A Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint jelenleg az egyik legsúlyosabb probléma, hogy a kuratóriumok gyakorlatilag saját maguk dönthetnek a hatáskörükről, és arról is, kik ülnek bennük.
A modellváltó egyetemek egész biztosan nem térnek vissza az állami egyetemek irányába – nyilatkozta Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a 444-nek.
A lap szerint a kormányon belül egy kétszakaszos megoldás körvonalazódhat a modellváltó egyetemek ügyében, melyet Merkely is valószínűsít. Első lépésként a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) által fenntartott intézmények működési kereteit rendeznék, és módosítanák a kuratóriumi tagok kiválasztásának rendszerét. Arról pedig csak később, szélesebb egyeztetések után születhetne döntés, hogy hosszú távon ki legyen az egyetemek fenntartója.
Merkely Béla a lapnak arról beszélt, hogy a modellváltás több intézmény számára fejlődést és nagyobb önállóságot hozott. Szerinte az új rendszer előnye volt az is, hogy az egyetemek többéves, kiszámíthatóbb finanszírozási keretek között működhettek, teljesítményalapú szerződésekkel és inflációkövető támogatási mechanizmusokkal.
Ugyanakkor elismerte, hogy több intézményben a kuratóriumok túllépték a szerepüket. „A túlságosan átpolitizált alapítványi kuratóriumok mellett szerinte elsősorban azon kellene változtatni, hogy most a kuratóriumok lényegében maguk dönthetnek a hatáskörükről és az összetételükről” – írja a 444.
Példaként a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet említette, ahol szerinte a kuratórium „valójában szenátusi jogköröket is magához vont, és a kuratórium elnöke a rektor feladatköréből is bőven átvállalt”. Merkely szerint ezért elsőként a működési szabályokat és a kuratóriumok összetételét kellene újragondolni.
Merkely Béla a beszélgetésben kitért a leköszönő kulturális miniszterre, Hankó Balázs is.
A rektor szerint Hankó „kiváló gyógyszerész professzor és lelkes kolléga”, ugyanakkor úgy véli, problémát jelentett, hogy a kulturális tárcát is megkapta. Merkely szerint a miniszter igyekezett segíteni a felsőoktatást, de erre már nem álltak rendelkezésre megfelelő források.
A változások nemcsak a modellváltó intézményeket érinthetnék. Lannert Judit nemrég arról beszélt, hogy az állami fenntartásban maradt egyetemek – köztük az anyagilag nehéz helyzetben lévő Eötvös Loránd Tudományegyetem – többletfinanszírozását is rendezni kellene.
Az elképzelések szerint azonban ez külön ütemben történhetne: előbb a modellváltó intézmények rendszerét alakítanák át, és csak ezt követően születhetnének döntések az állami egyetemek finanszírozásáról.
A befagyasztott uniós források miatt gyors döntésre lehet szükség: Magyarország csak akkor juthat hozzá a helyreállítási alap 10,4 milliárd eurós keretéhez, ha augusztus végéig rendezi a modellváltó egyetemek helyzetét is.
A hosszú távú megoldás ugyanakkor több időt igényelhet, ráadásul az egyetemi vezetők és oktatók egy része sem támogatná a modellváltás előtti rendszer teljes visszaállítását, mert attól tartanak, ezzel a többletfinanszírozás is megszűnne.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.
Az oktatási miniszter azt írta, hogy bár az iskolai tanév véget ért, de például a szakképzésben szakmai gyakorlatok vannak, a felsőoktatásban még mindig vizsgáznak a diákok.
Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.
A következő tanévtől szinte teljesen betiltják a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatát a norvég általános iskolákban. A kormány szerint a cél az, hogy a gyerekek előbb elsajátítsák az alapvető készségeket, és csak később találkozzanak az AI-val.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot. A 2026-os felvételi eljárásban összesen 500 pontot szerezhettek.
Kérdőívet küldött a pedagógusoknak a KRÉTA rendszerben az Oktatási Államtitkárság a Nemzeti Pedagógus Kar jövőjéről. A PDSZ szerint azonban a kezdeményezés több sebből vérzik. A szakszervezet látszatkonzultációnak tartja a felmérést, amely szerintük nem alkalmas a pedagógusok véleményének hiteles felmérésére.
