A Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint jelenleg az egyik legsúlyosabb probléma, hogy a kuratóriumok gyakorlatilag saját maguk dönthetnek a hatáskörükről, és arról is, kik ülnek bennük.
A modellváltó egyetemek egész biztosan nem térnek vissza az állami egyetemek irányába – nyilatkozta Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a 444-nek.
A lap szerint a kormányon belül egy kétszakaszos megoldás körvonalazódhat a modellváltó egyetemek ügyében, melyet Merkely is valószínűsít. Első lépésként a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) által fenntartott intézmények működési kereteit rendeznék, és módosítanák a kuratóriumi tagok kiválasztásának rendszerét. Arról pedig csak később, szélesebb egyeztetések után születhetne döntés, hogy hosszú távon ki legyen az egyetemek fenntartója.
Merkely Béla a lapnak arról beszélt, hogy a modellváltás több intézmény számára fejlődést és nagyobb önállóságot hozott. Szerinte az új rendszer előnye volt az is, hogy az egyetemek többéves, kiszámíthatóbb finanszírozási keretek között működhettek, teljesítményalapú szerződésekkel és inflációkövető támogatási mechanizmusokkal.
Ugyanakkor elismerte, hogy több intézményben a kuratóriumok túllépték a szerepüket. „A túlságosan átpolitizált alapítványi kuratóriumok mellett szerinte elsősorban azon kellene változtatni, hogy most a kuratóriumok lényegében maguk dönthetnek a hatáskörükről és az összetételükről” – írja a 444.
Példaként a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet említette, ahol szerinte a kuratórium „valójában szenátusi jogköröket is magához vont, és a kuratórium elnöke a rektor feladatköréből is bőven átvállalt”. Merkely szerint ezért elsőként a működési szabályokat és a kuratóriumok összetételét kellene újragondolni.
Merkely Béla a beszélgetésben kitért a leköszönő kulturális miniszterre, Hankó Balázs is.
A rektor szerint Hankó „kiváló gyógyszerész professzor és lelkes kolléga”, ugyanakkor úgy véli, problémát jelentett, hogy a kulturális tárcát is megkapta. Merkely szerint a miniszter igyekezett segíteni a felsőoktatást, de erre már nem álltak rendelkezésre megfelelő források.
A változások nemcsak a modellváltó intézményeket érinthetnék. Lannert Judit nemrég arról beszélt, hogy az állami fenntartásban maradt egyetemek – köztük az anyagilag nehéz helyzetben lévő Eötvös Loránd Tudományegyetem – többletfinanszírozását is rendezni kellene.
Az elképzelések szerint azonban ez külön ütemben történhetne: előbb a modellváltó intézmények rendszerét alakítanák át, és csak ezt követően születhetnének döntések az állami egyetemek finanszírozásáról.
A befagyasztott uniós források miatt gyors döntésre lehet szükség: Magyarország csak akkor juthat hozzá a helyreállítási alap 10,4 milliárd eurós keretéhez, ha augusztus végéig rendezi a modellváltó egyetemek helyzetét is.
A hosszú távú megoldás ugyanakkor több időt igényelhet, ráadásul az egyetemi vezetők és oktatók egy része sem támogatná a modellváltás előtti rendszer teljes visszaállítását, mert attól tartanak, ezzel a többletfinanszírozás is megszűnne.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
A magyar iskola ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnának vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
