Kétezer nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy minden gyerek családban nőhessen fel.
Mára az egészen kicsiknek is egyre kevesebb az esélyük arra, hogy nevelőszülőhöz kerüljenek. Ennek ellenére nem lesz változás a nevelőszülők díjazásában, és a hivatás népszerűsítésére sincs újabb terv – írta meg a Népszava Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkárának válasza alapján, amit az LMP társelnöke, Ungár Péter kapott írásban.
Ungár Péter kifejtette, hogy legalább négy gyereket kell gondoznia egy nevelőszülőnek ahhoz, hogy a fizetése elérje a minimálbért, és ha csecsemőt vállalnak, a feleségnek otthon kell maradnia. Ezt viszont kevesen engedhetik meg maguknak, hiszen olyan alacsony a munkáért járó juttatás, hogy abból nem lehet megélni.
Mindezek miatt kérdezte Pintér Sándor belügyminisztert: Mikor emeli meg a kormány a nevelőszülőknek járó havi alapellátást? Mikortól hajlandó a kormány legalább inflációkövetővé tenni a gyermekek után járó ellátmányt? Milyen megoldásokat tervez a kormány a nevelőszülői hivatás népszerűsítésére?
A miniszter nevében Rétvári Bence többek között azt válaszolta: a nevelőszülői díj 2014 óta a minimálbérrel indexált, így annak 2022-es emelésével 19,5-, 2023-as emelésével 15-, 2024-es emelésével további 15 százalékkal nőtt a díjazás. A gyermekek ellátására fordítható nevelési díjat és a külön ellátmányt 2023. január 1-től összevonták, nevelési ellátmány lett a neve, összege pedig 25 százalékkal emelkedett. Ez azt is jelenti, hogy meghaladta az előző évre, 2022-re a KSH által kimutatott 14,5 százalékos infláció mértékét.
Rétvári arról is írt, hogy a nevelőszülők létszáma emelkedik: a nevelőszülői jogviszony bevezetése, 2014 óta 400 fővel bővült a hivatást választók száma. Az SOS Gyermekfalvak októberi adatai alapján azonban 23 ezer gyerek él állami gondoskodásban, országszerte pedig kétezer nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy minden – szülők nélkül maradt – gyerek nevelőszülői családban nőhessen fel.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
