Hétfőn szabadult – 9 év 6 hónap szabadságvesztés letöltése után – a bicskei gyermekotthon falai között kiskorúakat megrontó igazgató, Vásárhelyi János – küldte el szerkesztőségünknek a Gulyáságyú Média.
Vásárhelyi bűntársa volt K. Endre, aki miatt a kegyelmi botrány kirobbant. Ez vezetett végül Novák Katalin köztársasági elnök lemondásához, és Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter is emiatt adta vissza mandátumát. Ezután döntött úgy Magyar Péter, hogy lemond az állami vállalatoknál betöltött tisztségeiről, majd belépett a politikai színtérbe.
Vásárhelyi hosszú szakállal jelent meg a fegyintézet ajtajában, erről videó is készült:
Magyar Péter a közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy
a TISZA-kormány egyik első intézkedése lesz a kegyelmi ügy minden részletének nyilvánosságra hozatala és a gyermekvédelemben az utóbbi húsz évben elkövetett bűncselekmények nyilvános kivizsgálása.
Azzal kapcsolatban, hogy a Tisza hogyan alakítaná át a közoktatást, részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.