A Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint jelenleg az egyik legsúlyosabb probléma, hogy a kuratóriumok gyakorlatilag saját maguk dönthetnek a hatáskörükről, és arról is, kik ülnek bennük.
A modellváltó egyetemek egész biztosan nem térnek vissza az állami egyetemek irányába – nyilatkozta Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a 444-nek.
A lap szerint a kormányon belül egy kétszakaszos megoldás körvonalazódhat a modellváltó egyetemek ügyében, melyet Merkely is valószínűsít. Első lépésként a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) által fenntartott intézmények működési kereteit rendeznék, és módosítanák a kuratóriumi tagok kiválasztásának rendszerét. Arról pedig csak később, szélesebb egyeztetések után születhetne döntés, hogy hosszú távon ki legyen az egyetemek fenntartója.
Merkely Béla a lapnak arról beszélt, hogy a modellváltás több intézmény számára fejlődést és nagyobb önállóságot hozott. Szerinte az új rendszer előnye volt az is, hogy az egyetemek többéves, kiszámíthatóbb finanszírozási keretek között működhettek, teljesítményalapú szerződésekkel és inflációkövető támogatási mechanizmusokkal.
Ugyanakkor elismerte, hogy több intézményben a kuratóriumok túllépték a szerepüket. „A túlságosan átpolitizált alapítványi kuratóriumok mellett szerinte elsősorban azon kellene változtatni, hogy most a kuratóriumok lényegében maguk dönthetnek a hatáskörükről és az összetételükről” – írja a 444.
Példaként a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet említette, ahol szerinte a kuratórium „valójában szenátusi jogköröket is magához vont, és a kuratórium elnöke a rektor feladatköréből is bőven átvállalt”. Merkely szerint ezért elsőként a működési szabályokat és a kuratóriumok összetételét kellene újragondolni.
Merkely Béla a beszélgetésben kitért a leköszönő kulturális miniszterre, Hankó Balázs is.
A rektor szerint Hankó „kiváló gyógyszerész professzor és lelkes kolléga”, ugyanakkor úgy véli, problémát jelentett, hogy a kulturális tárcát is megkapta. Merkely szerint a miniszter igyekezett segíteni a felsőoktatást, de erre már nem álltak rendelkezésre megfelelő források.
A változások nemcsak a modellváltó intézményeket érinthetnék. Lannert Judit nemrég arról beszélt, hogy az állami fenntartásban maradt egyetemek – köztük az anyagilag nehéz helyzetben lévő Eötvös Loránd Tudományegyetem – többletfinanszírozását is rendezni kellene.
Az elképzelések szerint azonban ez külön ütemben történhetne: előbb a modellváltó intézmények rendszerét alakítanák át, és csak ezt követően születhetnének döntések az állami egyetemek finanszírozásáról.
A befagyasztott uniós források miatt gyors döntésre lehet szükség: Magyarország csak akkor juthat hozzá a helyreállítási alap 10,4 milliárd eurós keretéhez, ha augusztus végéig rendezi a modellváltó egyetemek helyzetét is.
A hosszú távú megoldás ugyanakkor több időt igényelhet, ráadásul az egyetemi vezetők és oktatók egy része sem támogatná a modellváltás előtti rendszer teljes visszaállítását, mert attól tartanak, ezzel a többletfinanszírozás is megszűnne.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
