A javaslatcsomag összeállítói szerint az egyetem jelenlegi működése több ponton is sértheti az európai uniós, a magyar és az egyházi jog alapelveit.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint az EKKE lehet az első egyházi egyetem, ahol nyíltan is megjelent az egyetemi autonómia visszaállítását sürgető kezdeményezés. A reformjavaslatokat május 12-én fogadták el és bocsátották nyilvános vitára.
A „Hogyan tovább? Gondolatok egyetemünk jelene és jövője kapcsán” című javaslatcsomagot az egyetem Történelemtudományi Intézetében készítették el, amely az EKKE egyetlen MTA Kiváló Kutatóhely címmel rendelkező egysége.
A dokumentum célja az akadémiai szabadság kiterjesztése, a tudományos autonómia helyreállítása, valamint olyan reformok kidolgozása, amelyek a valódi tudományos teljesítmény elismerését és támogatását szolgálják.
Lannert Judit szerint új felsőoktatási törvényre van szükség
Az Eszterházy Károly Egyetem a 2020/21-es fenntartóváltási hullámban került egyházi fenntartásba. Az intézményt az Egri Főegyházmegye vette át teljes vagyonával együtt, adósságmentesen és térítésmentesen.
A Szenátus és az egyetem dolgozói akkor azért támogatták az egyházi fenntartóváltást, mert azt kedvezőbb alternatívának tartották a modellváltással vagy egy másik egyetemmel történő összevonással szemben.
A fenntartó az átvételkor azt ígérte, hogy felekezeti szempontok nem befolyásolják majd az egyetem működését. A reformjavaslat szerint azonban az elmúlt években egyre meghatározóbbá vált a vallási kötődés a vezetői kinevezéseknél és egyes pozíciók betöltésénél.
„Az egyetem autonómiája jelentősen korlátozottá vált, ami egyszerre sérti az EU-s, a magyar és az egyházi jogot is. Olyan szabályozás és gyakorlat alakult ki, aminek következtében a tényleges döntések joga átkerült a fenntartóhoz. Szűkült a döntés-előkészítés nyilvánossága, az intézményi transzparencia. A megkezdett decentralizáció leállt. Az egyetemi autonómia helyreállítása érdekében meg kell tehát változtatni működési szabályzatainkat” – írják.
A dokumentum szerint előléptetéseknél és kinevezéseknél rendszeresen vizsgálták az oktatók és dolgozók közösségi médiás tevékenységét is, és ez alapján is születtek döntések.
A javaslatcsomag szerint az elmúlt fél évtizedben fokozatosan leépült az egyetemi autonómia. A dokumentum alapján a fenntartó előzetes jóváhagyása nélkül semmi nem kerülhet a Szenátus napirendjére, és az egyetem önálló pénzügyi döntési joga is jelentősen beszűkült. A szöveg szerint jelenleg egyetlen kiadás sem történhet fenntartói engedély nélkül, még elfogadott költségvetés mellett sem.
A reformterv azt is kifogásolja, hogy az intézményt teljes egészében állami támogatásból finanszírozzák, miközben a fenntartó ebből saját költségeire is visszatart forrásokat.
A dokumentumban külön kritikát kapott a máig folyamatban levő tanárképzési reform pilot programja, melynek lezárását, országos bevezetésének leállítását javasolják.
„A program kidolgozásában a DE, NyE és az EKKE vett részt, a konzorciumban betöltött szerepek nem voltak tisztázottak. Az állam az első pillanattól kezdve megrendelőként pozicionálta magát, és a kezdetben hirdetett szakmai szabadság már az első feladatok kijelölésénél szigorú korlátokba ütközött. Az egyes közismereti tanárszakok KKK-inak átalakítása és a 2020. évi NAT-hoz, valamint a KET-hez közelítése is kérdéseket vetett fel. A különböző egyetemi szakok képzési és kimeneti követelményei és a Nemzeti Alaptanterv olyan dokumentumok, amelyek természetesen kapcsolatban állnak egymással, de a KKK ilyen mértékű alárendelése a NAT-nak egy értelmetlenül aprólékos túlszabályozott állapotot idézett elő, ami több szempontból is aggályos” – fogalmazták meg a dokumentumban.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
A magyar iskola ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnának vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
