírű intézményeket kerestem

– emelte ki.

Wettstein először Budapesten a Kossuth Lajos Gyermekotthonban helyezkedett el. Nevelőként nem csak felügyelte a rábízott fiatalokat, hanem tudatos pedagógiai munkát végzett.

Művészet és élmény

Minden nap beszélgetéssel kezdődött: „Mint egy családban, megkérdeztem tőlük, kivel mi történt. Csak ezután álltunk neki a tanulásnak.” Saját módszereiben a művészetpedagógia és az élménypedagógia is hangsúlyos szerepet kapott, amelyekkel a sokszorosan traumatizált gyerekeket próbálta bevonni az oktatásba.

Tapasztalatai szerint a gyermekvédelem és az iskolarendszer problémái szorosan összefonódnak. Úgy látja, ha a családi háttér és az alapellátás megfelelően működne, kevesebb gyerek kerülne ki a rendszerbe, és az oktatás is hatékonyabb lehetne.

Ha az alapellátás jól működne, nem kéne ennyi gyereket kiemelni

– mondta.

Wettsteinnek volt olyan „gyereke”, aki azóta Londonban lett sous chef. Egy korábban drogproblémákkal küzdő fiatal például boksz segítségével új irányt vett: „Két év után a drogos már nem volt drogos.”

Isten helyett isten

Ismerte Juhász Péter Pált is, akit a gyerekek csak IHI (isten helyett isten) bácsinak hívtak.

A lányvécénél állandóan őrködni kellett ezek alatt a rendezvények alatt, és egyik alkalommal, amikor én voltam beosztva – miután helyretettem pár lányt, akik próbáltak fiút fogni maguknak – arra értem vissza, hogy Juhász Péter Pál ott állt és fűzte a lányaimat. A rendezvényeinkre érkező fiúk testtartásán is látszott, amikor Pál a közelükbe ment, hogy itt valami nincs rendben. Én már akkor tudtam, ki az a Juhász Péter Pál, és akárhogy próbálják is mentegetni most magukat a gyermekvédelmi intézményeket összefogó szervezetek és az ágazat vezetői, erről sajnos mindenki tudott. Budapesten belül legalábbis szájról szájra jártak a róla szóló szóbeszédek.

- fejtette ki.

Hosszú távon fenntarthatatlan a rendszer

Wettstein Dániel később családi okok miatt költözött Tolna megyébe, ahol először Szekszárdon volt nevelő, majd utána a osztályvezetőnek léptették elő a Tolna Megyei Gyermekvédelmi Központnál.Képzéseket szervezett a kollégáknak, és élménypedagógiai programokat indított a gyerekek számára. Szerinte ez nemcsak motivációt adott, hanem segítette a beilleszkedést és a tanulási folyamatokat is.

Úgy véli, a rendszerben dolgozó szakemberek gyakran az oktatás hiányosságait is kénytelenek pótolni. „A gyermekvédelem úgy maradt működőképes, hogy a kollégák sokszor a saját pénzükből vásároltak a gyerekekre” – fogalmazott. Ez szerinte hosszú távon fenntarthatatlan, és komoly terhet ró a pedagógiai munkára is.

Budapestről figyelték

A szakember vezetőként bevonta a civil szférát, új munkahelyeket teremtett és a gyerekek élménypedagógiai foglalkozásokon vettek részt, melyre Budapesten is felfigyeltek, és számon kérték rajta, mit csinál.

Mikor átvettem Tolna megyében a vezetést, közölték, hogy az összes gépjárművünket viszi a szakszolgálat. Amikor azt kérdeztem, mivel fogom szállítani a sérült gyerekeimet iskolába, vizsgálatokra, meg a többit orvoshoz, programokra, Budapestre, azt mondták, oldjam meg. Fél évig kutattam a források után, de végül megoldottam. Az OTP-től kaptunk pénzt, és vettünk két zöld rendszámos autót és egy alacsonypadlós, 9 személyes, használt mikrobuszt. Jóllehet, a pénzt, amiből sikerült hozzájuk jutnunk, a Tolna megyei Gyermekvédelmi Központnak ajándékozták, az SZGYF mégis bejelentette az igényét a tulajdonjogukra, mondván, ők a fenntartók. Addig fenyegettek, hogy nem volt más választásom, ráírattam őket az SZGYF-re.

– jegyezte meg.

Később pedig állítása szerint azért rendelték fel Budapestre, mert a túlárazott ajánlatot nem fogadta el a tetőfelújításnál, hanem annak töredékéből valósította meg a fejlesztést, a maradékot pedig a kollégáira és a gyerekekre költötte.

Nyilvánvalóan az volt a probléma, hogy ők mindebből nem részesültek. Akkor a háttérből még tettek nekem egy gáláns ajánlatot: mindezt elnézik nekem, ha belépek a pártba. Csak néztem egy nagyot, és azt kérdeztem, mit gondolnak, visszautaztunk 60 évet? Nem fogadtam el az ajánlatot, de nem kaptam fegyelmit, csak hazaküldtek.

– mondta.

Ezután nem sokkal felmentették állásából.

Wettstein végül a gyermekvédelemből az oktatásba került vissza, ahol jelenleg is dolgozik. Azt mondja, a legfontosabb feladat változatlan: megmutatni a gyerekeknek, hogy van más út is.

Bódis Kriszta: „Nem fogadhatjuk el, hogy ma Magyarországon a szülőknek kell harcolniuk azért, ami alapjog: a gyermekük megfelelő fejlesztése, ellátása, méltó oktatása”

Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.