A Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint jelenleg az egyik legsúlyosabb probléma, hogy a kuratóriumok gyakorlatilag saját maguk dönthetnek a hatáskörükről, és arról is, kik ülnek bennük.
A modellváltó egyetemek egész biztosan nem térnek vissza az állami egyetemek irányába – nyilatkozta Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a 444-nek.
A lap szerint a kormányon belül egy kétszakaszos megoldás körvonalazódhat a modellváltó egyetemek ügyében, melyet Merkely is valószínűsít. Első lépésként a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) által fenntartott intézmények működési kereteit rendeznék, és módosítanák a kuratóriumi tagok kiválasztásának rendszerét. Arról pedig csak később, szélesebb egyeztetések után születhetne döntés, hogy hosszú távon ki legyen az egyetemek fenntartója.
Merkely Béla a lapnak arról beszélt, hogy a modellváltás több intézmény számára fejlődést és nagyobb önállóságot hozott. Szerinte az új rendszer előnye volt az is, hogy az egyetemek többéves, kiszámíthatóbb finanszírozási keretek között működhettek, teljesítményalapú szerződésekkel és inflációkövető támogatási mechanizmusokkal.
Ugyanakkor elismerte, hogy több intézményben a kuratóriumok túllépték a szerepüket. „A túlságosan átpolitizált alapítványi kuratóriumok mellett szerinte elsősorban azon kellene változtatni, hogy most a kuratóriumok lényegében maguk dönthetnek a hatáskörükről és az összetételükről” – írja a 444.
Példaként a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet említette, ahol szerinte a kuratórium „valójában szenátusi jogköröket is magához vont, és a kuratórium elnöke a rektor feladatköréből is bőven átvállalt”. Merkely szerint ezért elsőként a működési szabályokat és a kuratóriumok összetételét kellene újragondolni.
Merkely Béla a beszélgetésben kitért a leköszönő kulturális miniszterre, Hankó Balázs is.
A rektor szerint Hankó „kiváló gyógyszerész professzor és lelkes kolléga”, ugyanakkor úgy véli, problémát jelentett, hogy a kulturális tárcát is megkapta. Merkely szerint a miniszter igyekezett segíteni a felsőoktatást, de erre már nem álltak rendelkezésre megfelelő források.
A változások nemcsak a modellváltó intézményeket érinthetnék. Lannert Judit nemrég arról beszélt, hogy az állami fenntartásban maradt egyetemek – köztük az anyagilag nehéz helyzetben lévő Eötvös Loránd Tudományegyetem – többletfinanszírozását is rendezni kellene.
Az elképzelések szerint azonban ez külön ütemben történhetne: előbb a modellváltó intézmények rendszerét alakítanák át, és csak ezt követően születhetnének döntések az állami egyetemek finanszírozásáról.
A befagyasztott uniós források miatt gyors döntésre lehet szükség: Magyarország csak akkor juthat hozzá a helyreállítási alap 10,4 milliárd eurós keretéhez, ha augusztus végéig rendezi a modellváltó egyetemek helyzetét is.
A hosszú távú megoldás ugyanakkor több időt igényelhet, ráadásul az egyetemi vezetők és oktatók egy része sem támogatná a modellváltás előtti rendszer teljes visszaállítását, mert attól tartanak, ezzel a többletfinanszírozás is megszűnne.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
