A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Miközben egyre többen követelik az alapítványi modell felülvizsgálatát, sőt egyes szereplők nyíltan a visszaállamosítás lehetőségét is felvetik, a modellváltásban érintett egyetemek vezetői közül többen inkább a rendszer korrekciójáról beszélnek. Az elmúlt napokban a Corvinus oktatóinak állásfoglalása, a BME működése körüli viták, valamint Merkely Béla nyilatkozata is újra reflektorfénybe helyezte az egyetemi autonómia, a kuratóriumok szerepe és az állami kontroll kérdését.
A Miskolci Egyetem rektorával, Horváth Zitával az egyetem honlapján jelent meg egy interjú, amelyben elmondta, hogy a modellváltás nem oldotta meg automatikusan a felsőoktatás problémáit. „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira” – mondta. Szerinte az új rendszer egyszerre hozott fejlődési lehetőségeket és új konfliktusokat.
A modellváltás vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe
– fogalmazott a rektor, aki szerint a felsőoktatás jövőjéről kizárólag szakmai alapon kellene beszélni. „A politikát le kell hántani a rendszerről” – tette hozzá.
A rektor szerint az egyik legnagyobb feszültség abból fakad, hogy sok esetben máig nem egyértelmű, meddig terjed a kuratóriumok hatásköre, és hol kezdődik az egyetemi önrendelkezés.
„A szenátusi autonómiának megkérdőjelezhetetlennek kell maradnia” – hangsúlyozta Horváth Zita. Úgy látja, az egyik legsúlyosabb probléma, hogy jelenleg az alapítói jogok a kuratóriumoknál vannak, így sem az államnak, sem az egyetemi közösségeknek nincs valódi ráhatása azok működésére. Szerinte nem a teljes modell felszámolása lenne a megoldás, hanem a szabályok pontosítása és az autonómia garanciáinak megerősítése.
Horváth Zita arról beszélt, hogy szerinte a régi rendszerhez való visszatérés visszalépést jelentene. A korábbi állami fenntartás egyik legnagyobb problémájának azt nevezte, hogy az egyetemek gyakorlatilag csak egyéves költségvetési logikában tudtak működni.
A Miskolci Egyetem jelenleg hatéves finanszírozási szerződés alapján működik, ami a rektor szerint végre valódi stratégiai tervezést tesz lehetővé. Az intézmény támogatása a 2021 előtti összeg két és félszeresére nőtt, emellett béremeléseket és campusfejlesztéseket is végre tudtak hajtani.
„A visszaállamosítást nem tartom jó iránynak” – fogalmazott a rektor. Szerinte ha az egyetemek nem képezhetnek pénzügyi tartalékot, akkor hosszú távú fejlesztésekre sem marad mozgásterük.
Tele van a világ alapítványi egyetemekkel, alapítványi működéssel, viszont ennek a szabályszerűségét kell úgy lefektetni, hogy az egyetemi polgárok is úgy érezzék, nem csorbulnak az önrendelkezési jogaik.
A jelenlegi finanszírozási szerződések 2026 végén lejárnak, így a következő időszakban újra napirendre kerülhet az egész modell átalakítása. Horváth Zita szerint két működőképes irány látszik: vagy a jelenlegi alapítványi rendszer szigorúbb törvényi szabályozása, vagy egy osztrák típusú modell, ahol nincs külön alapítvány az állam és az egyetem között.
A rektor szerint ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalatait sem lehet figyelmen kívül hagyni.
Összességében a modellváltásnak több az előnye, mint a hátránya. A problémák főként az alulszabályozottságból fakadtak: a 21 érintett intézményben teljesen eltérően alakították ki a kuratóriumok helyi jogköreit, ami sokszor működési zavarokat okozott.
– fogalmazott.
Horváth Zita úgy látja, a következő időszak legfontosabb kérdése az lesz, hogy sikerül-e úgy újraszabályozni a rendszert, hogy közben az egyetemek pénzügyi mozgástere és az intézményi autonómia is megmaradjon.
A Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint jelenleg az egyik legsúlyosabb probléma, hogy a kuratóriumok gyakorlatilag saját maguk dönthetnek a hatáskörükről, és arról is, kik ülnek bennük.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
