Kevés a nevelőszülő, a kormány mégsem növelné a díjazásukat

Kétezer nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy minden gyerek családban nőhessen fel.

  • Tornyos Kata

Mára az egészen kicsiknek is egyre kevesebb az esélyük arra, hogy nevelőszülőhöz kerüljenek. Ennek ellenére nem lesz változás a nevelőszülők díjazásában, és a hivatás népszerűsítésére sincs újabb terv – írta meg a Népszava Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkárának válasza alapján, amit az LMP társelnöke, Ungár Péter kapott írásban.

Ungár Péter kifejtette, hogy legalább négy gyereket kell gondoznia egy nevelőszülőnek ahhoz, hogy a fizetése elérje a minimálbért, és ha csecsemőt vállalnak, a feleségnek otthon kell maradnia. Ezt viszont kevesen engedhetik meg maguknak, hiszen olyan alacsony a munkáért járó juttatás, hogy abból nem lehet megélni.

Mindezek miatt kérdezte Pintér Sándor belügyminisztert: Mikor emeli meg a kormány a nevelőszülőknek járó havi alapellátást? Mikortól hajlandó a kormány legalább inflációkövetővé tenni a gyermekek után járó ellátmányt? Milyen megoldásokat tervez a kormány a nevelőszülői hivatás népszerűsítésére?

A miniszter nevében Rétvári Bence többek között azt válaszolta: a nevelőszülői díj 2014 óta a minimálbérrel indexált, így annak 2022-es emelésével 19,5-, 2023-as emelésével 15-, 2024-es emelésével további 15 százalékkal nőtt a díjazás. A gyermekek ellátására fordítható nevelési díjat és a külön ellátmányt 2023. január 1-től összevonták, nevelési ellátmány lett a neve, összege pedig 25 százalékkal emelkedett. Ez azt is jelenti, hogy meghaladta az előző évre, 2022-re a KSH által kimutatott 14,5 százalékos infláció mértékét.

Rétvári arról is írt, hogy a nevelőszülők létszáma emelkedik: a nevelőszülői jogviszony bevezetése, 2014 óta 400 fővel bővült a hivatást választók száma. Az SOS Gyermekfalvak októberi adatai alapján azonban 23 ezer gyerek él állami gondoskodásban, országszerte pedig kétezer nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy minden – szülők nélkül maradt – gyerek nevelőszülői családban nőhessen fel.

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.