Kevés a nevelőszülő, a kormány mégsem növelné a díjazásukat

Kétezer nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy minden gyerek családban nőhessen fel.

  • Tornyos Kata

Mára az egészen kicsiknek is egyre kevesebb az esélyük arra, hogy nevelőszülőhöz kerüljenek. Ennek ellenére nem lesz változás a nevelőszülők díjazásában, és a hivatás népszerűsítésére sincs újabb terv – írta meg a Népszava Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkárának válasza alapján, amit az LMP társelnöke, Ungár Péter kapott írásban.

Ungár Péter kifejtette, hogy legalább négy gyereket kell gondoznia egy nevelőszülőnek ahhoz, hogy a fizetése elérje a minimálbért, és ha csecsemőt vállalnak, a feleségnek otthon kell maradnia. Ezt viszont kevesen engedhetik meg maguknak, hiszen olyan alacsony a munkáért járó juttatás, hogy abból nem lehet megélni.

Mindezek miatt kérdezte Pintér Sándor belügyminisztert: Mikor emeli meg a kormány a nevelőszülőknek járó havi alapellátást? Mikortól hajlandó a kormány legalább inflációkövetővé tenni a gyermekek után járó ellátmányt? Milyen megoldásokat tervez a kormány a nevelőszülői hivatás népszerűsítésére?

A miniszter nevében Rétvári Bence többek között azt válaszolta: a nevelőszülői díj 2014 óta a minimálbérrel indexált, így annak 2022-es emelésével 19,5-, 2023-as emelésével 15-, 2024-es emelésével további 15 százalékkal nőtt a díjazás. A gyermekek ellátására fordítható nevelési díjat és a külön ellátmányt 2023. január 1-től összevonták, nevelési ellátmány lett a neve, összege pedig 25 százalékkal emelkedett. Ez azt is jelenti, hogy meghaladta az előző évre, 2022-re a KSH által kimutatott 14,5 százalékos infláció mértékét.

Rétvári arról is írt, hogy a nevelőszülők létszáma emelkedik: a nevelőszülői jogviszony bevezetése, 2014 óta 400 fővel bővült a hivatást választók száma. Az SOS Gyermekfalvak októberi adatai alapján azonban 23 ezer gyerek él állami gondoskodásban, országszerte pedig kétezer nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy minden – szülők nélkül maradt – gyerek nevelőszülői családban nőhessen fel.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.